Címke: hírek

Balog Zoltán Fraknói Vilmos-díjakat adott át

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon átadta a Fraknói Vilmos-díjakat Budapesten. Az egykori címzetes püspökről, történetíróról elnevezett díjat halálának évfordulója alkalmából a magyar vallási élet megújulásának és a teológiai oktatás fejlődésének előmozdításáért, illetve kiemelkedő teológiai, filozófiai vagy egyháztörténelmi munkásságért kaphatják az elismerésben részesülők.

A díjátadó ünnepségen az egyházügyekért is felelős miniszter beszédében hangsúlyozta: „Olyan tudósokat köszöntünk ma, akik ismerik a kemény szellemi munkát, és ismerik azt is, hogy ez nincs ellentmondásban a hit bizonyosságra törekvésével. A hit és a tudomány egymásnak segítő testvérei, nem pedig ellenfelei. Ha összekötjük e kettőt, azzal nem csak a tudósok, hanem a közösség is jól jár” – tette hozzá.

Az idei évben a Fraknói Vilmos-díjat kapta:

Haader Lea, az OSZK tudományos munkatársa, a XV-XVI. századi kódexirodalom kutatója;

Brenner József nyugalmazott helynök;

valamint Dr. Gyürki László nyugalmazott plébános, szentíráskutató.

Balog Zoltán közös oktatási szándéknyilatkozatot írt alá a japán oktatási miniszterrel Tokióban

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon Tokióban kétoldalú tárgyalásokat folytatott és szándéknyilatkozatot írt alá japán partnerével, Hakubun Shimomura oktatásért is felelős miniszterrel. Balog Zoltán a miniszterelnöki delegáció tagjaként utazott a távol-keleti szigetországba.

Balog Zoltán helyi idő szerint ma délután kétoldalú tárgyalásokat folytatott Hakubun Shimomurával, Japán oktatási, kulturális és sportügyekért felelős miniszterével Tokióban. A felek áttekintették a japán és magyar nyelv tanításának helyzetét egymás országaiban, üdvözölve azt a tényt, hogy egyre többen kíváncsiak a másik ország kultúrájára.

Megállapodtak arról is, hogy a jövőben szorosabban együttműködnek az oktatás, különösen a felsőoktatás terén. Ennek keretében Balog Zoltán felajánlotta, hogy Magyarország megosztja tapasztalatait a felsőoktatás nemzetközivé tétele, a külföldi hallgatói mobilitás elősegítése, valamint a felsőoktatás külföldi népszerűsítése terén. A magyar tárcavezető ennek érdekében közös szakértői egyeztetéseket javasolt, amit Hakubun Shimomura örömmel fogadott. A szigetország minisztere emellett tájékoztatta arról magyar partnerét, hogy a japán felsőoktatás reformjának keretében 38 pontban összefoglalható változtatásokat vezettek be, amelyek elsősorban a felvételi eljárást érintik.

A kétoldalú találkozón a miniszterek aláírták azt a szándéknyilatkozatot, amely a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretében 100 magyarországi ösztöndíj felajánlását tartalmazza a japán fél részére. Ez a program az egészségügy, a művészetek és zene, a természettudományok és matematika, az IT és mérnöki, az üzleti és menedzsment, valamint a nemzetközi és európai tanulmányok területén biztosít helyet magyar egyetemeken japán hallgatók számára, magyar vagy angol nyelvű képzésben.

Balog Zoltán emellett bejelentette, hogy a magyar Kormány új felhívást tett közzé a kormányközi tudományos és technológiai kapcsolatok fejlesztésére. A pályázaton keresztül a magyar fél közvetlenül olyan magyar kutatók mobilitását támogatja, akik japán kollégáikkal vesznek részt közös, kétoldalú tudományos projektekben. A rendelkezésre álló költségvetés 2 éves időtartamra összesen 50 millió forint, a támogatás maximális összege projektenként 10 millió forint.

A megbeszélés végén Balog Zoltán hivatalos magyarországi látogatásra invitálta partnerét, amire Hakubun Shimomura egy jövő év novemberére szóló meghívással reagált, vagyis az egyeztetések a jövőben is folytatódni fognak a felek között.

(Fotó: MTI)

Magyar sikerek az UNESCO-ban

Magyarország sikeresen pályázott az UNESCO Ember és Bioszféra (Man and Biosphere – MAB), valamint a Társadalmi Átalakulások Kezelése (Management of Social Transformation – MOST) programjait irányító kormányközi bizottságba. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az UNESCO-közgyűlés 37. ülésszakán, Párizsban elhangzott felszólalásában kérte, hogy a tagok támogassák hazánkat e pályázatban.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 37. Általános Konferenciáján november 14-én döntöttek a kormányközi bizottságok megújításáról. Magyarország kiemelt diplomáciai és szakmai sikere, hogy a 2013-2017 közötti időszakban részt vesz a két bizottság munkájában.

