A kormány a felsőoktatási törvény módosítását kezdeményezi, a változtatással lehetővé válik szeptembertől a kancellári rendszer bevezetése a felsőoktatási intézményekben – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere június 16-i budapesti sajtótájékoztatóján.
A kancellári rendszer a felsőoktatási intézmények gazdasági menedzsmentjét és a gazdálkodás irányítását érinti – mondta Balog Zoltán, kiemelve, hogy meg kell teremteni a megfelelő viszonyt az egyetemi autonómia és a felelős, hatékony gazdálkodás között. Biztosítani kell, hogy a több tízmilliárdos költségvetéssel bíró és több ezer dolgozót foglalkoztató intézmények valóban hatékonyan, megfelelő szakmaiság mellett működhessenek – fejtette ki a tárca vezetője, hozzátéve: az egyes számú felelős a rektor, de a működés területe a kancellárhoz tartozik majd, aki nemcsak szakmai felügyeletet, de munkáltatói jogokat is gyakorol. Az oktatásban dolgozók munkáltatói joga ugyanakkor továbbra is a rektornál marad – jelezte a miniszter. Balog Zoltán közlése szerint a pályázatokat 15 napos idővel hirdetik meg, s a kinevezés után 60 nappal a kancellár megalkotja az új szervezeti és működési szabályzatot. A kancellár kinevezője a miniszterelnök lesz, munkáltatója a tárca vezetője. Bárki jelentkezhet kancellárnak, aki a feltételeknek megfelel, amelyeket “elég tágra vettek” – tette hozzá. Szólt arról is, hogy a gazdasági főigazgatói posztok megmaradnak, ők a kancellárnak lesznek alárendelve. A módosítás értelmében visszaáll az a rend, hogy a szenátus választja meg a rektorjelöltet, akit a miniszteren keresztül az államfő hagy jóvá – ismertette Balog Zoltán. A törvénymódosítás értelmében a Pető Intézet teljes egészében állami fenntartásba kerül. Egy olyan magyar innovációról van szó, ami nemzetközi hírnévvel bír, de többféle okból fenntartási zavarokkal küzd. Azt szeretnék, ha az intézmény működése biztonságos lenne – mutatott rá a tárca vezetője. A javaslat lehetővé teszi a Testnevelési Egyetem leválását is a Semmelweis Egyetemről. Emellett a pedagógiai szakszolgálatoknál dolgozó pedagógusok is jogosultak lesznek pótszabadságra. A miniszter jelezte: szeretnék, ha a javaslatot – amelyről egyeztetettek a Magyar Rektori Konferenciával és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával is – még a nyári szünet előtt elfogadná az Országgyűlés. A mostani törvénymódosításokat ősszel várhatóan továbbiak követik, ezek érinthetik a hallgatói önkormányzatokat és az egyetem, főiskola, közösségi főiskola tagolást, a vidéki főiskolák jövőjét, a felsőoktatás profiltisztítását.
A Nemzeti Pedagógus Kar a pedagógusokról szól, a pedagógusoknak és a pedagógusokért – mondta az emberi erőforrások minisztere a kar alakuló ülése után június 14-én Budapesten. A kar elnökévé a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatóját, Horváth Pétert választották, helyettese Szeleczki János Heves megyei intézményvezető lett.
Balog Zoltán köszöntőjében azt kérte a kartól, figyelje, ellenőrizze, mérje fel a problémákat, tegyen javaslatot a megoldásra és legyen érdemi tárgyalópartner, vonjon be minél több pedagógust a munkába. A miniszter – aki a köztestület legitimitását és függetlenségét hangsúlyozta – célként fogalmazta meg, hogy javuljon az oktatás színvonala, minősége és szervezettsége. Kiemelte: a tárca nem szeretné befolyásolni, ami a karnál történik, nem gondolják, hogy mindig nekik van igazuk, és tudják, mi a helyes lépés. Hangsúlyozta azt is, hisznek abban, hogy minden ember véleménye számít. A vélemény, a nyilatkozatok azonban kevesek, szakmai vitákra, koncepciókra van szükség, és arra, hogy egymást komolyan vegyék – fejtette ki. Hozzátette: fontos, hogy élő fóruma legyen a pedagógusoknak és diskurzusaiknak. Ez egy olyan lehetőség, ami eddig, ilyen formában nem volt Magyarországon – hangoztatta Balog Zoltán, rámutatva, szeretnék komolyan venni a pedagógusokat, szakmai álláspontjukat. A miniszter reményét fejezte ki, hogy abban egyetértenek: az irány, az alapvetések jók, még ha szükség is van finomításra, kiigazításra.
