Címke: hírek

V4 – Balog Zoltán: a kultúra adja az energiát a közép-európai összefogáshoz

A kultúra adja az éltető energiát a közép-európai összefogáshoz, kultúra nélkül elképzelhetetlen, reménytelen a jó politika és a gazdaság – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere június 11-én Fertődön.

Balog Zoltán a visegrádi országokat képviselő cseh, lengyel és szlovák kultúrpolitikai vezetőket lát vendégül június 11-12-én a fertődi Esterházy-kastélyban. A találkozó első napján a Nemzeti Filharmonikusok koncertjét hallgatták meg a kastély Marionettszínházában. Az esemény kezdetén az emberi erőforrások minisztere beszédében kiemelte: a jövő érdeke, hogy a 21. századi Európában újra legyen „egy sajátos közép”, ahol a nyelvi korlátok ellenére jobban értjük egymást, mint más népek Európa más tájain, és együtt fogalmazzuk meg közös érdekeinket. Feltette a kérdést, hogy van-e a visegrádi négyeknek közös kulturális identitása. Közös történelmi és politikai identitásuk, közös gazdasági érdekeik vannak, de a kulturális identitás már nehezebb kérdés – mondta.    

A tárcavezető úgy látja, a fertődi találkozó jó alkalom arra, hogy együtt gondolkodjanak azon, mi az, ami cseh, magyar, lengyel és szlovák, és mégis közös, közép-európai kulturális alap. Meg kell keresni azt, ami összeköt és azt is, ami szétválaszt, majd kísérletet kell tenni, hogy ez utóbbiról is párbeszédet folytassunk – mondta. A miniszter hangoztatta: közös érdekeink képviselete Európában és azon kívül nem megy közös kulturális nyelv nélkül. Balog Zoltán megjegyezte: az esti koncertnek helyet adó terem marionettszínháznak épült, majd operaelőadásokat tartottak benne, az ötvenes, hatvanas és hetvenes években viszont lóistállónak használták. Most újra koncertterem, amelyet 2013-ban avattak fel, és a kormány kihelyezett ülést is tartott már Fertődön. Ilyen sokáig tart rendbe hozni valamit, amit elrontottak, de 25 évvel a rendszerváltás után mégiscsak sikerült – tette hozzá.    

A miniszter a koncert után újságíróknak azt mondta, hogy a kultúrának is az EU2020 uniós stratégia részének kell lennie. Ez azért is fontos, hogy a kultúra elérhetőségének, hozzáférhetőségének ne legyen akadálya a szegénység, a hátrányos helyzet. Hozzátette: erre is kellene uniós forrásokat fordítani. A koncert előtt átadták a közép-európai szellemiség ápolásáért odaítélt Visegrád-díjat a Nemzeti Filharmonikus Zenekarnak. A koncerten a Nemzeti Filharmonikusok Joseph Haydn és Wolfgang Amadeus Mozart műveit adták elő Kocsis Zoltán vezényletével.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Balog Zoltán: aktív család- és népesedési politikára van szükség

Aktív család- és népesedési politikára van szükség – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere június 9-én, a Lánchíd Rádiónak adott interjújában.

 A miniszter szerint a szociálpolitikának különbséget kell tennie a problémás családok és terheket hordani képesek között, ezért az új kormányban két külön államtitkárság foglalkozik majd a rászorulókkal és azokkal, akik “a vállukon viszik Magyarországot”.  Elmondta: így a szociális és felzárkózásügyi államtitkárság gondoskodik az önhibájukon kívül vagy önhibájukból rászorulókról, köztük a fogyatékkal élőkről, a gyermekvédelmet igénylő gyerekekről és a cigányokról. A család- és ifjúságügyi államtitkárság pedig a “teherhordozókat” segíti, valamint az ifjúságot, akik majd a jövőben viszik a terheket. A tárcavezető leszögezte: aktív család- és népesedési politikára van szükség, hogy megforduljon a jelenlegi trend, amely szerint egyre kevesebb gyermek születik, illetve minden évben kevesebben születnek, mint ahányan meghalnak. Így nem maradhat versenyképes az ország, és nem is maradhat fenn sokáig – mutatott rá.

