Címke: hírek

Szükséges az önmagáért és az országért felelősséget vállaló roma értelmiség

Szükség van az önmagért és az országért is felelősséget vállaló roma értelmiségre – mondta az emberi erőforrások minisztere a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat konferenciáján szombaton Balatonszárszón.

Balog Zoltán a Melyik a Te utad? címmel rendezett tanácskozáson hangsúlyozta: a kormány azért támogatja ezt az egyházi kezdeményezést, hogy legyenek Magyarországon roma-magyar kettős identitású keresztény értelmiségiek.

A miniszter fontosnak nevezte, hogy “legyen egy olyan rétege a magyarországi cigányságnak, amelyik önmagáért is felelősséget vállal, meg az egész országnak az ügyét is figyelembe veszi”.

Szerinte olyan értelmiségieknek kell lenniük, akik az együttműködésben érdekeltek, nem pedig a konfrontációban.

A szakkollégiumok jelentőségről szólva hangsúlyozta: “ez egy kis laboratórium, ahol kipróbáljuk azt, ami sajnos társadalmi méretekben sok helyen nem megy”.

Az elmúlt három év alatt, amióta működnek a szakkollégiumok, rengeteget értek el ezek a fiatalok, és mivel csaknem egyharmad részben nem cigány fiatalok is tagjai ezeknek a közösségeknek, gyakorolják az együttélést, jól érzik magukat együtt, kölcsönösen segítik egymást – értékelte a jelenleg öt szakkollégiumban folyó munkát a miniszter.

A miniszter szólt arról is, “sokan úgy gondolják, hogy a roma vagy a cigány felzárkózás, az a cigányoknak az érdeke, meg az ügye, de ez abszolút nem így van, ez a mi érdekünk, a többségi magyaroknak az érdeke”.

A miniszter szerint a jelenlegi problémahalmazból kivezető “egyetlen út, hogy a munkába és a tanulásba kell invesztálni”, és akkor azok, akik ma problémát jelentenek, “azok majd potenciális erőforrásként bekapcsolódnak a közteherviselésbe”.

Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke szerint a roma szakkollégium léte egyenértékű a roma integráció sikerével.

“Ha nem lesz roma értelmisége a magyarországi cigányságnak, akkor az integráció is megkérdőjeleződik” – mondta Farkas Flórián, aki a visszajelzések alapján nagyon sikeresnek nevezte az egyházak és a kormány együttműködését, és példaértékűnek azt, hogy az egyházak ilyen szinten szerepet vállalnak a roma fiatalok tanulásának segítésében.

A konferencián résztvevő fiatalokat a szakkollégiumi hálózatot fenntartó egyházak képviselői is köszöntötték, hangsúlyozva, a jelenlévők legfontosabb döntése, hogy a keresztény utat választották. Arra biztatták a fiatalokat, hogy éljenek a szakkollégium adta lehetőséggel, amely kitágítja a világot számukra, értelmiségiként legyenek aktív és felelősségteljes tagjai a közösségüknek, az országnak.

2011-ben Debrecenben református, Nyíregyházán evangélikus, Miskolcon görög katolikus, Budapesten pedig jezsuita fenntartó működtetésével indult Keresztény Roma Szakkollégium, majd 2012-ben Szegeden a Római Katolikus Egyház fenntartásában. A szakkollégiumoknak 130 diákja van.

A szakkollégiumok célja, hogy olyan, cigány identitásukat megőrző keresztény értelmiségieket neveljenek, akik sokoldalúan képzettek, szakmai munkájukban magas szintre törekednek, nyitottak a fejlődésre, és elkötelezettek egyházi közösségeik képviseletére. Működésüket a kormány 120 millió forinttal támogatja, és segíti az Új Széchenyi Terv keretében további 1,15 milliárd forint uniós támogatás is.

MTI, EMMI

Fotó: Varga György, MTI

Oktatási és kulturális megállapodásokat írt alá Macedóniában Balog Zoltán

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon a következő évekre szóló, oktatási és kulturális területen kötött megállapodásokat írt alá macedón partnereivel Szkopjéban. A tárcavezető a miniszterelnöki delegáció tagjaként vett részt az egynapos macedóniai látogatáson. 

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon a következő évekre szóló, oktatási és kulturális területen kötött megállapodásokat írt alá macedón partnereivel Szkopjéban. A tárcavezető a miniszterelnöki delegáció tagjaként vett részt az egynapos macedóniai látogatáson.

Balog Zoltán, valamint kollégája, Spiro Ristovski oktatásért és tudományért felelős miniszter az oktatási együttműködés fejlesztése, valamint a két ország közötti kapcsolatok további erősödése és bővítése céljából írt alá együttműködési programot, összhangban a magyar kormány Balkán-politikájával.

