Aktív család- és népesedési politikára van szükség – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere június 9-én, a Lánchíd Rádiónak adott interjújában.

 A miniszter szerint a szociálpolitikának különbséget kell tennie a problémás családok és terheket hordani képesek között, ezért az új kormányban két külön államtitkárság foglalkozik majd a rászorulókkal és azokkal, akik “a vállukon viszik Magyarországot”.  Elmondta: így a szociális és felzárkózásügyi államtitkárság gondoskodik az önhibájukon kívül vagy önhibájukból rászorulókról, köztük a fogyatékkal élőkről, a gyermekvédelmet igénylő gyerekekről és a cigányokról. A család- és ifjúságügyi államtitkárság pedig a “teherhordozókat” segíti, valamint az ifjúságot, akik majd a jövőben viszik a terheket. A tárcavezető leszögezte: aktív család- és népesedési politikára van szükség, hogy megforduljon a jelenlegi trend, amely szerint egyre kevesebb gyermek születik, illetve minden évben kevesebben születnek, mint ahányan meghalnak. Így nem maradhat versenyképes az ország, és nem is maradhat fenn sokáig – mutatott rá.

Elmondta: a nyugat-európai országokban a harmadik világból érkező nagy bevándorlási hullámok enyhítik ezt a helyzetet, de ebből kulturális problémák adódhatnak. Magyarországra sok határon túli magyar érkezett, ugyanolyan nyelvű és kultúrájú emberek jöhetnek az országba, azonban fontosabb lenne, hogy ők ott legyenek boldogok, ahol születtek. Ráadásul ez a fajta betelepülés kimerülő forrás – magyarázta. Hangsúlyozta: meg kell fordítani a  negatív demográfiai trendet, ám ehhez sok pozitív intézkedés kell. A miniszter szerint a kormány nem teheti meg, hogy alapvetően megváltoztassa eddigi politikája irányát, hiszen az eddigiekre mondtak kétharmados igent a választók. Ezért legfeljebb hangsúlyeltérések lehetnek, de olyan erős államot kell továbbépíteni, amely valóban a polgárait szolgálja – jelentette ki. Balog Zoltán az oktatás átalakításáról elmondta: egyebek mellett van egy új fenntartású iskolarendszer, új életpályamodell és minősítési rendszer a pedagógusoknak, új oktatásszervezés, órabeosztás, és már csak az a kérdés, hogy hány év múlva látszanak az eredmények. Minden változás célja az, hogy növeljék a gyermekek esélyeit, hogy megállják a helyüket Magyarországon és a világban – hangsúlyozta.

Az egészségügyben szemléletváltozást tart szükségesnek a miniszter, hogy más legyen a beteg és az orvos közötti viszony. “Óriásit léptünk előre”, a kórházfejlesztések eredményeként tucatjával adták át a vadonatúj kórházakat, a nagy megyei központokban ma már olyan színvonalú gyógyító intézmények vannak, amelyek a világ bármely részén megállnák a helyüket – fogalmazott. Megjegyezte, hogy ugyanakkor az alapellátásra kicsit kevesebb figyelem jutott, ezért fontos feladat a háziorvosi ellátás megerősítése. Balog Zoltán mindazonáltal az eredmények között említette, hogy a betegutak szervezésében előrejutottak, a mentőautó-állomány egyharmadát kicserélték, és sikerült mérsékelni az orvosok elvándorlását.

 MTI

Mindig emlékezni és gondolni kell az 1920. június 4-én történtekre – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az Éltető hagyomány – Kárpát-medencei örökségünk című gálaműsor megnyitóján június4-én a budapesti Magyarság Házában, a nemzeti összetartozás napján.

“Ha mindez nincs benne a gondolatainkban, a törekvéseinkben, a köznevelésben és a nemzetstratégiában, akkor nem lesz ott a szívekben, a fejekben és az életünkben sem” – fogalmazott a miniszter. Az ország politikáját, ön- és jövőképét, történelemszemléletét, nemzetstratégiáját alapvetően határozza meg az összetartozás, amelyről azért kell beszélnünk, mert szét vagyunk szakítva – mondta Balog Zoltán. Hozzátette, az, hogy a magyar nemzet határai nem esnek egybe Magyarország határaival, olyan tény, amely nélkül nem lehet gondolkodni a jövőről.

A miniszter hangsúlyozta, hogy van közös Kárpát-medencei jövő, de minderről beszélni kell, gondolkodni, tervezni, stratégiát alkotni és azt megvalósítani. Hozzáfűzte, hogy ezen a napon a magyarság megüzenheti a világnak, hogy “képesek vagyunk átlépni a haragon, amely a nemzeti traumát övezi”. Balog Zoltán emlékeztetett arra is, hogy a 2010-ben indított Határtalanul program keretében idén mintegy 40 ezer magyarországi, illetve határon túli magyar diák és tanár utazására lesz lehetőség, a program megvalósulását másfél milliárd forinttal támogatják. Az ünnepi gálaműsorban közreműködtek a Magyarság Háza tehetséggondozó programjában részt vevő Kárpát-medencei néptáncosok és népzenészek, valamint a Fölszállott a páva című tehetségkutató verseny szereplői.

