Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az emberi jogok tiszteletben tartásának fontosságát hangsúlyozta beszédében, ami elsősorban kulturális kérdés, és fontos eleme, hogy a hétköznapokban a hatóságok és a polgárok hogyan viszonyulnak egymáshoz. 

Balog Zoltán úgy vélte, Magyarországon a több évtizedes diktatúra után ebben a kérdésben még bőven van mit tanulni. Utalva a 2006 őszén történt rendőri túlkapásokra, megjegyezte, nem mindig előre mentünk, van amikor hátra léptünk ebben az ügyben. Felidézte, az emberi jogok akkori “lábbal tiprását”, és azt, hogy a rendőrség felelősségét komoly szervezetek, illetve rendőri vezetők is vizsgálták, köztük voltak, akik tisztességgel és bátorsággal, míg mások kevésbé.

A testület 5 évvel korábbi megalakulásának előzményeiről szólva emlékeztetett arra is, hogy Magyarországon az emberi jogi kérdésekkel foglalkozó civil szervezetek már évek óta igényelték, követelték egy panasztestület létrehozását. Közöttük említette Kőszeg Ferencet, a Magyar Helsinki Bizottság alapító elnökét.

Balog Zoltán arról is beszélt, hogy az évforduló lehetőség biztosít arra is, hogy átgondolják a panasztestület jogrendszerben elfoglalt jelenlegi helyét.

A testület tevékenységét értékelve pedig úgy vélte, annak sikerült a polgárok rendőrséghez való viszonyát megváltoztatnia. Azt hangoztatta, hogy a polgárok bizalma nélkül a rendőrség nem tudja jó hatásfokkal végezni a munkáját, ami nélkül pedig jogállam és biztonság nem létezhet.

(Forrás: MTI)

„Egyetlen ismeret van, a többi csak toldás: Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.” – ezzel a Weüres Sándor idézettel nyitotta meg és indította útjára Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere ma délelőtt  a Versmaratont, amelynek keretében Az év versei 2013 című antológia költői olvasnak fel a költészet napján, csütörtökön 11-től 23 óráig Budapesten, a Thália Színház Mikroszínpadán.

A Magyar Napló Kiadó szervezésében megvalósuló rendezvény megnyitóján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Kárpát-medence legnagyobb költészeti ünnepének nevezte a Versmaratont. ”A vers mindennapi kenyér, semmint ritka desszert” – fogalmazott a politikus, aki hangsúlyozta, hogy Az év versei 2013 című kötetet az ország valamennyi középiskolájába eljuttatják.

“A költő nemcsak a mindenségről ír, hanem azzal is méri magát” – fogalmazott a miniszter utalva József Attila születésnapjára, amelyre emlékezve 1964 óra megünnepeljük a költészet napját. Balog Zoltán József Attiláról szólva megjegyezte, hogy költészete “egyszerre van nagyon magasan és nagyon közel”. Hozzátette, hogy József Attila költészete sem megoszt, szétválaszt, hanem egyesít, hiszen benne van “minden fájdalom”, “Trianon fájdalmától a proletár fájdalmáig”. A mintegy 90 költő részvételével zajló 12 órás felolvasást Bereményi Géza író-dalszövegíró, a Thália Színház igazgatója nyitotta meg a Csönded vagyok című dalszövegével.

A közmédia kiemelten foglalkozik a Versmaratonnal, az ott elhangzó szövegek a költők saját hangján bekerülnek a közmédia archívumába. A Kossuth Rádió weboldalán (www.mr1-kossuth.hu) élő videoközvetítés formájában bárki bekapcsolódhat a Versmaratonba, így olyan iskolák diákjai is hallhatják-láthatják a kortárs költőket, akik a távolság miatt nem tudnak Budapestre utazni. Emellett többször élőben kapcsolják a Versmaratont, a Petőfi Rádióban egész nap megzenésített versek hallhatók, emellett a Bartók Rádióban is megemlékeznek a költészet napjáról. Az idén is megszületik a felolvasó költők nagy, közös verse, amelyet egy hosszú papírtekercsre írnak majd.

A Mikroszínpadon olvassák fel a költők verseiket, majd a Thália Látványstúdióban a közmédia munkatársai beszélgetnek az alkotókkal. A közmédia A hely című műsora is kitelepül, hogy a Tháliában zajló monstre rendezvény kulisszatitkait ismertesse meg a nézőkkel.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az M1 Ma Reggel című műsorában elmondta: egy pont kivételével döntött a kormány a hallgatói szerződések ügyében a változtatásokról és elfogadta a hallgatókkal megtárgyalt kompromisszumot.

Balog Zoltán tájékoztatása szerint az a kérdés maradt nyitott, hogy hány éven belül kell ledolgozniuk az állami ösztöndíjas hallgatóknak Magyarországon a tanulmányi idejüket. A miniszter szavaiból kiderült, három variáció lehetséges, 20, 15 vagy 12 év. Erről folyik még egyeztetés, de a tárcavezető szerint ebben is meg fognak tudni állapodni.

A miniszter azt mondta, hogy csütörtökön vagy pénteken tartanak még egy rövid egyeztetési fordulót. Balog Zoltán abban bízik, hogy jövő héten aláírhatnak egy átfogó megállapodást a Felsőoktatási Kerekasztal részvevőivel. A tervezet szerint a diákok egyoldalú nyilatkozatot írnának majd alá, amelyben vállalják a törvényi feltételeket, azaz a magyar munkajog szerinti foglalkoztatást. Ha valaki külföldön, de magyar vállalatnál dolgozik, és itthon fizeti az adót, az ugyanúgy megfelel a törvényi feltételeknek.

A miniszter az interjúban beszámolt arról is, hogy a kormány tárgyalt az egyházi törvényről is. Mint közölte: azt tették nyilvánvalóvá, hogy Magyarországon a hitét, a vallását mindenki úgy gyakorolja, vallja meg, ahogy szeretné, és ehhez az állam biztosítékot ad. Teljesen mindegy, hogy az állammal szerződésben, kapcsolatban lévő, bevett egyházról, vagy pedig vallási szervezetről, közösségről van szó – hangsúlyozta. Jogilag ugyanakkor az egyesülési törvény hatálya alá esnek azok, amelyeket nem minősítenek bevett egyházaknak.
Más témát érintve hozzátette: 2009 óta először emelkedik a fogyatékosoknak járó juttatás, és beépítik azt az automatizmust, hogy a növekedés minden évben a nyugdíjak emelkedésével lesz megegyező. Emellett kiterjesztették a fogyatékosság körét a pszichiátriai fogyatékosság teljes körére is. Közlése szerint ez 170 ezer embert érint, és mintegy egymilliárd forint forrást igényel. Idén – mivel a változtatások június 1-jétől érvényesek – több mint 700 millió forintot tesznek ki a pluszjuttatások.
Kérdésre válaszolva közölte azt is: az autistákat foglalkoztató munkahelyek kialakítását és a kapcsolódó képzéseket négymilliárd forinttal támogatja a kormány.

(Forrás: MTI)