A 2013-2015 közötti időszakra szóló megállapodás alapján 20 alapképzésben részt vevő macedón fiatal tanulhat magyar felsőoktatási intézményekben, elsősorban műszaki és agrár területeken. A macedón fél cserébe szintén 20 ösztöndíjas helyet ajánl fel macedón egyetemeken magyar hallgatók számára nyelvi és irodalmi tanulmányok, ezekkel kapcsolatos kutatások és egyéb, a diákok érdeklődésére számot tartó területeken. A felek megegyeztek arról is, hogy a 2013-as évben egy macedón hallgató a „Nemzeti Kiválóság Program” keretében informatikai kutatásainak folytatását lehetővé tévő kutatói ösztöndíjban részesül a Debreceni Egyetemen.

A Kancsevszka Milevszka kultúrális miniszter asszonnyal aláírt, a 2014-2016. évekre szóló új kulturális munkaterv célja a két ország kapcsolatainak elmélyítése, intézményeik együttműködésének ösztönzése, az intézmények és szakmai szervezetek közötti közvetlen kapcsolatok és integrációs törekvések erősítése. A megállapodásban kiemelt célként jelenik meg a nemzetközi fesztiválokon való kölcsönös részvétel, így macedón részről a Budapesti Tavaszi Fesztiválon és a veszprémi Országos és Nemzetközi Kortárs Összművészeti Találkozón való fellépés. A következő időszak további tervei között szerepel a – többek között csereprogramokon keresztül történő – együttműködés a képző-, ipar-, fotóművészet, formatervezés, építészet és médiaművészetek területén.

A munkatervben ezen túlmenően szerepel a macedón könyvkiadók részvételének szorgalmazása a Petőfi Irodalmi Múzeum keretein belül működő Magyar Könyv- és Fordítástámogatási Iroda kiadói pályázatain, valamint a kulturális javak, az ingatlan és a szellemi kulturális örökség kutatásával és védelmével foglalkozó szakmai szervezetek közvetlen együttműködése. Külön pontként szerepel a megállapodásban filmes szakemberek részvétele a két ország jelentősebb nemzetközi szakmai rendezvényein, filmfesztiváljain.

(Fotó: Miniszterelnökség/Burger Barna)

Az államnak minden akadályt le kell bontania a fiatalok munkavállalása elől

Az állam felelőssége, hogy a fiatalok munkavállalása előtt álló minden akadályt lebontson és ösztönözze a fiatalok munkavállalását – mondta az emberi erőforrások minisztere kedden Budapesten, a Fiatalok munkanélkülisége Európában című nemzetközi konferencián.

Balog Zoltán a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány és a Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) közös rendezvényén kiemelte: ha egy egész generáció abban a félelemben él, hogy nem biztos, hogy “neki lesz helye”, ha megszerzi a diplomát, az az egész ország közállapotára kedvezőtlenül hat.

Egy ország akkor fejlődhet, ha mindenkinek lehetősége van arra, hogy képességeit a saját és a köz javára hasznosíthassa – tette hozzá a miniszter. Úgy látja, ennek hiányában egy ország nem lehet versenyképes, és “boldog sem tud lenni”.

Kiemelte, azt az üzenetet kell közvetíteni, hogy mindenkire szükség van, “senkit nem hagyunk az út szélén”. A fiatalok munkanélküliségének problémája azonban azt üzeni a fiataloknak, hogy “rád nincs szükség, neked nincs helyed”. Ez súlyos probléma, amelynek komoly szociálpszichológiai következményei lehetnek – mondta a tárcavezető.

Balog Zoltán emlékeztetett: az EU területén a 25 év alattiak 24 százalékának nincs munkája, holott a teljes lakosság körében ez az arány 10 százalék. Németországban és Ausztriában a legjobb a helyzet, a legrosszabb pedig Spanyolországban és Görögországban, ahol a fiatalok több mint fele munkanélküli – ismertette. Hozzátette: Magyarországon 27 százalék az állástalan fiatalok aránya.

A miniszter szerint a helyzet megoldásához el kell fogadni, hogy “felsőoktatást a gazdaság érdekeivel szemben nem lehet csinálni”. Nem jó, ha a felsőoktatási intézményekből kikerülő fiatal diplomás olyan állásban helyezkedik el, amelyhez nincs szükség a diplomájára, nem tudja hasznát venni a végzettségének, más munkakörben dolgozik, mint amilyenről a diplomája szól.

A középfokú oktatással kapcsolatban a tárcavezető arról beszélt, hogy a duális rendszert komolyan kell venni: nagyon fontos a gyakorlati és az elméleti képzés helyes arányának megtalálása, továbbá az, hogy a gyakorlati képzés valós munkahelyen történjen, hogy a fiatalok igazi munkatapasztalatokat szerezzenek.