Az UNESCO 1970-es évek elején indította el az Ember és Bioszféra elnevezésű kutatási programot a természeti környezet megóvása érdekében. A program keretében úgynevezett bioszféra-rezervátumokat jelölnek ki, melyek fő célja a Föld nagy ökoszisztéma-típusait reprezentáló, kiemelkedően értékes területek védelme. A MAB első ízben hívta fel a figyelmet arra, hogy a természeti értékek megőrzése önmagában nem elegendő, s az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani az ember és természet kapcsolatának javítására.

Magyarország az elsők között csatlakozott az induló programhoz, s napjainkban már hat bioszféra-rezervátum található hazánk területén. Ezek az aggteleki, a fertő-tavi, a hortobágyi, a kiskunsági, a pilisi és a határokon átnyúló Mura-Dráva-Duna bioszféra-rezervátumok. Utóbbi Magyarország és Horvátország stratégiai partnersége eredményeként született meg.

A program hatékony hazai megvalósítása érdekében 2012. november 19-én újjáalakult a MAB Nemzeti Bizottsága (http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=news_46_1817), amelynek elnökét, valamint a kormányközi bizottság delegáltját a Vidékfejlesztési Minisztérium adja.

A Társadalmi Átalakulások Kezelése Program 1994-ben jött létre, célja, hogy előmozdítsa és támogassa a társadalomtudományi kutatásokat, megbízható és naprakész információkkal segítse a döntéshozók munkáját. A MOST legfontosabb feladata a kutatás, a programalkotás és a végrehajtás összehangolása, továbbá a tudományos tapasztalatokon alapuló döntéshozatal elterjesztése tagállami, regionális és nemzetközi szinten.
A kormányközi bizottsági munkában az Emberi Erőforrások Minisztériumának delegáltja vesz részt.

Tudomány nélkül egy ország nem lehet sikeres

Az emberi erőforrások minisztere szerint tudomány nélkül egy ország nem lehet sikeres. Erről Balog Zoltán a XXXI. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) záróülésén beszélt hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián.

Kiemelte: tudomány nélkül egy ország nem tud valóságos eredményeket létrehozni. A gazdaság sem válhat tudomány nélkül sikeressé, és igazán jó kormányzati teljesítmény sincs igazán jó tudományos háttér nélkül – jelentette ki.
Hozzátette: a tehetség nem érdem, azért van, hogy “jól sáfárkodjunk vele”. A miniszter szerint valóságos teljesítményt, eredményt szorgalommal, valódi tanulással lehet elérni.

Kitért arra is: közös felelősség, hogy rendszerszerűen úgy működjön a köznevelés és a felsőoktatás, hogy a tehetségek érvényesülni tudjanak.

Nagyon fontos a társadalom, a szűkebb közeg, a kormányzat, valamint a magángazdaság részéről is a visszajelzés. A mecenatúra terén az utóbbi években jelentős előrelépést sikerült elérni. Érdemes többet akarni, mint az átlag, ha ez így van, akkor abból személyesen is lehet profitálni, de profitál a nemzet is – mondta a tárca vezetője.

Pálinkás József, az MTA elnöke köszönetet mondott azoknak a diákoknak, akik tehetségesek és erőfeszítéseket is tesznek. A tehetség önmagában, erőfeszítés nélkül nem vezet eredményre – fogalmazott. Kiemelte: a diákköri munkában jelen van a mester és tanítvány közötti együttmunkálkodás, ez a személyes jelenlét és hatás fontosabb, mint a könyvekből, képernyőről megtanulható konkrét ismeretek. Az MTA elnöke azt kérte, a diákok gondoljanak arra, az egyetemes tudományért és a magyar nemzetért egyaránt tevékenykednek.

Szendrő Péter, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke azt mondta: a több mint 60 éves diákköri mozgalom mögött “rendkívül igényes munka”, a hallgatók és oktatók együttműködése áll. A mozgalomba mára már több ezren kapcsolódnak be.

Az idei OTDK-n 16 szekció 494 tagozatában összesen 4615 pályamunkát mutattak be a diákok, akik közül 1482-en értek el valamilyen helyezést. A tagozati első helyezettek pályázhattak a záróünnepségen átadott Pro Scientia Aranyéremre, amelyet a teljes hallgatói életpálya figyelembe vételével 45-en kaptak meg, további két diák kimagasló művészeti tevékenységéért Pro Arte Aranyéremben részesült.

A rendezvényen Mestertanár Aranyérmet 52 olyan oktató, kutató vehetett át, akinek munkája hozzájárult a tudományos diákköri tevékenység elismeréséhez.

