A különböző felzárkózási programokkal a kormányzat azért küzd, hogy a hátrányos helyzetben élő emberek elhiggyék, ki lehet törni a szegénységből – mondta az emberi erőforrások minisztere egy az érintetteknek indított képzés csütörtöki megnyitóján.

Balog Zoltán a Magyar Tudományos Akadémián tartott megnyitón azt mondta, vége van annak a korábbi szociálpolitikának, amely semmi mást nem csinált, mint segélyt adott a túléléshez. Szavai szerint ennél, az embereket megbetegítő helyzetnél többre van szükség. Roosevelt amerikai elnököt idézve arról beszélt, hogy aki a rászorulóknak szociális segélyt ad, a testét menti meg, ám aki munkát is ad, az a lelkét is megmenti.

Azt is mondta, hogy a felzárkózási programokban nem lehet különbséget tenni nemzetiségi alapon azok között, aki nehéz helyzetben vannak. Szerinte Európában sok helyen megpróbálják a szegénység ügyét “gettósítani”, mintha az csak a romák speciális problémája lenne, pedig Kelet-Közép-Európában a kommunista örökség következményeként “millió ember csúszott le”, romák és nem romák egyaránt. “Nincs külön romaügy, szegények felzárkózása van”, és ha megkülönböztetjük is a romák részvételét ezekben a programokban, azt azért tesszük, hogy világossá tegyük, az érintettek között jelentős a cigányok száma – mondta.

A cigányságra utalva arról is beszélt, negatív identitásra – elnyomásra, üldözésre – nem lehet méltóságteljes emberi életet építeni, ehelyett a kulturális önazonosságtudat megerősítésére lenne szükség; szavai szerint ugyanis “az értékeken keresztül lehet egymáshoz közeledni”.

A miniszter arra – a médiában szerinte kevés figyelmet kapó – változtatásra hívta fel a figyelmet, hogy 2013. szeptember 1-jétől, a világon elsőként a magyar iskolákban kötelező lesz tanítani és tanulni a magyarországi cigányság történetét és kultúráját. Úgy vélte, ha az iskolákban megtanítják, mit adott a magyarországi cigányság a magyar kultúrának, akkor össze lehet kötni a társadalmi felzárkózást a kulturális identitás megerősítésével.

Balog Zoltán a közfoglalkoztatási programokra utalva arról beszélt, nem elég értelmes munkát adni, azokat össze kell kapcsolni a képzési és oktatási programokkal, így például a minisztérium háttérintézménye, a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) által lebonyolított “Aktívan a munkáért” képzési projekttel, amelyet a rendezvényen mutattak be.Elmondta, a programban eddig 222 településen 10 ezer ember kompetenciafelmérését végezték el. Erre azért van szükség, hogy felmérjék, később kinek milyen oktatást vagy képzést kínáljanak.

Elmondta, van akinek abban tudnak majd segíteni, hogy be tudja fejezni az általános iskolát, másokat érettségiig juttatnak el, ismét másoknak szakmát biztosítanak.

Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium (BM) közfoglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára arra emlékeztetett, hogy a jelenlegi közfoglalkoztatási rendszer a korábbi közhasznú munkavégzést, a közmunkát és a közcélú munkát jelentette. Közölte, azért változtatták meg a korábbi rendszert, mert az pazarló volt. Arról is beszélt, hogy a legnagyobb közfoglalkoztatók ma az önkormányzatok, az érintettek pedig a közösség számára hasznos, értékteremtő munkát végeznek, a cél a tartósan munkanélküliek aktivizálása.

Tájékoztatása szerint a kormány 2011-ben 64 milliárd, 2012-ben 137,5 milliárd, idén pedig 153,8 milliárd forintot fordított közfoglalkoztatásra. Közölte azt is, hogy a BM által felügyelt közfoglalkoztatási programokban két éve 35 ezren, tavaly 271 ezren, míg idén már várhatóan 300 ezren dolgoznak majd.