Elmondta: a nyugat-európai országokban a harmadik világból érkező nagy bevándorlási hullámok enyhítik ezt a helyzetet, de ebből kulturális problémák adódhatnak. Magyarországra sok határon túli magyar érkezett, ugyanolyan nyelvű és kultúrájú emberek jöhetnek az országba, azonban fontosabb lenne, hogy ők ott legyenek boldogok, ahol születtek. Ráadásul ez a fajta betelepülés kimerülő forrás – magyarázta. Hangsúlyozta: meg kell fordítani a  negatív demográfiai trendet, ám ehhez sok pozitív intézkedés kell. A miniszter szerint a kormány nem teheti meg, hogy alapvetően megváltoztassa eddigi politikája irányát, hiszen az eddigiekre mondtak kétharmados igent a választók. Ezért legfeljebb hangsúlyeltérések lehetnek, de olyan erős államot kell továbbépíteni, amely valóban a polgárait szolgálja – jelentette ki. Balog Zoltán az oktatás átalakításáról elmondta: egyebek mellett van egy új fenntartású iskolarendszer, új életpályamodell és minősítési rendszer a pedagógusoknak, új oktatásszervezés, órabeosztás, és már csak az a kérdés, hogy hány év múlva látszanak az eredmények. Minden változás célja az, hogy növeljék a gyermekek esélyeit, hogy megállják a helyüket Magyarországon és a világban – hangsúlyozta.

Az egészségügyben szemléletváltozást tart szükségesnek a miniszter, hogy más legyen a beteg és az orvos közötti viszony. “Óriásit léptünk előre”, a kórházfejlesztések eredményeként tucatjával adták át a vadonatúj kórházakat, a nagy megyei központokban ma már olyan színvonalú gyógyító intézmények vannak, amelyek a világ bármely részén megállnák a helyüket – fogalmazott. Megjegyezte, hogy ugyanakkor az alapellátásra kicsit kevesebb figyelem jutott, ezért fontos feladat a háziorvosi ellátás megerősítése. Balog Zoltán mindazonáltal az eredmények között említette, hogy a betegutak szervezésében előrejutottak, a mentőautó-állomány egyharmadát kicserélték, és sikerült mérsékelni az orvosok elvándorlását.

 MTI

Fölszentelték a nagylaki Szentlélek templomot

Fölszentelték az újonnan épült nagylaki Szentlélek római katolikus templomot. Az eseményen beszédet mondott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
 
Balog Zoltán a Csongrád megyei községben tartott ünnepségen azt mondta, a templomépítés tulajdonképpen nem jelent mást, mint az ország erőforrásainak megerősítését, közösségépítést. Hangsúlyozta: egy új templom építésének az a nagyon fontos üzenete, hogy itt vagyunk ebben az országban, ezen a tájon, ezen a helyen, és itt akarunk maradni. A miniszter hozzátette, hogy a templomra nemcsak a hívőknek van szükségük, hanem az ateistáknak is. De mindenképpen szükségük van templomra azoknak, akik azt akarják, hogy az emberekben lévő erőforrás ne fogyjon el, hanem megújuljon.

 A trianoni békediktátum következményeként Nagylak jelentős része Romániához került, a helyi római katolikus templommal együtt. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök emlékeztetett arra, néhány esztendeje a helyi közösség harangtornyot állított a faluban, s akkor elhatározták, hogy egy kis kápolnát vagy templomot emelnek. A templom építése 2011-ben kezdődött el. A Germán Géza építész által tervezett épület 65 millió forintba került, a költségek jelentős részét állami és uniós támogatás fedezte – közölte az egyházi vezető, aki hangsúlyozta, bízik abban, hogy az új templom segíti a helyi közösség megerősödését. Kiss-Rigó László a szentmise végén bejelentette, a templom használatát felajánlják a testvéregyházaik számára is, azok szertartásainak megrendezésére.
 
MTI-EMMI
Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Balog Zoltán: a társadalom alapja az erős közösség

Az erős társadalom, nemzet és ország azokon az erős közösségeken nyugszik, amelyek tudják, honnan jönnek, hová mennek és mi a feladatuk – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere június 7-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rakamazon.
 
Balog Zoltán a különböző szenvedélybetegségekben szenvedők megsegítésére és rehabilitációjára létrehozott Magyar Kékkereszt Egyesület regionális találkozóján arról beszélt, szükség van azokra a közösségekre és szervezetekre, amelyek az elmúlt évtizedekben – „sokszor a politikai elitek és a rossz kormányzás ellenére” – életben tartották az országot. A miniszter történelmi kitekintésében kifejtette, a két világháború között ezek a közösségek voltak azok, amelyek éltették a nemzetet, azonban ezeket 1948-ban egy tollvonással betiltották. A Magyar Kékkereszt Egyesület 1989-es újraalakulása során ezrével jöttek létre ehhez hasonló egyesületek, melyek nagyobb része mára beszüntette tevékenységét. Ezek azért szűntek meg, nem volt „mély a gyökerük”, azonban a Kékkereszthez hasonló spirituális és lelki-egyházi mozgalmak fennmaradtak és ezek a legstabilabbak – hangsúlyozta Balog Zoltán. 