Balog Zoltán azt mondta, hogy nem könnyű és nem jó a helyzet Magyarországon sem, de remélhetőleg a kormány intézkedései eredményesek lesznek. Ezt segítheti, hogy a munkahelyteremtő és munkahelyvédelmi akciótervekben külön hangsúlyt helyeznek a fiatalok helyzetére – tette hozzá.

Gulyás Gergely (Fidesz) országgyűlési képviselő, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója hangsúlyozta: olyan paradox helyzet állt elő, hogy míg jelenleg hatmillió fiatal munkanélküli van Európában, vitássá vált “a munkaerő-áramlás eddig szentnek hitt elve”. Ezért egyértelmű és világos válaszokra van szükség – közölte.

Mint mondta, Európának olyan megoldást kell találnia a kialakult helyzetre, amely figyelembe veszi a közép-európai régió szempontjait is.

A politikus kiemelte: több nyugat-európai ország ellenérzésekkel fogadja a szakmunkásokat, de az orvosokat szeretettel várja. Meg kell vizsgálni a szabad munkaerő-áramlás fenntartásának lehetőségeit, de az biztos, hogy az egyes szakmák között nem lehet különbséget tenni – vélekedett.

Gulyás Gergely arra is kitért, hogy a válság hosszabb ideig tart Európában, mint bárhol máshol, ennek ellenére a 35 év alatti munkavállalóknak világos perspektívát kell nyújtani.

Ralf Brauksiepe, a német munka- és szociális ügyekkel foglalkozó minisztérium parlamenti államtitkára előadásában arról beszélt, hogy munkatapasztalat nélkül a fiatalok nem képesek kiváltani az idősödő szakembereket, és nem tudnak a piacon sikeres vállalatokat alapítani sem. Márpedig a válság következtében a legtöbb európai országban megugrott a fiatal munkanélküliek száma, így nehéz tapasztalatot szerezni – mutatott rá.

Úgy látja, az európai intézkedések nem válthatják ki, nem pótolhatják a nemzeti munkaerőpiacok reformját, legfeljebb kiegészíthetik azt. Nem arra van szükség, hogy általános mintát állítsanak fel minden ország számára, hogy Brüsszelből erőltessenek megoldásokat a tagállamokra, hanem minden országnak a saját útját kell járnia – fogalmazott. Hozzáfűzte: meglátása szerint Magyarország jó úton jár.

Ralf Brauksiepe kiemelte: az országonként eltérő megoldások szükségességét mutatja az is, hogy a fiatalok munkanélkülisége eltérően alakul az egyes országokban.

Frank Spengler, a KAS képviseletvezetője azt hangsúlyozta, ha ma egy fiatalt a jövőről alkotott elképzeléseiről kérdeznek, általában azt válaszolja, hogy értelmes és jól fizetett munkára vágyik, és kevesen akarnak munkahelyeket teremteni, kevesen látják vállalkozóként a jövőjüket.

(Forrás: MTI)

Megnyílt a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ

Kortárs vetített képek című kiállítással hétfő este megnyílt a budapesti Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ. A megnyitón Balog Zoltán kiemelte: a kormány 2013-ban 155 millió, jövőre 198 millió forinttal támogatja az intézmény működését.

“A fotográfia mint művészet melletti demonstráció, hogy ennyien összegyűltek a megnyitón” – szólt az emberi erőforrások minisztere a Nagymezői utcai épület kiállítótereit megtöltő közönséghez.

Balog Zoltán hangsúlyozta: a központ megnyitásával egy adósság lerovásáról van szó, hiszen a 20. század nagy magyar fotográfusai méltók arra, hogy életművüket tanulmányozzák. “André Kertész, Munkácsi Márton, Robert Capa vagy Brassai képei nemcsak a múltat, hanem a kortárs fotográfiát is meghatározzák” – fogalmazott.

Tájékoztatása szerint a kormány 2013-ban 155 millió, jövőre 198 millió forinttal támogatja az intézmény működését.

Kőrösi Orsolya, a központ ügyvezető igazgatója megnyitó beszédében emlékeztetett arra, hogy a fotográfia egyre nagyobb teret követel magának a vizuális művészetekben, a kortárs magyar fotográfusok sikeresen szerepelnek a nemzetközi porondon, így semmi kétség: a magyar fotográfiának szüksége volt egy kiszámítható, állami támogatással működő művészeti intézményre.

Féner Tamás Kossuth-díjas fotóművész a megnyitón Robert Capát méltatva elmondta: a világhírű alkotó fotóriporteri teljesítményén túl nagyszerű szervező is volt, ezt bizonyítja, hogy az általa alapított Magnum Fotóügynökség ma is működik.