Balog Zoltán köszönetét fejezte ki Hoffmann Rózsa távozó államtitkárnak, majd azt mondta: az új államtitkár családjogot tanult és szintén belülről ismeri a pedagógusszakmát. Azt szeretnék, ha az iskola és a család közelebb kerülne egymáshoz, és a családok nem valami szolgáltató intézményként néznének az iskolára, “ahol berakják a gyereket és tisztára mosva visszakapják, mint a patyolatban”, hanem partnerként tudnának egymásra tekinteni – fogalmazott. Azt mondta, a nevelés elsődleges helyszíne a család, és a családoknak szeretnének segíteni, őket szeretnék erősíteni, kiegészíteni. Ebben önöknek nagyon komoly szerepük lesz – fordult a küldöttekhez. A kar életre hívásával – folytatta – a pedagógusok részesei lehetnek hivatásuk tartalmi és szakmai színvonalának meghatározásában. Hozzátette, támogatják a pedagógusszakmát, hogy a tanárok érezzék, fontosak az állam számára, az állam számít rájuk. Balog Zoltán kiemelte a bizalomépítés fontosságát, s azt javasolta, forduljanak a fiatalok felé is. Emlékeztetett: fele annyi pedagógusjelöltet vettek fel mint korábban, és olyan ösztöndíjrendszert kínáltak, hogy aki hiányszakra jelentkezik, külön juttatásban részesül. Ez egy fontos jelzés, hogy érdemes pedagógusnak állni ma Magyarországon – fejtette ki a tárca vezetője.
Czunyiné Bertalan Judit június 15-i hatállyal kinevezett köznevelési államtitkár partneri viszonyt ígért a karnak. Mint mondta: a kar segítsége egyrészt kiterjed a tárca jogalkotási tevékenységére, valamint a Nat végrehajtására, a nemzeti köznevelési törvény tartalmi megtöltésére. A kar felelőssége és dolga, hogy működését, a pálya presztízsét növelje és erősítse azt a pedagógustársadalmat, amely ma szolgál Magyarországon. Ez a szolgálat elismerésre, dicséretre jogosult – fogalmazott, hozzátéve: a kar országos legitimációval rendelkezik és magas, erős reprezentációt mutat. Kiemelten fontosnak tartotta, hogy a kartól érkező szakmai javaslatok a köznevelési rendszer javítását szolgálják majd és az együttműködés alapját képezik. Külön örömnek nevezte, hogy a történelmi egyházak nyitottak a stratégiai partnerségre. A református és evangélikus egyház már írásban is kifejezte ebbéli szándékát. Bejelentette: hétfőn törvényjavaslatban kezdeményezi a kormány, hogy a pedagógiai szakszolgálatoknál a pedagógus alkalmazottak is jogosultak legyenek a pedagógusi pótszabadságra.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar megválasztott elnöke megköszönte a bizalmat. Azt mondta, olyan lehetőség előtt állnak, amely előtt még soha sem állt a pedagógus társadalom. Reményét fejezte ki, hogy komoly tárgyalópartnerei lehetnek a mindenkori kormányzatnak és teljes erővel tudják képviselni a pedagógustársadalmat. Nagyon szép, hogy 15 ezren már a jelöltállításnál regisztrálták magukat – mondta, hozzátéve: úgy kell dolgozniuk, hogy a többiek se kötelezettségnek érezzék a belépést a pedagógus karba. A bizalomnak kell helyre állni minden téren, s el kell érni, hogy úgy tekintsenek rájuk, mint partnerre, hogy érdemes legyen kérni a véleményüket és javaslataikat – fejtette ki az új elnök, aki kapcsolatot teremtene mindenkivel, akinek fontos a magyar oktatás ügye.
