Szerkesztő bejegyzései

Töretlen szakmai elismerés övezi a Gyulai Várszínházat

A Gyulai Várszínház Összművészeti Fesztivál rangos esemény, ötven év óta töretlen szakmai elismerés és közönségszeretet övezi – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere beszédében szombaton este Gyulán, az ötvenedik jubileumi évad ünnepélyes megnyitóján.

A Várszínház az elmúlt húsz évben a sokszínű színházi világban is bebizonyította, hogy egyfajta színház létezik, a jó színház – tette hozzá. “A jó színház útjelző számunkra, segít hazatalálni önmagunkhoz, otthonunkhoz, családunkhoz és nemzetünkhöz” – mondta Balog Zoltán.

Balog Zoltán a színházi kultúra végvárának nevezte Gyulát, amit nem szabad feladni. A kormány célja a város kulturális gazdagságának megőrzése és fejlesztése, a Várszínház védelme a végeken. Az  elmúlt ötven évben a leghíresebb színészek és rendezők dolgoztak a színházban, a nemzet színésze címet jelenleg 22 színész viseli, és közülük 21 lépett fel itt és száznál is több Kossuth díjas, közöttük a két nagy színészóriás, Latinovics Zoltán és Sinkovits Imre.

“Szabadság a művészetben, szabadság a társadalomban” – idézett Balog Zoltán a Várszínházban ötven évvel ezelőtt bemutatott első színpadi darabból, Victor Hugo: Hernani című romantikus művéből. Rámutatott: az idézet ma is nagyon aktuális, követendő példa, minden szellemiségnek erre a kettős célra kell törekedni.

Gyula kulturális gazdagságáról szólva Balog Zoltán megjegyezte: az ország kultúrájának védelmében tölt be fontos szerepet. A kisváros egy izgalmas kultúrtáj az Alföldön, szellemi sokszínűsége az ország egészét gazdagítja. A miniszter példaként említette az Alföld egyetlen épen maradt síkvidéki téglavárát és csodálatos történelmi környezetét, benne az Almássy-kastélyt, a fürdőt, a templomokat és képtárakat. A miniszter beszédében méltatta Gyula szerepvállalását az országos kulturális rendezvények körében. A városban az Erkel Diákünnepeket 2013-ban 25-ik alkalommal rendezték meg, Gyula ad otthont az Implom József országos helyesírási versenynek, és kétévente a Minden Magyarok Táncfesztiválnak.

Görgényi Ernő, Gyula polgármestere ünnepi köszöntőjében méltatta a nagy elődöket, az alapító Miszlay Istvánt, aki Dubrovnik példájára alapozva eddig elő nem adott, vagy régen nem játszott történelmi darabokat mutatott be az indulás éveiben a Várszínházban, így Gyula azonnal az országos figyelem középpontjába került. A polgármester emlékeztetett: Miszlay István alapító és Havasi István, a Várszínház első igazgatója később a magyar drámák otthonává tette Gyulát. Felismerték annak a lehetőségét, hogy itt, a végeken bemutathatóak a hazai és a határon túli magyar anyanyelvű kortárs szerzők drámái a hetvenes és a nyolcvanas években, és ez biztosította hosszú éveken át a színház különleges varázsát és létjogosultságát.

MTI, EMMI

Balog Zoltán a Múzeumok Éjszakáján

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere meglátogatta a Giga bubi elnevezésű rendezvényt, amely a Múzeumok Éjszakája alkalmából a Tomory Lajos Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény kiállítótermében nyílt meg 2013. június 22-én.

Nyitókép: Marjai János, MTI fotó

Album: Botár Gergely, kormany.hu/Miniszterelnökség

Balog Zoltán a Múzeumok Éjszakáján

Gyermekkórusok Komlón

Huszadik alkalommal rendezik meg a Kodály Zoltán Nemzetközi Gyermekkórus-fesztivált Komlón, a város egyik legjelentősebb kulturális eseményét Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg pénteken. A fesztiválon három ország tíz kórusa vesz részt.

MTI

Fotó: EMMI

Gyermekkórusok Komlón

A közjó megteremtéséhez mindenkire szükség van

Az emberi erőforrások minisztere szerint Magyarországon mindenkinek a munkájára szükség van a közjó eléréséhez, így azoknak a közreműködésére is számítanak, akik egyébként segítségre szorulnak.

Balog Zoltán csütörtökön Szombathelyen, a Fidesz Magyarország jobban teljesít elnevezésű rendezvényén azt mondta, senkit sem hagyhatnak az út szélén, de minden emberre úgy tekintenek, mint aki egyébként képes lenne hozzátenni valamit a közöshöz, csak éppen hozzá kell őt segíteni ehhez.

A miniszter úgy fogalmazott: ha kell, a megsegített érdekében akár “kényszert is érdemes alkalmazni”, ezért van az, hogy ha valaki nem fogadja el felkínált munkát, az kikerülhet a szociális segélyben részesülők köréből. Közölte: segély helyett munka, és nem is akármilyen munka, hanem értelmes, értékteremtő, munkaviszonyt jelentő munka, amit ajánlottak.