(Forrás: MTI, videó: Kormány.hu)

Így nyilatkozzon az ember a 168 órának

Úgy tűnik, a 168 órának hiába nyilatkozik az ember, ők végül úgyis azt írják le, amit le szeretnének – függetlenül attól, hogy mit mondott az interjúalany. A tegnap megjelent lapszámukban a Horthy-szobor avatásáról közöltek riportot, amely kapcsán a múlt héten Balog Zoltánt is megkeresték írásban. A miniszter az összes (szám szerint öt) kérdésre választ adott.

Balog_Zoltán_168óra_HorthyÍme, itt olvasható az összes kérdés és válasz, amelyet a miniszter a sajtófőosztályon keresztül juttatott el az újságíróhoz:

„Tisztelt Sándor Zsuzsa!

(….)

 Kérdéseire Balog Zoltán miniszter úr a következő válaszokat adja:

1. Lelkészként helyesnek tartja-e hogy a református egyház egyik templomában Horthy szobrot avattak fel?

A Magyarországi Református Egyház törvényeinek megfelelően országgyűlési képviselőségem idejére, „lelkészi jellegem” fenntartásával, lelkészi szolgálatomat szüneteltetem. Református emberként viszont nem tartom helyesnek a szoboravatást.

2. Szükségesnek tartaná-e, hogy ebben az ügyben a református és más egyházak vezető megszólaljanak, állást foglaljanak? Vagy ez csak a Hazatérés Templomára tartozik?

Nem kívánok állást foglalni, hogy mivel kapcsolatban formálnak vagy sem véleményt az egyházi vezetők.

3. Kultúráért, oktatásként felelős miniszterként, vezető politikusként egyetért-e a szoboravatással? Nem okoz-e túl nagy belpolitikai és külpolitikai feszültséget?

A szoboravatást nem a  bel-, vagy a külpolitikai botrány okozás szempontjából ítélem meg, azt önmagában is méltatlan cselekedetnek tartom. A provokáció primitívségét mi sem jelzi jobban,mint hogy egy már korábban felavatott szobrot toltak előre most néhány méterrel. 

4. Kívánnak-e a kormány hivatalosan is állást foglalni, vagy egyházi belügynek tekintik a kérdést.

E két kérdés tekintetében ajánlom szíves figyelmébe Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetőjének vasárnap délelőtti közleményét:

„A mai akció a Jobbik politikai provokációja

A belváros polgármestereként a Jobbik politikai provokációjának tartom és elítélem Gyöngyösi Márton mai szoboravató akcióját. Ez a provokatív akció nyilvánvalóan ürügyet szolgáltat majd a nyugat-európai baloldali lapoknak, hogy a következő hetekben antiszemitizmust kiáltva rossz színben tüntessék fel Magyarországot. A tüntetést szervező baloldali prominensekhez viszont nem kívántam csatlakozni, hiszen nem szabad elfelejtenünk, hogy ugyanennek a baloldalnak az országgyűlési képviselői alig egy hónapja még közös parlamenti indítványt írtak alá és nyújtottak be a Jobbikkal és Gyöngyösi Mártonnal.”

5. Elfogadható-e, hogy református lelkész a Jobbik képviselőjeként szélsőséges eszmék szolgálatában áll? Nem vet ez rossz fényt az egész egyházra?

Tudomásom szerint – amennyiben rá gondolt – Hegedűs Lóránt nem képviselője a Jobbiknak, de ettől függetlenül rossz fényt vet az egyházra.”

A cikkben végül összesen két válaszát idézték:

1. „A szoboravatást önmagában is méltatlan cselekedetnek tartom. A provokáció primitívségét mi sem jelzi jobban, mint hogy egy, már korábban felavatott szobrot toltak előre most néhány méterrel.”

2. Válaszlevelében a miniszter figyelmünkbe ajánlotta Rogán Antal korábbi közleményét, amelyben a Fidesz frakcióvezetője elítélte a jobbikos provokációt, mondván: „Nyilvánvalóan ürügyet szolgáltat majd a nyugat-európai baloldali lapoknak, hogy a következő hetekben antiszemitizmust kiáltva rossz színben tüntessék fel Magyarországot.”

Az újságíró a bekezdés végén ezt a két gondolatot így összegzi: “Jól értjük? A kormánynak ez az egyetlen problémája a Horthy-szoborral?”

Vajon a szerző, ha már mint a kormány miniszterét kereste meg Balog Zoltánt, a “méltatlan cselekedet” és a “primitív provokáció” jelzőit, vagy az 5 kérdésre kifejtett összes választ értette-e “egyetlen probléma” alatt? Hogy mást ne mondjunk, egy számtanórára beiratkozhatna az első osztályba…

„Így próbáljon meg az ember készségesen nyilatkozni a 168 órának.” – kommentálta az esetet Balog Zoltán.