A pedagógus kar – amelynek felállításáról 2013 augusztusában döntöttek – az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben, közalkalmazottként foglalkoztatottak önkormányzattal rendelkező köztestülete. A jelképévé a pitypangot választó kar tagja az a pedagógus, aki az állami és önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben pedagógus munkakörben történő foglalkoztatásra szóló kinevezést kapott. A Nemzeti Pedagógus Kar fő feladatként ellenőrzi a közösségi szolgálat szervezését, valamint működteti az ehhez kapcsolódó tanácsadó és információs rendszert, véleményezési és javaslattételi jogot gyakorol a köznevelést és pedagógusképzést érintő jogszabályok megalkotása és módosítása során. Megalkotja alapszabályát, valamint a pedagógusok etikai kódexét.
A gazdaság és a tudomány összekapcsolása hozzájárul egy ország sikerességéhez, ezt látjuk Ausztriában, és ezt kívánjuk elérni Magyarországon – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az osztrák kollégájával, Reinhold Mitterlehnerrel folytatott június 12-i kétoldalú tanácskozást követően Bécsben.
A miniszter kiemelte: a tudománynak, a kutatásnak és innovációnak a gazdaságot kell szolgálnia. A felismerés Ausztriában is megtörtént, ezt mutatja a duális képzési rendszer, amelyben összekapcsolódik a gyakorlati képzés az elméleti oktatással. Az osztrák és a magyar diákok kölcsönös mobilitásával kapcsolatban elmondta, az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemmel csereprogram elindításáról született megállapodás.
A felzárkózás és az esélyegyenlőség tekintetében figyelemreméltó osztrák példaként említette, hogy a szociálisan hátrányos helyzetben lévőket Ausztriában jobban bevonják a szakképzésbe. Emiatt Ausztriában az oktatásból csak néhány százalék fejezi be végzettség nélkül a szakiskolát, míg Magyarországon ez a szám 30, a hátrányos helyzetűek között pedig 50 százalék. Kiemelte, hogy az európai ösztöndíjak is nagyban hozzájárulnak a hátrányos helyzetűek felzárkózáshoz.
A kultúra adja az éltető energiát a közép-európai összefogáshoz, kultúra nélkül elképzelhetetlen, reménytelen a jó politika és a gazdaság – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere június 11-én Fertődön.
Balog Zoltán a visegrádi országokat képviselő cseh, lengyel és szlovák kultúrpolitikai vezetőket lát vendégül június 11-12-én a fertődi Esterházy-kastélyban. A találkozó első napján a Nemzeti Filharmonikusok koncertjét hallgatták meg a kastély Marionettszínházában. Az esemény kezdetén az emberi erőforrások minisztere beszédében kiemelte: a jövő érdeke, hogy a 21. századi Európában újra legyen „egy sajátos közép”, ahol a nyelvi korlátok ellenére jobban értjük egymást, mint más népek Európa más tájain, és együtt fogalmazzuk meg közös érdekeinket. Feltette a kérdést, hogy van-e a visegrádi négyeknek közös kulturális identitása. Közös történelmi és politikai identitásuk, közös gazdasági érdekeik vannak, de a kulturális identitás már nehezebb kérdés – mondta.
A tárcavezető úgy látja, a fertődi találkozó jó alkalom arra, hogy együtt gondolkodjanak azon, mi az, ami cseh, magyar, lengyel és szlovák, és mégis közös, közép-európai kulturális alap. Meg kell keresni azt, ami összeköt és azt is, ami szétválaszt, majd kísérletet kell tenni, hogy ez utóbbiról is párbeszédet folytassunk – mondta. A miniszter hangoztatta: közös érdekeink képviselete Európában és azon kívül nem megy közös kulturális nyelv nélkül. Balog Zoltán megjegyezte: az esti koncertnek helyet adó terem marionettszínháznak épült, majd operaelőadásokat tartottak benne, az ötvenes, hatvanas és hetvenes években viszont lóistállónak használták. Most újra koncertterem, amelyet 2013-ban avattak fel, és a kormány kihelyezett ülést is tartott már Fertődön. Ilyen sokáig tart rendbe hozni valamit, amit elrontottak, de 25 évvel a rendszerváltás után mégiscsak sikerült – tette hozzá.