A fotográfiai központ első kiállításáról Telek Balázs kurátor a megnyitót megelőző sajtótájékoztatón elmondta, hogy a nyitó tárlat pályázata arra a kérdésre várt választ, vajon az alkotók szerint hogyan fotózna ma Robert Capa, illetve miként gondolnak a pályázók a központ névadójára. A kiírásra november 3-ig több mint 600 pályázat érkezett be összesen 1001 munkával. A december 31-ig látogatható kiállítás a pályázat résztvevői és meghívott fotográfusok, összesen 34 alkotó, illetve csoport munkáit mutatja be digitális formában.

Az 1,6 millió forint összdíjazású pályázat fődíját a Budai Rajziskola fotográfiai szakának ítélte a nemzetközi zsűri az Öndivatbemutató című projektért, a további díjakat az Origo fotórovata, Lakatos Benedek, Szőnyi István és Sopsits Árpád nyerte el.

Kőrösi Orsolya a megnyitó előtt közölte: terveik szerint jövőre többek között Sebastiao Salgado Genesis című projektjét, a 2014-es Magyar Sajtófotó Kiállítást és a Magnum Photos archívumából összeállított anyagot mutatna be az intézmény.

Az MTI kérdésére az igazgató elmondta: régóta folynak tárgyalások arról, hogy a Capa Központ és az egykori Tivoli Színház – az építtető Ernst Lajos által is egy egységben megálmodott – terei ismét egyesülhessenek, de a központ egyelőre “fél intézményként” nyílt meg.

(Forrás: MTI, fotó: Botár Gergely|Kormány.hu)

Megnyílt a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ

Százezer közmunkás járhat iskolába télen

Százezer ember járhat iskolába a közmunkaprogramban résztvevők közül négy hónapig a téli időszakban, miközben megkapják a 49 ezer forintos juttatást – jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Jezsuita Roma Szakkollégium szimpóziumán pénteken Budapesten.

A nemzeti társadalmi felzárkózás stratégiáról tartott előadásában Balog Zoltán kiemelte: ezek a közmunkások január 1-jétől érvényesíteni tudják a gyermekeik után járó adókedvezményt is. Hangsúlyozta: százezer ember vehet részt az állam pénzén, elsősorban EU-s forrásokból többek között alapkompetencia-képzésben, így ha adott esetben nem fejezte be az általános iskolai tanulmányait, megteheti azt.

Balog Zoltán rámutatott: kultúra nélkül felzárkózás sincs, a hit pedig része a kultúrának, illetve a kultúra része a hitnek. Megjegyezte: a társadalmi felzárkózásban a kormányzat legfontosabb partnerei az egyházak, amelyektől a legtöbb segítséget kapták, emellett pedig némi kritikát is. Ugyanakkor az egyházak adósai a cigány közösségeknek, mert sokáig nem ismerték fel, hogy saját eszközeikkel kell élniük a roma közösség felzárkóztatásában – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra: fontos a romák diplomához juttatása, hogy kialakuljon az értelmiségük, jelenleg csak a 0,8 százalékuk rendelkezik diplomával. “A keresztény roma szakkollégiumok útja nagyon jó út”, a szakkollégisták pedig példát jelenthetnek a roma fiatalok számára arra, hogy fel lehet zárkózni – fogalmazott.

Beszámolt arról, hogy a Központi Statisztikai Hivatal idevágó népszámlálási adatairól jövő tavasszal rendeznek konferenciát. Elmondta, hogy minden látszat ellenére megindult a többségi és a kisebbségi társadalom családmodelljeinek közeledése, ami azt jelenti, hogy a mélyszegénységre jellemző nagycsaládmodell visszaszorulóban van a romák körében is, a két-három gyermeket vállalók száma emelkedett a sokgyermekesek helyett.

Ismertette: az egy emberre jutó lakás alapterülete a romák körében 18,3, az egész lakosságon belül pedig 28 négyzetméter, tíz éve a cigányság körében ez az adat csak 13 négyzetméter volt. Lakásban található WC-vel a cigányság 67 százaléka, az összlakosságnak pedig 94 százaléka rendelkezik. A cigány emberek 22 százaléka él nagycsaládban, ugyanez 2003-ban 29 százalék volt, míg a teljes lakosságnak mindössze 5 százaléka vállalja jelenleg a nagycsaládi életet. A felmérés szerint a romák 77,4 százaléka dohányzik, az összlakosságnak azonban csak a 31 százaléka, és a várható élettartam még mindig 8-10 évvel alacsonyabb, mint az összlakosság körében, ahol a bizalom tekintetében az egyházak sorrendben hátul, míg a romáknál az első helyen állnak – sorolta Balog Zoltán.

Az eseményen jelen volt mások mellett Réthelyi Miklós volt nemzetierőforrás-miniszter, Beer Miklós váci megyés püspök, valamint Kocsis Fülöp hajdúdorogi görög katolikus megyés püspök és Orosz Atanáz, a Miskolci Apostoli Exarchátus püspök exarchája.

MTI, EMMI