Szerkesztő bejegyzései

Az egyetemek közötti átjárhatóság szükségességéről beszélt Nagyváradon Balog Zoltán

A Kárpát-medencei magyarság természetes vérkeringése részének nevezte Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nagyváradi előadásában, hogy a fiatalok más országok egyetemein is tanuljanak, aztán hazatérjenek.

Balog Zoltán a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) Áldozócsütörtöki Csendes Napja, valamint a 16. Partiumi Diákköri Konferencia zárórendezvényén tartott előadást Egységes Kárpát-medencei magyar kulturális és oktatási tér címmel csütörtök este.

Úgy vélte, a menni vagy maradni kérdésben az lenne a természetes, ha mindenki menne, de aztán hazatérne. Megjegyezte, a külföldön tanuló magyarok többsége vissza szeretne térni a hazájába. A politikának az a feladata, hogy perspektívát teremtsen számukra. “Magyarnak lenni büszke dolog, tegyünk azért, hogy ez meg is érje” – jelentette ki Balog Zoltán. Hozzátette, néha “messze el kell menni, hogy rájöjjünk, milyen kincsünk van otthon”.

Úgy vélte, az egyetemi oktatásnak a versenyképes tudás mellett a középosztályi életmódot is át kell adnia, és a nemzeti identitás megerősödését is szolgálnia kell.

A versenyképességet azért tartja fontosnak, mert – mint fogalmazott – “a versenyképes egyetemi diploma versenyképes országot is jelent”. A középosztály újratermelésének követelményét azzal magyarázta, hogy az erős középosztály tudja a legjobban fölzárkóztatni a leszakadó rétegeket. Hozzátette, az egyetemek identitásépítő funkciójára Magyarországon is nagy szükség van.

A miniszter azt is megemlítette, hogy a magyarországi felsőoktatásban az intézmények gazdasági és szakmai irányításának szétválasztása “lesz a következő mérkőzés”.

Balog Zoltán úgy vélte, az erdélyi magyar felsőoktatási intézményeket egyfajta “megmaradási ösztön” hozta létre, hiszen, ahol nincs felsőoktatás, a középiskolai oktatás is elsorvad. Hangsúlyozta viszont, hogy Erdélyben sem mindegy, hogy milyen felkészültségű diplomások kerülnek ki a magyar egyetemek padjaiból.

Balog Zoltán az előadás után újságíróknak elmondta: a nap folyamán egyebek között arról tárgyalt a Partiumi Keresztény Egyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorával, hogy milyen jogi és pénzügyi feltételei vannak annak, hogy magyarországi diákok is megismerjék a határon túli magyar felsőoktatási intézmények kínálatát.

MTI, EMMI

Fotó: EMMI, Czeglédi Zsolt (MTI)

Előadás a Partiumi Keresztény Egyetemen

A Ludwig Múzeum igazgatójának megválasztása körül kialakult hisztéria politikai hangulatkeltés következménye

A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatójának határozott időre szólt a mandátuma, ami 2013. február 28-án lejárt. A sajtóban megjelenő információk, melyek szerint a tárca antidemokratikus úton leváltotta Bencsik Barnabást, hamisak, az utóbbi időben tapasztalható tiltakozások pedig egyértelműen politikai hangulatkeltés következményei.

A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatójának öt évre szóló mandátuma 2013. február 28-án lejárt. Bencsik Barnabás számára ismert volt – már a vezetői kinevezése átvételének időpontjától kezdve ­–, hogy vezetői ciklusa 2013. február 28-ig tart. A Ludwig Múzeum állami költségvetési szerv, a vezetői megbízásra vonatkozó előírásokat a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint ennek a végrehajtásáról szóló 150/1992. (XI.20.) Kormányrendelet tartalmazza. A demokratikus eljárásmód alapján az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2013. március 1-jén kiírta a nyilvános pályázatot.

A pályázat kiírásakor a tárca ugyanazt az eljárásmódot alkalmazta, mint 2008-ban, Bencsik Barnabás kinevezése idején. A beérkezett pályázatokat a jogszabályoknak megfelelően az emberi erőforrások minisztere által létrehozott javaslattevő bizottsága megtárgyalta és értékelte ugyanúgy, mint 2008-ban. A Kjt. 20/A § (7) bekezdése alapján a pályázati anyagok tartalma a jelöltek beleegyezése nélkül nem közölhető harmadik féllel ugyanúgy, mint 2008-ban.

A Ludwig Múzeum következő igazgatóját demokratikus úton fogja kinevezni Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a 1992. évi XXXIII. tv. 20/A. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően 2013. június 12-ig. Az utóbbi hetekben tapasztalt hisztériakeltés tehát érthetetlen, és felesleges. Jó emlékezni arra, hogy 2008-ban, az akkori miniszter saját megfontolása alapján a szakmai bizottság két támogatottja közül Bencsik Barnabást választotta, azóta sem egyértelmű érvek alapján.

Budapest, 2013. május 9.

Emberi Erőforrások Minisztériuma
Sajtó-, Kommunikációs, Közkapcsolati és Protokoll Főosztály

Megalakult a Cigányügyi Egyeztető Tanács

2010-ben – először a magyar kormányzás történetében – egy önálló államtitkárság kezdett el foglalkozni a társadalmi felzárkózással, a romák ügyével – emelte ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Cigányügyi Egyeztető Tanács mai, budapesti alakuló ülésén a roma integráció fontos állomásairól szólva. A miniszter kiemelte, hogy a ciklusban több jelentős előrelépés is lezajlott ebben a fontos társadalmi kérdésben.

Ezek között említette, hogy a magyar kormány az európai uniós elnöksége alatt elkészítette az európai roma keretstratégiát. Ugyanezen év májusában a felzárkóztatás érdekében keretmegállapodást kötött a kormány és az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ).