A miniszter a koncert után újságíróknak azt mondta, hogy a kultúrának is az EU2020 uniós stratégia részének kell lennie. Ez azért is fontos, hogy a kultúra elérhetőségének, hozzáférhetőségének ne legyen akadálya a szegénység, a hátrányos helyzet. Hozzátette: erre is kellene uniós forrásokat fordítani. A koncert előtt átadták a közép-európai szellemiség ápolásáért odaítélt Visegrád-díjat a Nemzeti Filharmonikus Zenekarnak. A koncerten a Nemzeti Filharmonikusok Joseph Haydn és Wolfgang Amadeus Mozart műveit adták elő Kocsis Zoltán vezényletével.
Bemutatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) államtitkárjelöltjeit június 10-én Balog Zoltán miniszter. Rétvári Bence parlamenti államtitkár és miniszterhelyettes, Lengyel Györgyi közigazgatási, Czunyiné Bertalan Judit köznevelési, Simicskó István sportért felelős, Soltész Miklós egyházügyi, Hoppál Péter kulturális, Veresné Novák Katalin ifjúsági és családügyi, Czibere Károly szociális és társadalmi felzárkózási, Zombor Gábor egészségügyi államtitkár lesz. A felsőoktatási államtitkár személyét néhány héten belül jelentik be, Balog Zoltán annyit mondott: az államtitkár az egyik legsikeresebb, nemzetközi műszaki cégtől érkezik, a megbeszéléseket a kormányfő személyesen folytatja ez ügyben.
A tárcavezető elmondta: az uniós fejlesztések ügye is államtitkári rangra emelkedik. Amíg ennek vezetőjét megtalálják, a területet Köpeczi-Bócz Tamás helyettes államtitkár irányítja. A miniszter az államtitkárokat bemutatva kiemelte: az, hogy a minisztérium változatlan formában folytatja működését, bizonyítja, hogy sikeres volt a létrehozására irányuló kísérlet, és érdemes együtt tartani azokat a társadalompolitikai ágazatokat, amelyek közvetlenül érintik az emberek életét. Továbbra is stratégiai cél Magyarország polgárai, közösségei lelki-testi egészségének erősítése, és ehhez hozzátartozik a közművelődés is – fejtette ki, hozzátéve: fontos továbbá a családok megerősítése, ez áll a kormány és a tárca tevékenységének középpontjában. Koncentrálni szeretnének az alsó középosztály felemelésére is – jelezte, majd kitért arra, hogy az állami szolgálatot végzőknél szeretnék megerősíteni azokat az életpályákat, amelyek a köztisztviselőknek, a felsőoktatási dolgozóknak, pedagógusoknak, szociális munkásoknak járnak, és reményei szerint később az egészségügyben is kialakítják majd ezt a rendszert. A tárca sajátosságává igyekeztek tenni a társadalmi partnerekkel való együttműködést, különösen a felzárkózás területén, ami a minisztérium prioritása marad – folytatta Balog Zoltán, hozzátéve: szervezeti cél, hogy még egységesebb legyen a tárca. A miniszter rámutatott: számára nagyon fontos a tárca kereszténydemokrata karaktere, hogy azok az ügyek, amelyek itt vannak, értékalapú kormányzást tegyenek lehetővé. Külön öröm, hogy a KDNP frakciójából több államtitkár érkezett – jegyezte meg.
