FOCI
- A futball-világbajnokságok titkos favoritjai gyakran buknak el a rájuk nehezedő nyomás alatt.
- Az 1986-os mexikói vb-n a magyar válogatott is titkos esélyesként indult, de 6-0-s vereséggel kezdett.
- Esterházy Márton szerint a csapat lebőgött, miután a sajtó és a ranglista is magasra tette az elvárásokat.
- Az 1990-es tornán Uruguayt is "sötét lóként" emlegették, de a nyolcaddöntőben búcsúzott.
- Erling Haaland és a norvég válogatott most szembesülhet ezzel a teherrel a következő nagy tornán.
- A "titkos favorit" cím gyakran teherré válik a futball-világbajnokságokon, számos csapat alulteljesített már a túlzott elvárások miatt.
- Az 1986-os magyar válogatott 6-0-s szovjet vereséggel kezdte a vb-t, miután a média és a FIFA is magasra tette az elvárásokat; az 1990-es Uruguay is hasonlóan járt, a nyolcaddöntőben búcsúzva.
- Erling Haaland vezette Norvégia most szembesülhet ezzel a nyomással a közelgő, nagyszabású amerikai világbajnokságon, ahol a mentális felkészültség kulcsfontosságú lesz.
Amikor egy válogatottat titkos favoritnak kiáltanak ki egy futball-világbajnokság előtt, az gyakran kellemetlen teherré válik, melyet az elmúlt negyven év számos példája is alátámaszt. A túlzott bizalom, a kívülről érkező magas elvárások sokszor agyonnyomják a csapatokat, akik végül messze elmaradnak a beléjük vetett reményektől. Most a norvég válogatott, Erling Haaland vezetésével, találhatja magát ebben a helyzetben, és az már egy Brazília elleni megmérettetés során eldőlhet, hogy a „sötét ló átka” utoléri-e őket.
Ahhoz, hogy megértsük a jelenség súlyát, tekintsünk vissza a legutóbbi tíz világbajnokságra, és vizsgáljuk meg, hogyan kezeltek más csapatok hasonló helyzeteket.
A magyar futball Mohácsa: 1986
Kezdjük a számunkra legfájóbb emlékkel, az 1986-os mexikói világbajnoksággal, amelyet sokan a magyar foci Mohácsaként emlegetnek. A torna előtt a hazai sportsajtó és több nyugat-európai szaklap is titkos favoritként kezelte a magyar válogatottat, különösen a selejtezők során mutatott diadalmenet után. Mezey György együttese játszi könnyedséggel vette az akadályokat Ciprus, Ausztria és Hollandia ellen a selejtezőcsoportban. Az első öt mérkőzést egyaránt megnyerték, beleértve a félelmetes holland válogatott idegenbeli legyőzését is, így még az is belefért, hogy a budapesti visszavágót egy góllal elveszítsék.
A lenyűgöző selejtezős sikerek, a világbajnokság előtti Brazília elleni 3–0-s gála, és az akkori világranglista, mely szerint a magyar volt a legjobb európai csapat, irreálisan nagyra duzzasztotta az elvárásokat. A legnagyobb pofon mindjárt az első mérkőzésen, Irapuatóban csattant el, ahol a szovjetek 6–0-ra gázoltak át rajtunk. Esterházy Márton, az akkori csapat egyik klasszisa, az Origónak adott 2011-es interjújában így idézte fel a történteket: „Borzalmas, ami történt, pedig én mindent a mexikói vb-re tettem fel. A világbajnokság előtt kétéves szerződéshosszabbítási ajánlatot kaptam az AEK-tól, én azonban elutasítottam, mert biztos voltam benne, hogy nagyot alkotunk Mexikóban, és akkor komolyabb helyről is meg fognak keresni. Ehelyett lebőgtünk, én meg két szék között a pad alá estem.” A vereség önmagában még nem lett volna tragédia, ha Kanadát nem csak 2–0-val intéztük volna el, vagy ha legyőzzük az aranylabdás Michel Platini fémjelezte franciákat (0–3 lett a vége). A torna igazi meglepetéscsapata Belgium volt, amely az elődöntőig menetelt, és csak a Diego Maradona vezette, később világbajnoki címet nyerő Argentínától kapott ki.
Uruguay a kilencvenes évek elején
Már az 1986-os tornán is az esélyesek között emlegették az uruguayi labdarúgó-válogatottat, amelyet a FIFA visszatekintése szerint a mexikói torna előtt a harmadik számú favoritnak tartottak, de végül a nyolcaddöntőben, Argentína ellen búcsúztak. A „sötét ló” jelenség azonban a ’90-es csapatot is utolérte, ahogy a Washington Post korabeli cikke is hivatkozott rájuk. A dél-amerikaiakat a szakírók rutinos, fizikálisan erős csapatnak tartották, amely képes lehet meglepetést okozni, de a titkos favoritok átka őket sem kímélte.