A nemzeti összetartozás napjáról 2010 óta emlékeznek meg június 4-én a trianoni békediktátum aláírásához kapcsolódva.

MTI-EMMI

Fotó: EMMI, Bartos Gyula

A kormány érdeke is, hogy az áprilisban megválasztott nemzetiségi szószólók érdemi munkát tudjanak végezni, ezzel is segítve a kabinet munkáját – erről Balog Zoltán miniszterjelölt beszélt az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága előtt június 4-i meghallgatásán.

A jelenleg is az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető politikus beszámolójában örömtelinek nevezte, hogy az elmúlt három évben megháromszorozódott a nemzetiségi fenntartású intézmények száma, ahol jelenleg 4500-an tanulnak.  Pozitívumként említette azt is, hogy a legutóbbi népszámlálás adatai szerint egyre többen vállalták kettős identitásukat, volt olyan, ahol megduplázódott az egyes nemzetiséghez tartozók száma, viszont folyamatosan csökken azok száma, akik anyanyelvként használják nemzetiségi nyelvüket, ami fontos eleme a kulturális autonómiának. Az intézmények finanszírozásával kapcsolatban ígéretet tett arra, hogy a tanév végén átnézik azt, begyűjtik a működésre és fenntartásra szánt összegeket. Megnézik, mi mibe került, azt összeadják, átlagolják – fogalmazott a tárcavezető, és “ha több, akkor otthagyjuk (az intézménynél), ha kevesebb, kipótoljuk” – tette hozzá.

Balog Zoltán beszélt arról is, oda kell figyelni arra, hogy lehet pályázni az új uniós fejlesztési forrásokra a nemzetiségi önkormányzatoknak, mert ezeken a pályázatokon nagyságrendileg nagyobb összegeket lehet elnyerni egy-egy beruházásra. A 13 nemzetiséget képviselő szószólók szinte mindegyike intézett kérdést Balog Zoltánhoz, a legtöbben a nemzetiségi tankönyvellátás helyzetére voltak kíváncsiak, illetve sérelmezték, hogy az oktatási intézményekkel csak egy évre köt köznevelési szerződést a kormány. Úgy vélték, az oktatás fenntartása egy hosszú távú kérdés, nem lehet évről-évre bizonytalanságban hagyni az egyes nemzetiségi intézményeket. Balog Zoltán válaszában elmondta, személy szerint döntött úgy, hogy a köznevelési szerződések egy évre köttessenek, de a törvény lehetőséget ad az ötéves periódusra is. Mint mondta, ha a korábban említett finanszírozási egyeztetéseket befejezték, lehetőség lesz több évre szóló szerződést kötni.

A nemzetiségi tankönyvellátás helyzetére válaszolva azt mondta, a nemzetiségi tankönyvek “kikerültek a tankönyvháborúból”, ezeket a tankönyveket nem érintheti a szabályozás. Azt kérte a szószólóktól, hogy jelezzék, mely könyvek nincsenek rajta a “hatályos” tankönyvlistán, mert akkor azokat is felveszik a tankönyvjegyzékbe. (Sok nemzetiségi tankönyv lefordítására, nyomtatására TÁMOP-forrásokat igényeltek az önkormányzatok, de mivel ezek a könyvek nem szerepelnek a jelenleg érvényes tankönyvjegyzékben, nem lehet(ne) azokból tanítani. Így a nemzetiségi önkormányzatok attól tartanak, hogy vissza kell fizetniük az uniós forrásokat, mivel azok “nem hasznosultak”.) Giricz Vera ruszin nemzetiségi szószóló ehhez kapcsolódva megjegyezte, a tankönyv-közbeszerzésen is gyorsítani kellene, mint mondta, még mindig tart a közbeszerzés, de már szeptemberben kellenének a tankönyvek.

 A finanszírozásra és a különböző támogatások emelésére vonatkozó kérdéscsokorra Balog Zoltán azt válaszolta, “megérett az idő arra, hogy megpróbáljunk egy komolyabb működési támogatást adni az országos önkormányzatoknak, amiből a “kisebb ügyeket” is tudják finanszírozni. A jövő évi költségvetést már eszerint fogják tervezni – tette hozzá a miniszterjelölt. A nemzetiségi pedagógusképzés és -továbbképzés kapcsán azt mondta, a mostaninál egy egészen más rendszerben tervezik a pedagógusképzést lebonyolítani. Mint mondta, a jövőben a pedagógus létszámot a gyereklétszámhoz fogják igazítani, egyfajta “személyi tervezés” lesz. A miniszter elmondta azt is, hogy a jövő kedden nevezik meg a minisztériumok államtitkárait, a miniszterek pedig e hét pénteken tesznek esküt.

A 13 nemzetiségi szószólóból álló grémium egyhangúlag támogatta Balog Zoltán miniszterré történő kinevezését.

MTI-EMMI