Rétvári Bencét úgy mutatta be mint a helyettesét, aki határozott, jelentős politikai tapasztalatokkal bír, s a közigazgatási tárca parlamenti államtitkáraként bizonyította alkalmasságát és rátermettségét. Elvárásként fogalmazta meg, hogy összefogja az ágazatokon átívelő feladatokat, megfelelő határozottsággal képviselje a tárcát. A közigazgatási államtitkár személye nem változott, Lengyel Györgyi tölti be a posztot továbbra is. Olyan közigazgatási államtitkárra van szükség, aki képes átlátni a nagy rendszereket, de nem vész el a részletekben, és szem előtt tartja az emberi tényezőket is – mondta. Kitért arra is: a miniszterelnök úgy döntött, a köz- és felsőoktatás kettéválasztott struktúrája marad, ez a szerkezet bevált. Czunyiné Bertalan Judittól azt várja, hogy pedagógus végzettségével, szakmai politikai tapasztalata kamatoztatásával mutasson rá, hogy a köznevelés területén bevezetett komoly reformok a hétköznapokban hogyan szolgálják a gyermekeink és a pedagógusok érdekeit. Kísérje figyelemmel a pedagógus életpálya életbe lépő szakaszát, és a Nemzeti alaptanterv bevezetése óta felhalmozódott tapasztalatokat összegyűjtse, értékelje, valamint a Nemzeti Pedagógus Kar felállítása után bábáskodjon a kezdeti lépéseknél. Másik komoly feladata lesz a három éves kortól kötelező óvodáztatás zökkenőmentes indítása. Zombor Gábor felé azt fogalmazta meg, hogy csökkentse az orvosok elvándorlását, folytassa és felügyelje a fejlesztéseket, álljon őrt az egészségügy forrásai felett. A betegek érdeke legyen az első helyen – jelentette ki Balog Zoltán, hozzátéve: a legfontosabb feladat az alapellátás, a háziorvosi ellátás megerősítésének irányítása, a népegészségügyi programok továbbvitele.
Czibere Károly – aki a Református Szeretetszolgálat vezetője volt – szociális tapasztalattal és komoly elismertséggel bír – mondta a miniszter. Hozzátette: azt kérte, alakítsa át a segélyezés rendszerét úgy, hogy az a munkalapú társadalom felé való további lépéseket tegye lehetővé. Tekintse át úgy az intézményrendszert, hogy működése valóban hatékony legyen, és össztársadalmi érdekeket szolgáljon. Veresné Novák Katalin – a tárcavezető korábbi kabinetfőnöke – azt a feladatot kapta, hogy a demográfiai folyamatok megfordítása, a népességcsökkenés megállítása érdekében dolgozzon. Nincs erős nemzet jó családpolitika, erős családok nélkül – mondta. Azt szeretnék, ha a családpolitika eddigi lépései a nemzetközi színtéren is hatékonyabb képviseletet kapnának. Hoppál Péter felé az a miniszter elvárása, hogy találja meg a megfelelő együttműködést a Magyar Művészeti Akadémiával, és formálják együtt a közművelődési, közgyűjteményi területeket. A kultúrát fogyasztható formában vigyék közel az emberekhez – mondta a tárcavezető, hozzátéve: azt is kéri, a források elosztásakor járjon el körültekintően, és a kulturális diplomácia területén is számít a munkájára. Soltész Miklóshoz azzal fordult: az a dolga, hogy az új egyházügyi törvény szellemisége szerint járjon el, és civil területen számítanak a kreatív kezdeményezőképességére. Államtitkárként is született civil maradt az elmúlt négy évben is – jellemezte. Simicskó Istvántól – aki tovább vezeti a területet – azt kérte, hogy legyen “szövetségi kapitánya” a sportoló nemzetnek. Kiemelte, hogy 100 ezerrel nőtt az igazolt sportolók száma, ha még egyszer 50-100 ezret hozzátesznek, bízik benne, hogy négy év múlva is így találkoznak. Az államtitkárok június 15-e után foglalják el hivatalukat.
