A görögkatolikus egyház által fenntartott iskola védelmében tanúskodott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, társadalmi felzárkózásért és oktatásért is felelős tárcavezető a Nyíregyházán elindított polgári peres eljárásban.
Nyíregyháza Huszár-telep városrészén 2007-ben bezárták a szegregált iskolát. A görögkatolikus egyház és az önkormányzat 2011 szeptemberében a korábbi gyakorlattal ellentétben, a bezárt iskola által teremtett áldatlan állapoton immár teljes mértékben változtatva egy teljesen új koncepcióval nyitott új iskolát azért, hogy a telepen lakó, a mélyszegénység, a lakhatási gondok és a nincstelenség terhe által sújtott gyermekek számára esélyt teremtsenek arra, hogy ugyanolyan minőségű oktatásban részesülhessenek, mint a nem telepen lakó társaik. A görögkatolikus egyház iskolafenntartóként szakmaiságával, pedagógiai és pasztorációs tapasztalatával helyben segít azoknak, akiknek a leginkább szüksége van a segítségre: a telepen elképzelhetetlen szegénységben élő családoknak, akiknek nélkülük, az állam és egyház példaértékű együttműködése nélkül esélyük sem lett volna arra, hogy egyedül oldják meg a problémáikat.
Modern technikával felszerelt és teljesen felújított épületben kezdték meg a tanítást 2011 szeptemberében. A Huszár-telepi iskolában minden gyerek számára egyénre szabott fejlesztési tervet dolgoztak ki és hajtanak végre. A Huszár-telepi iskolában a tanároknak sikerült elérniük azt, amit a város más részein működő iskoláknak nem: a gyerekek minden nap iskolába járnak, nem hiányoznak, a szülő-nevelő kapcsolattartás mindennapos, a szülők ugyancsak fontosnak tartják, hogy gyermekeik részt vegyenek a tanórákon és a tanár-diák arány is rendkívül kedvező. (10 pedagógus 35 gyerek) Nem csak roma gyerekek számára, hanem a nem roma magyar gyerekek számára is nyitott az intézmény. A telepen élő családok kiállnak az iskoláért, és azért, hogy a gyermekeik oda járhassanak. Szerető, elfogadó, nyitott közegben tanulhatnak a gyerekek a családjuktól, a szüleiktől és a testvéreiktől karnyújtásnyira.
Az iskolába a tavalyi tanévben ellátogatott az izraeli nagykövet (http://www.ciganypasztoracio.hu/?q=node/73), az ideiben pedig amerikai nagykövet (http://www.gorogkatolikus.hu/?muv=hir&hir_id=2226) is, mindannyian elismerésüket fejezték ki az ott folyó munka iránt.
Egy jogvédő alapítvány azonban másképp gondolkodott: szegregációs váddal illette és feljelentette az önkormányzatot és az iskolát fenntartó egyházat. Célja az, hogy bezárják az intézményt. Ez a per zajlik jelenleg a Nyíregyházi törvényszéken.
Balog Zoltán miniszter és a magyar Kormány álláspontja, hogy a szegregációt minden formájában üldözni kell, hiszen az törvénytelen és romboló hatású, a lehető leghamarabb fel kell számolni. Erre ma jó esélyt nyújt az iskolák 2013 január 1-től megvalósult állami fenntartásba vétele, mely lehetővé teszi egy antiszegregációs intézkedéscsomag kidolgozását is. Ebbe a munkába az állami iskolafenntaró központ (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) bevonta a tapasztalattal rendelkező civil, egyházi és jogvédő szervezeteket is. Fontos azonban különbséget tenni a szegregáció és a felzárkóztatás között, hiszen a kettő távolról sem ugyanaz. A Huszár-telepi iskolában kiváló és elkötelezett szakemberek küzdenek a nyomor ellen, és a szülőkkel együtt nevelik a gyerekeket azért, hogy egyetlen „telepi” gyermek se maradjon az út szélén és a nem telepi társaikhoz hasonlóan magas színvonalú oktatásban részesülhessenek az egyénre szabott felzárkóztató programokkal kiegészítve. Így nyílik valódi esélyük arra, hogy a felső tagozaton felvegyék a versenyt a más iskolákban tanult társaikkal. Ezekről maga a miniszter is meggyőződött számos alkalommal személyesen. Ezért döntött úgy, hogy az alperes önkormányzat és görögkatolikus egyház oldalán tanúskodik a perben. A Huszártelepi iskola kivétel, egy speciális helyzetre kínál megoldást, hasonlóan a Harlem Children’s Zone projekthez. Az általános alapvető országos célt: az együtt-tanulást és együttélést nem veszélyezteti, hanem elősegíti.
A per folyik, a felperes ideológiai okoknál fogva azonban figyelmen kívül hagyja azokat a megmásíthatatlan, fentebb is ismertetett tényeket, amelyek az iskola működtetését egyértelműen igazolják és figyelmen kívül hagyja az alapvető emberi jogot és igényt a jó és tisztességes életre – mindezt szegregációra hivatkozva.
A Kormány sikeres integráció melletti elkötelezettségét az is bizonyítja, hogy integrációs célokra 2012 és 2014 között mintegy 200 milliárd forintot fordít. Egyebek mellett a telepszerű lakókörnyezet rehabilitációját is számos intézkedéssel és több milliárd forinttal támogatja. Az előző 20 évben általában a telepek ledózerolásával és az ott lakók egy teljesen idegen környezetbe való áthelyezésével kívánták megoldani az integrációt, amelyről bebizonyosodott, hogy teljesen sikertelen. A 2010-ben alakult Kormány új integrációs stratégiát indított útjára, egyebek mellett egy 4,7 milliárd forintos költségvetésű komplex-telepprogramot, amely célja, hogy komplex módon kezelje a problémákat: amellett, hogy a lakhatási gondokon segít, egyben oktatást és foglalkoztatást is magába foglal. A programot a Huszár-telepen is megvalósítja a kormányzat.
Az integrációs kormányzati politika Európa-szerte elismerést aratott, hiszen hazánk uniós elnöksége idején Magyarország kezdeményezésére 2011-ben Brüsszelben elfogadták a magyar EU-elnökség egyik fő prioritásaként meghatározott Európai Roma Keretstratégiát, melynek alapján a tagállamoknak 2011 végéig el kellett készíteniük és az Európai Bizottsághoz benyújtaniuk nemzeti roma stratégiáikat. Ezt követően a magyar kormány 2011. november 30-án elfogadta Magyarország Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiáját, melyet a tagállamok közül elsőként küldtünk meg az Európai Bizottságnak. A magyar felzárkózási stratégiát az elmúlt másfél évben számos nemzetközi fórumon, konferencián, integrációs témájú találkozón elismeréssel illették.
Fotó: MTI