Uruguay már a csoportkörben is szenvedett. A spanyolok elleni 0–0-s döntetlent követően simán kikapott a belgáktól 3–1-re. Végül nagy nehézségek árán, Daniel Fonseca 90. perces góljával 1–0-ra legyűrte a nulla ponttal záró Dél-Koreát. A három megszerzett pont (ekkoriban ugyanis még csak kettő járt egy győzelemért) aranyat ért a harmadik helyezettek rangsorában; hat nemzet közül végül negyedikként sikerült továbbcsúszniuk az egyenes kieséses szakaszba, ahol a házigazda Olaszország jelentette a végállomást. Érdekesség, hogy az olaszoknak ez, illetve a csehszlovákok elleni, szintén 2–0-s győzelme volt a két legnagyobb arányú sikere a tornán. A vb legnagyobb meglepetését egyébként Kamerun okozta, amely a románokat és az argentinokat megelőzve nyerte meg a B csoportot, majd a nyolcaddöntőben Kolumbiát is legyőzte, hogy aztán egy emlékezetes meccsen essen ki Anglia ellen (2–3). A címvédés nem jött össze Argentínának; egy unalmasnak minősített torna végén, kiábrándítónak tartott döntőn az NSZK egy vitatható tizenegyessel lett világbajnok.
Titkos favoritból nyomás alatti csapat: Mit jelent ez Norvégiának?
A fenti példák világosan megmutatják, hogy a futballban a „papírforma” és a „titkos favorit” cím gyakran inkább teher, mint előny. A túlzott elvárások bénítóan hathatnak a játékosokra, különösen egy olyan nagy presztízsű eseményen, mint a világbajnokság. Norvégia, Erling Haaland személyében, az egyik legfényesebb csillaggal rendelkezik a modern futballban, ami természetesen nagy reményeket ébreszt a szurkolókban és a szakértőkben egyaránt. Azonban éppen ez a kiemelkedő tehetség és az általa generált figyelem helyezheti a csapatot abba a pozícióba, hogy „titkos favoritként” tekintsenek rájuk.
A közelgő amerikai focivébé, amelyet június 11. és július 19. között rendeznek három házigazda országban, 16 helyszínen, 48 csapat részvételével és összesen 104 mérkőzéssel, minden korábbinál nagyszabásúbb tornának ígérkezik. Ebben az óriási mezőnyben, ahol a figyelem szétoszlik, a norvégoknak nem csupán az ellenfelekkel, hanem a saját magukra nehezedő nyomással is meg kell küzdeniük. A kérdés az, hogy a válogatott képes lesz-e Esterházy Márton szavaival élve „nagyot alkotni”, vagy a „sötét ló átka” ezúttal is erősebbnek bizonyul. A sikeres szerepléshez nem csupán a technikai tudás és a taktikai fegyelem elengedhetetlen, hanem az is, hogy a játékosok fejben is készen álljanak arra, hogy kezeljék a rájuk irányuló reflektorfényt és az elvárások súlyát.
Gyakori kérdések
Mi az a "titkos favorit átka" a futballban?
Mely korábbi csapatok estek áldozatul ennek az "átoknak"?
Hogyan érinti ez a jelenség Norvégiát és Erling Haalandot?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Pécs Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatFoci
- Megjelenés
- Terjedelem1 067 szó · ≈5 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Mbappé gólrekordra tör, Marokkó veretlen: Foci-vb nyolcaddöntő
- VB-lázban ég a világ: Spanyol-osztrák és portugál-horvát rangadó
- Amerikai csoda a vb-n: Tíz emberrel jutottak a negyeddöntőbe
- Keresik 2027 legjobb magyar autóit: jön a díjátadó
- Új miniszteri biztosok a közmédia és az egészségügy élén
A Pécs Blog Foci rovatában az elmúlt 30 napban 169 cikk jelent meg.
Jó tudni Pécsről — időtálló alapok
A Mecsek a város fölött
Pécs a Mecsek déli lejtőjén fekszik; a Misina-tetőn álló tv-torony kilátója a város jelképe, a hegy pedig kirándulóutak és a mediterrán hangulat forrása.
Villány közelsége
Pécstől délre a Villányi borvidék hazánk egyik legrangosabb vörösboros tája; a Villányi Franc a térség védjegye lett — a helyi gasztronómia meghatározó eleme.
A négytornyú Székesegyház
A pécsi Szent Péter és Pál-székesegyház jellegzetes négy tornya a városkép egyik jelképe; alapjai a 11. századig nyúlnak vissza, a mai forma a 19. századi újjáépítésé.







Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Pécs Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Pécsen vagy a környékén él. Tanulságos, és ami a legfontosabb: ellenőrizhető forrásokra épül, nem csak a szenzációra hajt. Ez adja a hitelességét.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a pécsi és baranyai szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Pontos, alapos elemzés. Baranyai olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Friss, helyi, és nem bulváros — pont ez hiányzott a pécsi médiapalettáról. Külön tetszik, hogy a kapcsolódó cikkek is relevánsak, így egy témát végig lehet olvasni több szemszögből.