Rétvári Bence parlamenti államtitkárjelölt elmondta, az előző négy évben az állam ügyeivel foglalkozott, a mostani poszton az emberek hétköznapi életét érintő témák kerülnek majd napirendre. A felelősségi területeket két részre osztotta: a családügyre és a többi területre. Ha a családokat erősítik, a magyarság hosszú távú fennmaradását segítik – hangsúlyozta. Lengyel Györgyi közigazgatási államtitkárjelölt jelezte: a folytatásra kapott felkérést, arra, hogy a kilenc államtitkárság egységes minisztériumként működjön. Ez az államtitkárság a tárca “szíve, központja”, nincs olyan ügy, amely ne haladna át itt – hangsúlyozta, hozzátéve: ide tartoznak többek között a humánpolitikai, gazdálkodási, közbeszerzési és vagyonügyek is. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkárjelölt arról beszélt, hogy az egészségügy szinte minden területét kipróbálta az elmúlt 25 évben. Kiemelte, hogy nagy kihívás az orvostechnológiai fejlődés robbanása és a források szűkössége között azt az utat megtalálni, amely hatékony betegellátást eredményezhet. A betegnek mindig igaza van – fogalmazta meg egyik jelmondatát, kiemelve: olyan szolgáltatást kell biztosítani, amelynek köszönhetően a betegek biztonságban érezhetik magukat. Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkárjelölt elmondta: nagy feladatot kapott, hiszen a köznevelés érzékeny terület, a magyar családok mindegyike kötődik a rendszerhez. A tartalmi keretek meghatározása az elmúlt években megtörtént, az irány jó, ezt tartani kell – jelezte. Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárjelölt úgy fogalmazott: ezen a területen is érvényes “a folytatjuk elve”. Erős szociális biztonság és erős garanciák megteremtése a cél, senkit nem hagynak az út szélén – ígérte, majd a segélyezéssel kapcsolatban kiemelte: fontos átgondolni a további lépéseket, hogy az erős szociális biztonság garanciái itt is érvényesüljenek. A jelölt a gyermekvédelem területén szintén folytatást ígért, a házi gondozásban pedig az alapszolgáltatások erősítését helyezte kilátásba. Nagyon szeretné, ha az életpályamodell kiterjesztése “nagy lendülettel” folytatódna – mondta.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkárjelölt kiemelt feladatként jelölte meg a kulturális javak minél szélesebb körű terjesztését – amelybe meglátása szerint bekapcsolható a tárca többi államtitkársága is -, valamint a kulturális ipar fejlesztését. Mint hangsúlyozta, a szélesebb értelemben vett “magyar magaskultúrát” minél hatékonyabban kell elérhetővé tenni itthon és külföldön, ebben a kormányzatnak együtt kell működnie a nagy kulturális intézményekkel. Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárjelölt kiemelte, eddigi területe, a szociális és családügy szorosan összefügg mind a civil, mind az egyházi ügyekkel. A magyar nemzetpolitikában négy éve elindult irányváltás hatalmas dolog – hangsúlyozta, hozzátéve: nem mindegy, milyen a kapcsolatunk a határon belül élő nemzetiségekkel, hiszen a velük kialakított jó viszony segíti a határon túli magyarok helyzetét is. Veresné Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkárjelölt fontos üzenetnek nevezte, hogy ez a terület önálló államtitkárságot kapott: a kormányzat a családot tekinti annak az elemi egységnek, amely köré társadalompolitikája szerveződik. A legfontosabb célként azt jelölte meg, hogy a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megfordításával hosszú távon nőjön a teherviselők száma és aránya. A jelölt elmondta: tíz évet dolgozott a diplomáciában, ezért a nemzetközi színtéren is hangsúlyosabban fogja képviselni a kormányzat családpolitikáját.
Simicskó István sportért felelős államtitkárjelölt kiemelte: a kormány a sportot stratégiai ágazatnak tekinti. A cél “egészséges nemzetet felnevelni”, amire a sport kiváló lehetőséget ad, ezen felül olyan egyetemes nyelv, melyet a világon mindenhol értenek – közölte. Magyarország a sportban nagyhatalom, de a célkitűzés az, hogy a magyar sportoló nemzetté is váljon – jelezte, hozzátéve: a kormány feladata, hogy a sportolás lehetőségét, feltételeit biztosítsa mindenki számára. Az elmúlt négy év eredményeit ismertetve elmondta: országszerte több mint 100 ezerrel több az igazolt sportoló, és a rendszeres szabadidős sporttevékenységet végzők aránya is 7-ről 15 százalékra nőtt, továbbá 606 ezer gyerek sportol a mindennapi testnevelés órák alkalmával. Balog Zoltán miniszter az államtitkárjelöltek bemutatkozása előtt közölte: a felsőoktatásért felelős, valamint az EU-s források elosztásáért felelős államtitkárok személyét később jelenti be. A miniszter újságírói kérdésre elmondta: nem hallott még olyat, hogy Miskolcra költözne a tárca, ha hallaná, “befogná a fülét”. Közölte: a helyettes államtitkári területen nagy változásokat nem tervez, de meghallgatják az új államtitkárokat.