 Szerinte minden „normális” kormány elemi érdeke, hogy ezeket a hívő és vallásos közösségeket támogassa és erősítse. Ebből a szempontból a Magyar Kékkereszt Egyesület hangjára is szükség van, és fontos, hogy esetleges kritikájukra a kormány is odafigyeljen. Balog Zoltán beszédében a kormány családpolitikájával kapcsolatban azt mondta, 2010-ben mindössze 1,3 millió ember fizetett adót az országban, négy év elteltével számuk 4 millió felé emelkedett. „Ha nem tesszük munkalapúvá Magyarországot, akkor nincs jövője ennek az országnak és úgy járunk, mint Görögország” – állapította meg. Azt szeretnénk, ha a lehető legtöbb család egyszerre dolgozna és minél több gyermeket vállalna be, illetve nevelne fel – jelentette ki, hozzátéve, utóbbit a kormány családi adókedvezményekkel és például a rugalmas gyes bevezetésével is igyekszik támogatni. A miniszter egyben jelezte, legalább ilyen fontos a családoktól érkező visszajelzés egy-egy bevezetett intézkedés után, a visszacsatolás elküldésében pedig a társadalmi-civil szervezetek segíthetnek. 
    
„Bízzanak abban, hogy jót akarunk!” – kérte közönségét Balog Zoltán, aki az esemény után újságírói kérdésre elmondta, az állam számos ponton tudja támogatni azokat a civil szervezeteket, akik önként vállalják a szenvedélybetegek gondozását. Az országban több helyen működnek a Magyar Kékkereszt Egyesülethez hasonló gyógyító közösségek, amelyek egyházak és civil szervezetek irányítása alatt állnak. A magyar állam a civil szervezetekre 45 milliárd forintot költ évente – tette hozzá. A Magyar Kékkereszt Egyesület célja az alkoholizmusban és más szenvedélybetegségekben szenvedők lelki és testi gyógyulásának segítése a keresztény hit által. Az egyesület a szenvedélybetegségek megelőzése, terjedésének megakadályozása és a gyógyítása céljából ifjúsági felvilágosító, prevenciós munkát, valamint rehabilitációs tevékenységet egyaránt végez.
 
MTI-EMMI
Fotó: EMMI, Bartos Gyula

Balog Zoltán: mindig gondolni kell az 1920. június 4-én történtekre

Mindig emlékezni és gondolni kell az 1920. június 4-én történtekre – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az Éltető hagyomány – Kárpát-medencei örökségünk című gálaműsor megnyitóján június4-én a budapesti Magyarság Házában, a nemzeti összetartozás napján.

“Ha mindez nincs benne a gondolatainkban, a törekvéseinkben, a köznevelésben és a nemzetstratégiában, akkor nem lesz ott a szívekben, a fejekben és az életünkben sem” – fogalmazott a miniszter. Az ország politikáját, ön- és jövőképét, történelemszemléletét, nemzetstratégiáját alapvetően határozza meg az összetartozás, amelyről azért kell beszélnünk, mert szét vagyunk szakítva – mondta Balog Zoltán. Hozzátette, az, hogy a magyar nemzet határai nem esnek egybe Magyarország határaival, olyan tény, amely nélkül nem lehet gondolkodni a jövőről.

A miniszter hangsúlyozta, hogy van közös Kárpát-medencei jövő, de minderről beszélni kell, gondolkodni, tervezni, stratégiát alkotni és azt megvalósítani. Hozzáfűzte, hogy ezen a napon a magyarság megüzenheti a világnak, hogy “képesek vagyunk átlépni a haragon, amely a nemzeti traumát övezi”. Balog Zoltán emlékeztetett arra is, hogy a 2010-ben indított Határtalanul program keretében idén mintegy 40 ezer magyarországi, illetve határon túli magyar diák és tanár utazására lesz lehetőség, a program megvalósulását másfél milliárd forinttal támogatják. Az ünnepi gálaműsorban közreműködtek a Magyarság Háza tehetséggondozó programjában részt vevő Kárpát-medencei néptáncosok és népzenészek, valamint a Fölszállott a páva című tehetségkutató verseny szereplői.

A nemzeti összetartozás napjáról 2010 óta emlékeznek meg június 4-én a trianoni békediktátum aláírásához kapcsolódva.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula