Az Unesco közgyűlés alkalmával Balog Zoltán kétoldalú megbeszélést folytatott José Ignacio Wert spanyol oktatási, kulturális- és sportminiszterrel. A tárgyaláson a felek beszéltek az oktatási rendszerek spanyolországi es magyarországi reformjáról, felsőoktatási kérdésekről, valamint a nemzetiségek, kiemelten a romák helyzetéről es a kapcsolódó intézkedésekről.
Címke: hírek
Balog Zoltán pápai audiencián vett részt Rómában
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a magyar romák zarándoklatának fővédnökeként ma délelőtt zarándokok, valamint Erdő Péter bíboros, illetve Székely János, Keresztes Szilárd és Orosz Atanáz püspökök társaságában pápai audiencián vett részt. A római Szent Péter téren lezajlott esemény résztvevői énekkel és ajándékkal köszöntötték a Szentatyát.
A magyar romák római zarándoklata nem volt előzmény nélküli: tíz évvel ezelőtt egyszer már útra keltek, hogy meglátogassák II. János Pál pápát, aki akkor kitüntetett szeretettel fogadta őket. Az általa megáldott keresztet Csatkán őrzik a kifejezetten erre a célra épített kápolnában, és innen viszik a nagy roma búcsúk – pl. Mátraverebély Szentkút – helyszínére.
Az akkori nagysikerű zarándoklatot a magyar romák az idén újra megismételték, ezúttal Ferenc pápát látogatták meg Rómában. A romák az esemény fővédnökének Balog Zoltán minisztert, valamint Székely Jánost, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Roma Pasztorációs Bizottságának elnökét kérték fel. A pápa az ő vezetésükkel fogadta audiencián a zarándokok küldöttségét, akik elénekelték a Szentatyának a cigány himnusz első és utolsó strófáját, majd átadták neki Kosztics László fafaragó művész Cigány Madonna című szobrát. Az audiencia résztvevői egyszersmind tolmácsolták Ferenc pápának azt a reményüket, hogy 2016-ban Magyarországon is üdvözölhetik őt.
A magyar romák római zarándoklata november 3-án szentmisével kezdődött a budapesti Szent István-bazilikában, majd a résztvevők az út során meglátogatták az ovietoi székesegyházat, a római Szent Péter-bazilikát, valamint a Lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyházat is.
Először adták át a Magyar Művészeti Akadémia díjait
Először adták át a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) díjait: a köztestület életműdíját Dávid Katalin művészettörténész vehette át az MMA kedd esti budapesti díjátadó ünnepségén, a betegsége miatt távolmaradó Csoóri Sándor író pedig a szervezet nagydíját kapta meg.
Az első díjazottak minősítik magát a díjat is; Dávid Katalin és Csoóri Sándor is mércét állítanak a további díjazottak elé – mondta az elismerések átadása előtt az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán hangsúlyozta: két olyan alkotóról van szó, akinek az életműve a nemzet felemelkedését, megmaradását szolgálta.
Az MMA-ról szólva a miniszter kiemelte, hogy a magyar művészet és művészek méltók és érdemesek arra, hogy saját akadémiájuk legyen, amelyre “fényes jövő vár”.
Fekete György, az MMA elnöke elmondta: “a sorsukat, tehetségüket, szívósságukat, egész életművüket nekünk ajándékozókat” kívánják díjazni a két elismeréssel, hiszen “semmire sincs akkora szükség, mint (…) nagy formátumú példákra”.
Az MMA döntése nem ítélkezés, hanem józan választás, a kortársak méltó megbecsülése – fűzte hozzá Fekete György.
Dávid Katalin az MMA minden tagjának köszönetet mondott, hiszen az akadémia közgyűlése szavazta meg számára az életműdíjat.
A művészettörténész – miután megemlékezett az akadémia alapítójáról, az őt egykor az MMA-ba meghívó Makovecz Imréről – elmondta, maradtak még számára témák, amelyek kutatása és publikálása folyamatban van, majd bejelentette: elkezdett dolgozni emlékiratain is.
Csoóri Sándornak a napokban Fekete György személyesen adja majd át az MMA nagydíját.
Az MMA május 31-i közgyűlésén határozott arról, hogy évente egy életműdíjat és egy nagydíjat adományoz a magyar szellemi élet kiemelkedő személyiségeinek. Az életműdíjjal 6 millió, a nagydíjjal 4 millió forint jutalom jár.
(Szöveg: MTI, Fotó: Árvai Károly|Kormány.hu)
Balog Zoltán: még több képzési programra lenne szükség
Az emberi erőforrások minisztere szerint a jelenleginél is több képzési programra lenne szükség ahhoz, hogy a szociálisan leszakadt társadalmi rétegeket be tudják vonni a munka világába.
Balog Zoltán azt követően nyilatkozott erről az MTI-nek, hogy hétfőn a minisztériumában találkozott a magyarországi látogatáson lévő Henri Malosse-szal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elnökével, akivel elsősorban a szegényebb társadalmi csoportok számára indított és indítandó programokról beszéltek.
A miniszter a találkozót értékelve azt mondta, Henri Malosse nagyon pozitívan és nyitottan állt hozzá a magyarországi változásokhoz és úgy látja, jó irányba halad Magyarország.
A miniszter a megbeszélésen történtekről azt mondta, a bizottsági elnököt különösen az érdekelte, hogyan próbálnak munkát teremteni Magyarországon a hátrányos helyzetű csoportok, illetve a romák számára.
Balog Zoltán elmondta, beszámolt a közmunkaprogramokról, és Henri Malosse azokat nagyra értékelte. Jelezte: egyetértettek abban, hogy újabb képzési programok indításával a közmunkásoknak nagyobb esélye lenne a nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedésre.
A miniszter és a bizottsági elnök megbeszélésén a magyarországi iskolareformról, az iskolák jelentős részének állami fenntartásba vételéről is szó esett. Balog Zoltán ezzel összefüggésben arról számolt be a bizottsági elnöknek, hogy a nemzeti alaptantervben különös figyelmet fordítanak a romák történelmének és kultúrájának oktatására.
A találkozón szó esett még a magyarországi civil társadalomról és arról, hogy a civilek autonómiájának meg kellene erősödnie.
A miniszter az EGSZB magyarországi testvérintézménye, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács működése kapcsán arról beszélt, szeretné, ha mindarról ami Magyarországon történik, reálisabb kép alakulna ki Brüsszelben.
Balog Zoltán elmondta azt is, kiderült, hogy mindkettejüknek “szívügye” a romák kérdése. Ennek kapcsán a találkozón jelezte Henri Malosse-nak, hogy szerdán Rómában pápai audiencián veszt részt magyarországi cigány zarándokokkal.
Henri Malosse meghívására jövő májusban együtt vesznek részt a híres dél-franciaországi cigány zarándoklaton Saintes-Maries-de-la-Merben – tette hozzá.
Henri Malosse az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság harmincadik elnöke. Az EGSZB akkor jött létre, amikor az Európai Gazdasági Közösség: 1957-ben a Római Szerződéssel hozták létre azzal a céllal, hogy tanácsadó szerepet töltsön be a közösségi döntéshozatalban. A munkavállalók, munkáltatók, civil szervezetek és más érdekcsoportok szempontjait hivatott megjeleníteni az uniós döntéshozatal során. A testület véleményét az uniós intézmények számos területen kötelesek kikérni.
Balog Zoltán: még több képzési programra lenne szükség
Az emberi erőforrások minisztere szerint a jelenleginél is több képzési programra lenne szükség ahhoz, hogy a szociálisan leszakadt társadalmi rétegeket be tudják vonni a munka világába.
Balog Zoltán azt követően nyilatkozott erről az MTI-nek, hogy hétfőn a minisztériumában találkozott a magyarországi látogatáson lévő Henri Malosse-szal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) elnökével, akivel elsősorban a szegényebb társadalmi csoportok számára indított és indítandó programokról beszéltek.
A miniszter a találkozót értékelve azt mondta, Henri Malosse nagyon pozitívan és nyitottan állt hozzá a magyarországi változásokhoz és úgy látja, jó irányba halad Magyarország.
A miniszter a megbeszélésen történtekről azt mondta, a bizottsági elnököt különösen az érdekelte, hogyan próbálnak munkát teremteni Magyarországon a hátrányos helyzetű csoportok, illetve a romák számára.
Balog Zoltán elmondta, beszámolt a közmunkaprogramokról, és Henri Malosse azokat nagyra értékelte. Jelezte: egyetértettek abban, hogy újabb képzési programok indításával a közmunkásoknak nagyobb esélye lenne a nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedésre.
A miniszter és a bizottsági elnök megbeszélésén a magyarországi iskolareformról, az iskolák jelentős részének állami fenntartásba vételéről is szó esett. Balog Zoltán ezzel összefüggésben arról számolt be a bizottsági elnöknek, hogy a nemzeti alaptantervben különös figyelmet fordítanak a romák történelmének és kultúrájának oktatására.
A találkozón szó esett még a magyarországi civil társadalomról és arról, hogy a civilek autonómiájának meg kellene erősödnie.
A miniszter az EGSZB magyarországi testvérintézménye, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács működése kapcsán arról beszélt, szeretné, ha mindarról ami Magyarországon történik, reálisabb kép alakulna ki Brüsszelben.
Balog Zoltán elmondta azt is, kiderült, hogy mindkettejüknek “szívügye” a romák kérdése. Ennek kapcsán a találkozón jelezte Henri Malosse-nak, hogy szerdán Rómában pápai audiencián veszt részt magyarországi cigány zarándokokkal.
Henri Malosse meghívására jövő májusban együtt vesznek részt a híres dél-franciaországi cigány zarándoklaton Saintes-Maries-de-la-Merben – tette hozzá.
Henri Malosse az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság harmincadik elnöke. Az EGSZB akkor jött létre, amikor az Európai Gazdasági Közösség: 1957-ben a Római Szerződéssel hozták létre azzal a céllal, hogy tanácsadó szerepet töltsön be a közösségi döntéshozatalban. A munkavállalók, munkáltatók, civil szervezetek és más érdekcsoportok szempontjait hivatott megjeleníteni az uniós döntéshozatal során. A testület véleményét az uniós intézmények számos területen kötelesek kikérni.