Szerkesztő bejegyzései

Miniszteri biztos irányításával újítják meg a védőnői hálózatot

Május közepétől Bábiné Szottfried Gabriella, Vác térségének fideszes országgyűlési képviselője miniszteri biztosként irányítja a magyar védőnői hálózat 700 millió forintos uniós támogatásból történő megújítását – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szombaton Vácon.

A tárcavezető a mintegy kétmilliárdos EU-forrásból rekonstruált Jávorszky Ödön Kórház projektátadó ünnepségén mondott beszédében kiemelte: a hungarikumnak számító védőnői hálózat megerősítését levezénylő majdani miniszteri biztos korábban ebben a kórházban dolgozott nővérként, így egy hozzá közel álló országos programba kapcsolódik be.

A “rögös utat” végigjáró váci beruházásról szólva kiemelte: a cél, hogy a legjobb ellátást kapják itt a betegek, gyógyítóik pedig jól érezzék magukat a modernizált intézményben.

A miniszter beszélt az elmúlt húsz évben elavult nagy ellátórendszerek – köztük az egészségügy – szükségszerű átalakításáról is: a kormány három évvel ezelőtt “vett egy nagy levegőt”, s hozzálátott ezeknek a struktúráknak a megváltoztatásához. “Bízom benne, hogy ennek az átalakulásnak a lakosság döntő többsége a nyertese lesz”- mondta, majd elismerését fejezte ki a kórház-rekonstrukcióban részt vevőknek. A mostani avatás üzenete, hogy “mégiscsak haladunk”, mint ahogy a nemrég átadott 11 milliárdos győri kórházprojekt vagy a hamarosan megvalósuló miskolci és számos más egészségügyi beruházás is a fejlődést igazolja – tette hozzá.

Sámoly György, a váci kórház főigazgatója avatóbeszédében kiemelte: az uniós és hazai támogatás jóvoltából csaknem 200 ezer, főként Vác, Szob és Dunakeszi környékén élő ember egészségügyi ellátása válhat európai színvonalúvá. Bár az előre nem látott nehézségek – például a kivitelezői közbeszerzési pályázat háromszori kiírása, a több száz milliós többletköltség, illetve a projektgazda menet közbeni változása – miatt jelentősen csúszott a beruházás átadása, most egy 426 ágyat és csaknem nettó tízezer négyzetmétert érintő, az energiatakarékosságot is szem előtt tartó munka ért véget. Még a nyáron sor kerülhet az elavult orvosi eszközpark cseréjére is a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) anyagi támogatásának köszönhetően – húzta alá a főigazgató.

Stefka Nóra, a GYEMSZI általános főigazgató-helyettese a fenntartó nevében egyebek mellett azt mondta: ez a projekt is ékes bizonyítéka annak, hogy az egészségügyi intézmények állami tulajdonba vétele kifejezetten segíti a megújulást.

Fördős Attila, Vác független polgármestere a helyi önkormányzat erőfeszítéseit vette sorra. Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt években különböző jogcímeken összesen 738 millió forinttal támogatták a kórházat, s partnerek voltak abban is, hogy a térség vállalkozói 350 millió forintnyi munkához jussanak a nagyberuházás révén.

MTI, EMMI

MTI fotó: Bruzák Noémi

Balog Zoltán a Baptista Világszövetség elnökével tárgyalt

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere ma délután hivatalában fogadta John Uptont, a Baptista Világszövetség elnökét. Az egyeztetésen részt vett Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke és Hölvényi György egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár is.

A felek a tárgyaláson beszéltek a baptisták magyarországi helyzetéről, jövőbeni szerepéről, valamint egyházuk helyéről a világban és különösen az Amerikai Egyesült Államokban.

A megbeszélésen az egyház és az állam viszonyában áttekintették a közös felelősségi területeket és szót ejtettek a vallásközi párbeszéd fontosságáról is.

Balog Zoltán ezt követően beszámolt az egyházi törvény módosításáról, amelynek egyebek mellett célja, a vallásszabadság biztosítása és az azzal való visszaélés megakadályozása.

Budapest, 2013. április 26.

EMMI

Balog Zoltán átadta a Jó tanuló – jó sportoló díjakat

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hetven fiatalnak adta át a Magyarország jó tanulója – jó sportolója 2012 pályázat díjakat pénteken Budapesten.

Folyton az oktatási rendszerek átalakításáról beszélünk és eközben kevés szó esik azokról a kiváló eredményekről, amelyeket a fiatalok érnek el, pedig ez adja a nemzet alkotóerejét – mondta a miniszter a díjátadás alkalmából rendezett ünnepségen.

Az intellektuális- és a sportteljesítmények egymást erősítik, nagyon jó indulást jelent ez az életben, ehhez ad biztatást ez az elismerés – mondta Balog Zoltán.

Hozzátette: ősztől a felsőoktatásban 30-40 fiatal részesülhet a magyar sportcsillagok ösztöndíjában, amely havi negyedmillió forintos támogatást jelent.

Az ösztöndíjak odaítéléséről a tanulmányi és sportteljesítmények objektív mércéje alapján döntenek. Emellett tovább él a Gerevich-ösztöndíj annak érdekében, hogy a tehetséges fiataloknak itthon teremtsék meg a továbbfejlődéshez szükséges feltételeket – mondta a miniszter. Szerinte mindezzel azt üzeni a magyar kormány: “maradjatok, itt tanuljatok, sportoljatok! Itt is lehet jónak, sikeresnek lenni.”

Simicskó István sportért és ifjúságért felelős államtitkár a díjátadón azt emelte ki: egy magyar csoda a lélekszámhoz viszonyított Nobel-díjak és olimpiai érmek száma, ez a magyarok erőssége, ezzel tudják magukra felhívni a figyelmet. “Van jövőnk, ezért dolgozunk, a szüleitek, tanáraitok és a magyar kormány” – hangoztatta az államtitkár.

A díjátadón több korcsoportban hetven fiatal vehette át az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetőitől a Magyarország jó tanulója – jó sportolója díjakat.

MTI, EMMI

MTI fotó: Mohai Balázs

Jó tanuló – jó sportoló díjak átadása

Balog Zoltán megtette javaslatait a rektori kinevezésekre

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Dr. Klinghammer István államtitkár felterjesztését követően hat rektor kinevezésére tesz javaslatot Áder János köztársasági elnöknek. A felsőoktatásért felelős államtitkár minden jelölttel személyesen találkozott, ezt követően tette meg javaslatait a miniszternek.

E szerint a győri Széchenyi István Egyetem rektori feladatainak ellátására Dr. Földesi Péter egyetemi tanárt, a Debreceni Egyetem rektori feladatainak ellátására Dr. Szilvássy Zoltán egyetemi tanárt, az egri Eszterházy Károly Főiskola rektori pozíciójára Dr. Liptai Kálmán főiskolai tanárt, a Szolnoki Főiskola rektori pozíciójára Dr. Túróczi Imre főiskolai tanárt, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektori feladatainak ellátására Somorjai-Kiss Tibor DLA egyetemi tanárt, valamint a Kecskeméti Főiskola rektori pozíciójára Dr. Ailer Piroska főiskolai tanár kinevezését javasolja a köztársasági elnöknek.

A rektorok július 1-től lépnek hivatalba.

Budapest, 2013. április 25.

A nyíregyházi huszártelepi iskola védelmében tanúskodott Balog Zoltán

A görögkatolikus egyház által fenntartott iskola védelmében tanúskodott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, társadalmi felzárkózásért és oktatásért is felelős tárcavezető a Nyíregyházán elindított polgári peres eljárásban.

Nyíregyháza Huszár-telep városrészén 2007-ben bezárták a szegregált iskolát. A görögkatolikus egyház és az önkormányzat 2011 szeptemberében a korábbi gyakorlattal ellentétben, a bezárt iskola által teremtett áldatlan állapoton immár teljes mértékben változtatva egy teljesen új koncepcióval nyitott új iskolát azért, hogy a telepen lakó, a mélyszegénység, a lakhatási gondok és a nincstelenség terhe által sújtott gyermekek számára esélyt teremtsenek arra, hogy ugyanolyan minőségű oktatásban részesülhessenek, mint a nem telepen lakó társaik. A görögkatolikus egyház iskolafenntartóként szakmaiságával, pedagógiai és pasztorációs tapasztalatával helyben segít azoknak, akiknek a leginkább szüksége van a segítségre: a telepen elképzelhetetlen szegénységben élő családoknak, akiknek nélkülük, az állam és egyház példaértékű együttműködése nélkül esélyük sem lett volna arra, hogy egyedül oldják meg a problémáikat.

Modern technikával felszerelt és teljesen felújított épületben kezdték meg a tanítást 2011 szeptemberében. A Huszár-telepi iskolában minden gyerek számára egyénre szabott fejlesztési tervet dolgoztak ki és hajtanak végre. A Huszár-telepi iskolában a tanároknak sikerült elérniük azt, amit a város más részein működő iskoláknak nem: a gyerekek minden nap iskolába járnak, nem hiányoznak, a szülő-nevelő kapcsolattartás mindennapos, a szülők ugyancsak fontosnak tartják, hogy gyermekeik részt vegyenek a tanórákon és a tanár-diák arány is rendkívül kedvező. (10 pedagógus 35 gyerek) Nem csak roma gyerekek számára, hanem a nem roma magyar gyerekek számára is nyitott az intézmény. A telepen élő családok kiállnak az iskoláért, és azért, hogy a gyermekeik oda járhassanak. Szerető, elfogadó, nyitott közegben tanulhatnak a gyerekek a családjuktól, a szüleiktől és a testvéreiktől karnyújtásnyira.