MTI, EMMI

Megnyílt a francia és magyar impresszionista és posztimpresszionista alkotók remekműveit felvonultató kiállítás és a kapcsolódó grafikai kamaratárlat csütörtökön a Magyar Nemzeti Galériában (MNG) Budapesten.

Az újraegyesített Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria első, nemzetközi kölcsönzésen alapuló nagy tárlata nemcsak megismerteti az impresszionizmust és a posztimpresszionizmust az érdeklődőkkel, hanem tágabb kontextusba helyezve rávilágít a kapcsolódási pontokra a kelet-közép-európai törekvésekkel is – hangoztatta a tárlatot megnyitó beszédében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Megnyílt a francia és magyar impresszionista és posztimpresszionista alkotók remekműveit felvonultató kiállítás és a kapcsolódó grafikai kamaratárlat csütörtökön a Magyar Nemzeti Galériában (MNG) Budapesten.

Hozzátette: az MNG történetében még sohasem volt ilyen átfogó kiállítás, ahol együtt lettek voltak az impresszionizmus és a posztimpresszionizmus legkiválóbb magyar és francia festői.

A “Monet, Gauguin, Szinyei Merse, Rippl-Rónai. Impresszionista és posztimpresszionista remekművek a jeruzsálemi Izrael Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményeiből” című kiállítás az év egyik legfontosabb kulturális eseménye a Szépművészeti Múzeum Schiele műveit bemutató tárlata mellett, “két ilyen igazi magaslatot építeni komoly emberi és művészeti teljesítmény” – fogalmazott a miniszter.

James S. Snyder, a jeruzsálemi Izrael Múzeum igazgatója emlékeztetett arra, hogy a jeruzsálemi Izrael Múzeum és a budapesti Szépművészeti Múzeum együttműködése nem újkeletű. A jeruzsálemi múzeum anyagából láthatott kiemelkedő alkotásokat a budapesti közönség 2009-ben A Szentföld öröksége című tárlaton, majd az Esterházy gyűjtemény válogatott grafikái vendégszerepeltek Izraelben.

Gergely Mariann kurátor rámutatott arra, hogy a koncepció szerint a magyar és francia alkotók képeit egymással szemben, párhuzamosan futó installáción helyezték el kronológikusan és tematikusan elrendezve, a művészettörténet stílus- és eseménytörténeti narratíváját követve.

Ebben a térbeli párhuzamosságban meglepő stilisztikai, motívumhasználati, technikai hasonlóságok, összecsengések fedezhetők fel, és tényleges inspirációk, konkrét hatások, közös művészeti aktivitások, tudatos eszménykép választások váltak nyilvánvalóvá. Így rendeződött egymás mellé, mintegy felütésként Monet Virágzó szilvafák (1879) és Szinyei Merse Pál Virágzó almafák című festménye, vagy kerültek egymással szembe francia preimpresszionista kompozíciók Mészöly Géza festményeivel és Mednyánszky misztikus tájképeivel.

A posztimpresszionista korszak francia óriásai, Gauguin, Cézanne és Van Gogh már közvetlen hatással voltak a magyar művészekre, így Rippl-Rónai egy adott pillanatban az installáció francia oldalára, míg a neves inspirátor, Cézanne a magyar térfélre került.

Szintén péntektől látogatható Az Akvarellek, rajzok és grafikák a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből című grafikai kamaratárlat, amely az impresszionizmus rajzművészetéhez vezető, illetve az onnan továbbvivő út néhány jellemző állomását, mozzanatát mutatja be akvarelleken, rézkarcokon, litográfiákon, szén- és ceruzarajzokon. Mindkét kiállítás október 13-ig várja a látogatókat.

MTI, EMMI

Fotó: Botár Gergely, kormany.hu/Miniszterelnökség

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a mai napon a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott előadást  a 2013. évi Nemzetközi Nyári Egyetem keretében.  A miniszter az ISES (Institute for Social and European Studies) vezetője, Miszlivetz Ferenc meghívására beszélt a társadalmi felzárkózás oktatási és foglalkoztatáspolitikai szerepéről.