Balog Zoltán kitért arra is, hogy az európai roma keretstratégia négy fontos területet jelölt ki: a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügy és a lakhatás területét. A magyarországi stratégiába két további területet vontak be: a közbiztonság és a kultúra kérdését – mondta a miniszter hozzátéve, hogy “kultúra nélkül nincs felzárkózás, nincs integráció”.

Az elért eddigi legfontosabb eredmények között sorolta a közfoglalkoztatást, az új ösztöndíj programokat, a gyerekházakat, a roma rendőrprogramot valamint a lakhatás területén a telepprogramokat.

A kormány rejtett erőforrásként, nem pedig problémaként tekint a cigányságra – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az ülésen. “Ebből fakadóan számunkra nemcsak diszkriminációs, emberi jogi kérdés, hogy miképpen élnek Magyarországon a roma emberek, hanem gazdasági és szociális kihívás is” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy az emberi jogi kérdések mögött nem szorulhatnak háttérbe a szociális és gazdasági szempontok, de ennek ellenkezője sem fordulhat elő. Mint fogalmazott, “a közös vágyunk, célunk, programunk, hogy a magyarországi cigányok megtalálják a helyüket a magyar jövőben”.

Farkas Flórián, az ORÖ elnöke az ülés fontosságát hangsúlyozva azt mondta, hogy az esemény nagy nap a magyarországi cigányság életében, mert újabb tanúbizonyságot tett a kormány, hogy komolyan veszi a romák felzárkóztatását, integrációját.

A kormány január végén döntött a Cigányügyi Egyeztető Tanács létrehozásáról. A testület fő feladata a felzárkózási és cigányügyi politika stratégiai irányaira vonatkozó javaslatok kidolgozása, valamint a végrehajtás nyomon követése. A tanács javaslatot tesz a kormány társadalmi felzárkózási és cigányügyi politikájára, figyelemmel kíséri a kabinet és az ORÖ keretmegállapodásában szereplő célok teljesülését, valamint véleményezi a megállapodás végrehajtásában érintett miniszterek és az ORÖ által készített beszámolókat.

Balog Zoltán köszöntötte a „Fiatalok a Polgári Magyarországért” díj idei győztesét

A Rákóczi Szövetségnek ítélte oda idén a „Fiatalok a Polgári Magyarországért” Díjat a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) Kuratóriuma.   A díjazottat Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a PMA Kuratóriumának elnöke köszöntötte, a laudációt Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, a PMA kuratóriumának tagja mondta. A díjjal járó juttatás összege egy millió forint.

A díjat, – mely a fiatalok értékteremtő tevékenységét részesíti elismerésben – az Alapítvány 2006-ban hívta életre. A díjazott képviselője a díj plakettjét és az elismerést tanúsító oklevelet Mádl Dalma asszonytól vette át 2013. május 3-án Budapesten.

Mint ahogy az elismerés odaítéléséről döntő határozatban olvasható: a Kárpát-medencei magyarság sokoldalú támogatásáért, valamint a hosszú távú megmaradásért folytatott küzdelméért, a szomszédos országokban kisebbségben élő magyarság oktatásügyének, kultúrájának támogatásáért, a magyarság összetartozás-tudatának erősítéséért, II. Rákóczi Ferenc szellemi örökségének népszerűsítésért ítélte oda a díjat a Kuratórium a Rákóczi Szövetségnek.

Az Alapítvány februárban a médián keresztül hívta fel a magánszemélyek és a civilszervezetek figyelmét a díjra, és kérte, hogy tegyenek javaslatot arra a személyre vagy szervezetre, akit, illetve amelyet méltónak találnak az elismerés elnyerésére. A javaslatokat írásban, március 1-ig várta a PMA. Összesen 26 felterjesztés érkezett 9 magánszemélyre és 17 közösségre. A javaslatok közül az Alapítvány kuratóriuma választotta ki a díjazottat.

A PMA annak érdekében, hogy a tehetséges, már fiatalon is komoly értékeket teremtő személyt vagy közösséget elismerjen, és ezáltal felhívja a figyelmet e korosztály kiválóságaira, 2006-ban létrehozta a „Fiatalok a Polgári Magyarországért” Díjat. A PMA minden évben olyan 35 év alatti személynek vagy túlnyomórészt 35 év alatti fiatalok közösségének adományozza a díjat, aki, illetve amely tudományos, közéleti, művészeti, karitatív, közösségépítő tevékenységével, személyes példamutatásával a jelenen átívelő, túlmutató szellemi, emberi értékeket hoz létre, és tevékenysége jól jellemzi a polgári-keresztény-nemzeti értékközösséget. A „Fiatalok a Polgári Magyarországért” Díj egy plakettből és egy oklevélből áll, a díjjal járó juttatás összege egy millió forint.

Balog Zoltán idősügyi miniszteri biztost nevezett ki

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Hivatalos Értesítő 2013. évi 19. számában megjelent 15/2003. (IV. 30.) sz. utasítása értelmében Jeneiné Dr. Rubovszky Csillát 2013. április 15. napjától 2013. október 14. napjáig terjedő időre miniszteri biztossá nevezte ki.

A miniszteri biztos feladata az idősek szociális biztonságának erősítése érdekében országos mintaprogram kidolgozása és bevezetése, amely a közfoglalkozottak, közösségi szolgálatot végzők és önkéntesek segítségével, különösen a 80. életévüket betöltött idős embereknek nyújt segítséget önálló életvitelük megőrzéséhez, továbbá életkorukból, mentális és egészségi állapotukból eredő problémáik megoldására.

 

Budapest, 2013. május 2.