Az iskolába a tavalyi tanévben ellátogatott az izraeli nagykövet (http://www.ciganypasztoracio.hu/?q=node/73), az ideiben pedig amerikai nagykövet (http://www.gorogkatolikus.hu/?muv=hir&hir_id=2226) is, mindannyian elismerésüket fejezték ki az ott folyó munka iránt.

Egy jogvédő alapítvány azonban másképp gondolkodott: szegregációs váddal illette és feljelentette az önkormányzatot és az iskolát fenntartó egyházat. Célja az, hogy bezárják az intézményt. Ez a per zajlik jelenleg a Nyíregyházi törvényszéken.

Balog Zoltán miniszter és a magyar Kormány álláspontja, hogy a szegregációt minden formájában üldözni kell, hiszen az törvénytelen és romboló hatású, a lehető leghamarabb fel kell számolni. Erre ma jó esélyt nyújt az iskolák 2013 január 1-től megvalósult állami fenntartásba vétele, mely lehetővé teszi egy antiszegregációs intézkedéscsomag kidolgozását is. Ebbe a munkába az állami iskolafenntaró központ (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) bevonta a tapasztalattal rendelkező civil, egyházi és jogvédő szervezeteket is. Fontos azonban különbséget tenni a szegregáció és a felzárkóztatás között, hiszen a kettő távolról sem ugyanaz. A Huszár-telepi iskolában kiváló és elkötelezett szakemberek küzdenek a nyomor ellen, és a szülőkkel együtt nevelik a gyerekeket azért, hogy egyetlen „telepi” gyermek se maradjon az út szélén és a nem telepi társaikhoz hasonlóan magas színvonalú oktatásban részesülhessenek az egyénre szabott felzárkóztató programokkal kiegészítve. Így nyílik valódi esélyük arra, hogy a felső tagozaton felvegyék a versenyt a más iskolákban tanult társaikkal. Ezekről maga a miniszter is meggyőződött számos alkalommal személyesen. Ezért döntött úgy, hogy az alperes önkormányzat és görögkatolikus egyház oldalán tanúskodik a perben. A Huszártelepi iskola kivétel, egy speciális helyzetre kínál megoldást, hasonlóan a Harlem Children’s Zone projekthez. Az általános alapvető országos célt: az együtt-tanulást és együttélést nem veszélyezteti, hanem elősegíti.

A per folyik, a felperes ideológiai okoknál fogva azonban figyelmen kívül hagyja azokat a megmásíthatatlan, fentebb is ismertetett tényeket, amelyek az iskola működtetését egyértelműen igazolják és figyelmen kívül hagyja az alapvető emberi jogot és igényt a jó és tisztességes életre – mindezt szegregációra hivatkozva.

A Kormány sikeres integráció melletti elkötelezettségét az is bizonyítja, hogy integrációs célokra 2012 és 2014 között mintegy 200 milliárd forintot fordít.  Egyebek mellett a telepszerű lakókörnyezet rehabilitációját is számos intézkedéssel és több milliárd forinttal támogatja. Az előző 20 évben általában a telepek ledózerolásával és az ott lakók egy teljesen idegen környezetbe való áthelyezésével kívánták megoldani az integrációt, amelyről bebizonyosodott, hogy teljesen sikertelen. A 2010-ben alakult Kormány új integrációs stratégiát indított útjára, egyebek mellett egy 4,7 milliárd forintos költségvetésű komplex-telepprogramot, amely célja, hogy komplex módon kezelje a problémákat: amellett, hogy a lakhatási gondokon segít, egyben oktatást és foglalkoztatást is magába foglal. A programot a Huszár-telepen is megvalósítja a kormányzat.

Az integrációs kormányzati politika Európa-szerte elismerést aratott, hiszen hazánk uniós elnöksége idején Magyarország kezdeményezésére 2011-ben Brüsszelben elfogadták a magyar EU-elnökség egyik fő prioritásaként meghatározott Európai Roma Keretstratégiát, melynek alapján a tagállamoknak  2011 végéig el kellett készíteniük és az Európai Bizottsághoz benyújtaniuk nemzeti roma stratégiáikat. Ezt követően a magyar kormány 2011. november 30-án elfogadta Magyarország Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiáját, melyet a tagállamok közül elsőként küldtünk meg az Európai Bizottságnak. A magyar felzárkózási stratégiát az elmúlt másfél évben számos nemzetközi fórumon, konferencián, integrációs témájú találkozón elismeréssel illették.

Fotó: MTI