Segíteni kell a romákat, ennek a sérülékeny csoportnak a támogatása emberi jogi és gazdasági szempontból is fontos feladat – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten.

A tárcavezető az európai uniós polgárságról a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett nemzetközi konferencián kiemelte: Magyarországon az oktatásban és a foglalkoztatáspolitikában is van válasz a romákat érő diszkriminációra.

Ha Nyugat-Európában beszél a magyarországi romák helyzetéről, gyakran felteszi a kérdést, hogy miért tartanak igényt a magyar orvosok munkájára Nyugaton, míg a romákat nem látják szívesen. Ők is uniós polgárok, és nemcsak a kelet-közép-európai társadalom részei, hanem az unióé is – mutatott rá. Hozzátette: a romákat Magyarország jövőjének biztosítása miatt is támogatni kell.

Balog Zoltán felhívta a figyelmet arra: ha a romák foglalkoztatottsági szintje elérné az átlagot, az jelentősen növelné a GDP-t.

Emlékeztetett, hogy a romakérdés a 2011-es magyar EU-elnökség programjának is fontos része volt, a magyar kormányzat megfelelő stratégia kidolgozását sürgette, és a tagállamok közül Magyarország elsőként nyújtotta be a dokumentumot.

MTI, EMMI

Az emberi erőforrások minisztere szerint globalizálódik a világ felsőoktatása, és az a tudástőke, amelyet Magyarország nyújtani képes, felértékelődik a jövőben.

Balog Zoltán a Magyar Rektori Konferencia megalakulásának 25. évfordulója alkalmából szerdán Budapesten tartott ünnepi plenáris ülésen kitért arra, hogy a felsőoktatás rendszere most a “méretgazdaságosság” szintje alatt működik, egyszerre elaprózott, ugyanakkor bizonyos területeken “túlkapacitás” jellemzi.

Az a cél, hogy olyan hatékony struktúrát alakítsanak ki, amely versenyképes, valódi minőségi oktatást nyújt és egyben fenntartható. Fontos, hogy a magyar felsőoktatásban is világosan jelenjenek meg az érték- és nemzetstratégiai szempontok – hangsúlyozta a tárca vezetője, aki a finanszírozás alapjaként a minőséget és a kiválóságot említette.

Nem szükséges és nem is kívánatos ugyanakkor a teljes földrajzi koncentráció – hangsúlyozta Balog Zoltán, kiemelve, hogy a regionális felsőoktatási centrumok fenntartása és fennmaradása az egész ország érdeke. Azonban csak olyan képzési kínálatot szabad fenntartani, amelyben megfelelő minőség és gazdaságos “üzemméret” jelenik meg – derült ki a szavaiból.

A felsőoktatási stratégiát összegző munkaanyagban irányokat vázoltak fel, a végleges változatot a kerekasztallal közösen alakítják ki – jelezte a tárca vezetője.

A miniszter szólt arról is, hogy a rendezvényen brazil ösztöndíj-programról szóló megállapodást írnak alá.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány közelmúltbeli döntése alapján 1500-2000 képzőhelyre külföldi hallgató érkezhet Magyarországra állami finanszírozási formában, és e célra plusz forrásokat biztosítanak. A délkelet-ázsiai országoknak várhatóan 300, Kínának 200, Törökországnak 100-150, Japánnak 100 hely juthat, Oroszországgal még tárgyalnak. Cserébe a partnerországokba magyar hallgatók mehetnének, illetve ezek az államok hozzájárulnának a program finanszírozáshoz. A közeljövőben oktatási munkatervet írnak alá a kínai és az ukrán partnerekkel is – ismertette.

Szólt a Klebelsberg-ösztöndíjrendszerről is, felidézte a célját: azoknak, akik valóban a pedagóguspályára készülnek havi 25-75 ezer forintos juttatást biztosítanak. A folytonosság nagyon fontos erény a felsőoktatásban, az a feladat, hogy a folytonosságot és a szükséges változást összehangolják, és a közös munkába beleértendők a határon túli magyar felsőoktatási intézmények is – fejtette ki az emberi erőforrások minisztere.

Kiemelte: ha visszatekint az elmúlt időszakra, amióta együtt dolgoznak, akkor azt látja, hogy a konfliktusok hatására olyan együttműködési formát sikerült kialakítani a Felsőoktatási Kerekasztal formájában, amelyben intenzív munka zajlik. A miniszter reményének adott hangot, hogy a kerekasztal közreműködésével még az idén a stratégiai döntések is megszületnek.

MTI, EMMI

Fotó: Árvai Károly, kormany.hu/Miniszterelnökség

A bécsi expresszionizmus mesterének első valóban nagyszabású magyarországi bemutatkozásaként látható szerdától a Szépművészeti Múzeum Egon Schiele és kora – Remekművek a bécsi Leopold Múzeumból című kiállítása – hangoztatta a tárlat keddi megnyitóján az emberi erőforrások minisztere.

A szeptember 29-éig nyitva tartó kiállítás 85 művet, köztük 53 Schiele-festményt, -akvarellt és -grafikát vonultat fel. Egon Schiele festette talán a művészettörténetben a legtöbb önarcképet, kereken százat; ezeken a portrékon jól láthatók az énfeltárás fázisai, amelyek mély emberismeretről tanúskodnak – emelte ki a miniszter.

A festő munkássága Bécs aranykorával esett egybe, ekkor a város hírneve Párizséval vetekedett, hiszen páratlanul gazdag művészeti-tudományos életet mondhatott magáénak: ott alkotott mások mellett Mahler, Hoffmanstahl, Freund és Schnitzler is. A nagy bécsi festők is hosszan sorolhatók, és legtöbbjük, például Klimt, Kokoschka vagy Carl Moll Budapesten is kiállított – hívta fel a figyelmet Balog Zoltán.

Felidézte az Ady és Hoffmanstahl által is megírt “minden egész eltörött” érzését is. “Schiele képeiből, az én szétesésének stációiból nem lehet összerakni az egészet, de a vágyat felébreszti bennünk” – fogalmazott a miniszter, köszönetet mondva a Leopold Múzeum vezetőinek, Baán Lászlónak, a Szépművészeti főigazgatójának és a főszponzor Erste Banknak a kiállítás létrehozásáért.

Elisabeth Leopold, a Leopold Múzeum igazgatótanácsának tagja elhunyt férjére is emlékezve hangoztatta, hogy Rudolf Leopold akkor kezdte gyűjteni Egon Schiele munkáit, amikor ezért még őrültnek tartották, elképzelései mellett azonban kitartott, és így neki is köszönhetően a művészettörténet ma már valós értékén tartja számon a fiatalon elhunyt festőt.

Bodor Kata, a kiállítás kurátora felidézte: Schiele debütálása még nem aratott fényes sikert, a kritika akkor “Klimt-epigonnak” nyilvánította. A Szépművészeti tárlata bemutatja, hogyan vált Schiele egyéni hangú alkotóvá, akinél korai halála évében, 1918-ban már előjegyzésbe kellett venni a rendeléseket.

A budapesti kiállítás ezért többször elhagyja a kronologikus rendezőelvet, és tematikus kitérőkkel érzékelteti, hogy Schiele egyes témákat újra és újra átgondolt – mondta el a művészettörténész a mások mellett Oskar Kokoschka, Gustav Klimt, Anton Kolig, Richard Gerstl vagy Anton Faistauer munkáit is felvonultató tárlatról.

MTI, EMMI

Fotó: Botár Gergely, kormany.hu/Miniszterelnökség; Kovács Tamás, MTI