Balog Zoltán azt mondta, sokkal többen éltek a felkínált lehetőséggel, mint előre gondolták, a közfoglalkoztatás “start”, amely elindít a munka világába, több mint 300 ezer embert ért el. Közöttük vannak legalább 50 ezren olyanok, akik a magyarországi cigánysághoz tartoznak, és legalább 10 ezer olyan 30-40 éves ember, aki életében még soha nem dolgozott – tette hozzá.

Kitért arra, hogy a közfoglalkoztatás lehetőséget kínál a tanulásra is, ma Magyarországon 30 ezer olyan ember van, akinek a munkaidejéből hetente egy teljes napot finanszíroznak azért, hogy valahol tanuljon valamit, növelve ezzel munkaerő-piaci elhelyezkedési esélyeit.

Balog Zoltán szerint ugyancsak a már említett “kényszerek” közé sorolható az az intézkedés, amely szerint az, aki a gyerekét nem járatja tisztességesen iskolába, egy idő után nem kaphatja meg a családi pótlék egy részét. Ennek hatására fél év alatt 20 százalékkal csökkent az iskolákban az igazolatlan hiányzások száma.

A miniszter szólt arról is, hogy a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának támogatására 2013-ban 34 milliárd forintot fordítottak, és ezzel 31 ezer megváltozott munkaképességű ember foglalkoztatását segítették.

A legfontosabb eredmények közé sorolta, hogy sikerült csökkenteni mind az állam, mind az önkormányzatok, mind pedig az állampolgárok adósságterheit.

A devizahitelek végtörlesztésébe 169 ezer ember lépett be, az árfolyamgát lehetőségével a 450 ezer érintett harmada, mintegy 158 ezer ember élt, a devizahitel-szerződések csaknem felére vettek igénybe valamilyen kormányzati segítséget – sorolta Balog Zoltán.

A miniszter kijelentette: a kormány határozott szándéka, hogy tovább folytatja Magyarországon a rezsicsökkentést, október 15-én, a fűtési szezon kezdetén újabb 10 százalékkal fogják csökkenteni az energiaárakat.

MTI, EMMI

Fotó: Pelsőczy Csaba, kormany.hu/Miniszterelnökség

A közjó megteremtéséhez mindenkire szükség van

Idén már tehetségkutatás is zajlik az Erzsébet-táborokban

Az idén már tehetségkutatás is zajlik az Erzsébet-táborokban, ahol a fiatalok kipróbálhatják magukat, adott esetben a szüleikkel együtt is – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az idei Erzsébet-tábor megnyitó ünnepségén szombaton Budapesten.

Szólt arról, ezekben a táborokban kiderülhet, hogy egy-egy diák mihez ért átlagon felül, megtudhatják, hogy mire képesek többek között a médiában, a művészetekben és különböző sportágakban, ezt a tevékenységet pedig az iskolai keretek között is folytathatják majd a tanév során.

Balog Zoltán közölte: a Nemzeti Üdülési Alapítvány által működtetett Erzsébet-tábor mozgalom rugalmasan tud reagálni az igényekre, s az idén 56-féle tábor közül választhat a több mint 40 ezer gyermek. Kitért arra, az Erzsébet-utalványt kétmillióan használják, ennek a haszna pedig lehetővé teszi, hogy szociálisan rászorulók is táborozhassanak.

A miniszter rámutatott: “a tábor arról szól, hogy a világ kerek tud lenni”, ahol tiszta levegő, víz és napsütés van, s “ott vannak azok, akik szeretik az embert, akik figyelemmel fordulnak felé”. Ha valaki mindezt átélte, akkor merít abból az erőből, amelyet itt összegyűjtött, és jobban el tudja viselni az életben támadt nehézségeket is – mondta.

A táborozással kapcsolatban úgy fogalmazott: “jó elmenni valahova és közösséget építeni”. Táborozáskor a szülők, a tanárok és az egyházi közösségek is összefognak a gyerekek érdekében, így “a dolog csak jól sikerülhet” – jegyezte meg. Megemlítette, hogy amikor ő fiatal volt, mindez nehezebben ment, kevesebb lehetőségük volt az embereknek, “főleg, ha az egyházi világhoz tartozott”.

Balog Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy az idén “a mérce magasra van téve”, mert a tavalyi Erzsébet-táborok teljes sikert arattak.

Az Erzsébet-liget című nyitó rendezvényen beszédet mondott Nagy Anna, az Erzsébet-program szóvivője és Majthényi László, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány főtitkára.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által szombaton az MTI-nek eljuttatott közlemény szerint az Erzsébet-programnak köszönhetően több mint 135 ezren részesülnek támogatásban üdülési szolgáltatás formájában, ebből több mint 73 ezer gyermek jut pihenési lehetőséghez, közülük több mint 40 ezren vehetnek részt az Erzsébet-táborban.

Hozzátették: összességében tavaly és idén a Nemzeti Üdülési Alapítvány által kiírt pályázatoknak köszönhetően csaknem 260 ezer ember, köztük több mint 100 ezer gyermek jutott, illetve jut kedvezményes üdülési, táborozási lehetőséghez.

MTI

Fotó: Botár Gergely, kormany.hu