Orbán Viktor miniszterelnök avatta fel szombat este a Budapest Music Centert (BMC) a IX. kerületben. A Mátyás utcai zenei központban koncertterem, több stúdió, zenei könyvtár, információs központ, tanterem, kétszintes dzsesszklub és étterem is helyet kapott.

“A zene hozott össze ma este bennünket” – fogalmazott Orbán Viktor megnyitó beszédében. Kiemelte, hogy Magyarország nyelvi elszigeteltségét a zene csökkentheti. “A jóisten – nyilván jókedvében – úgy rendezte, hogy a magyarok a zenében is tehetséges nép legyen” – mondta a miniszterelnök, aki szerint nem telik el nap, hogy ne csendüljön fel egy-egy magyar zeneszerző műve a legelőkelőbb koncerttermekben.

Ez páratlan lehetőség a magyar géniusz számára, hogy kifejezze magát úgy, hogy az egész világ megérthesse, mi célból is teremtette a jóisten a magyarokat és a magyarok mit értettek meg belőle – vélekedett Orbán Viktor, hozzátéve: a zene révén az egész világhoz szólhatunk.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a magyaroknak különösen fontos a zene, ezt mutatja az is, hogy a gazdasági válság “tektonikus lökéshullámai” ellenére jut pénz a Zeneakadémiára, a Magyar Állami Operaházra, az Erkel Színházra és most a BMC-re is. Kiemelte: a Budapest Music Center a magyar zenészek zsenialitásából, az alapító-igazgató Gőz László “férfias bátorságából”, valamint a kormány által biztosított köztámogatásból és közakaratból adódott össze. Szerinte az igazgató beleírta nevét Budapest és a magyar művelődéstörténet történelmébe. A mintegy 2,5 milliárd forintos magánberuházáshoz a kormányzat 500 millió forinttal járult hozzá.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere arra hívta fel a figyelmet, milyen sok kreativitás és alázat kell ahhoz, hogy a régiből újat hozzon létre valaki. “Tiszteletben kell tartani azt, amit az ember örökölt” – fogalmazott, utalva arra, hogy a központ egy régi, romos épületben születhetett újjá az átépítés után. A miniszter üdvözölte, hogy a zenei központ megvalósulásában a magántőke is szerepet játszott. Kiemelte, hogy a BMC a kultúra és a jövő szempontjából az egyik legjobb helyen van, hiszen öt egyetem található a közelében, tehát a fiatalságra is számíthatnak.

Tarlós István főpolgármester a BMC-ben helyet kapó számos kulturális funkciót, valamint az ötletgazda-igazgató Gőz Lászlót méltatta, aki főként a saját vagyonából hozott létre új közösségi teret. Kiemelte, hogy a főváros nemcsak az intézmény “szurkolója”, hanem támogatója is kíván lenni, példaként megemlítette, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik rendezvényhelyszíne az új épület.

Gegesy Ferenc, Ferencváros korábbi polgármestere emlékeztetett arra, hogy több helyszín is szóba került a zenei központ számára, végül egy olyan épület újult meg, amelyet az önkormányzat le akart bontani. Bácskai János jelenlegi polgármester szerint Ferencváros kulturális mágnessé vált, hiszen az Iparművészeti Múzeum mellett itt található a Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája, és remélhetőleg hamarosan megnyílhat a CET-közraktárak épületegyüttes is.

Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora azt mondta, álmai szerint egyszer Budapest lesz a zene “szilícium völgye”. Bejelentette: a Zeneakadémia egy koncertzongorát ajándékozott az új intézménynek, s a hangszeren, reményei szerint, a tanárok és a hallgatók fognak játszani.

A rendezvényen felszólalt L. Simon László, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke, valamint a BMC-vel együttműködő kulturális intézetek képviselői is.

A IX. kerületi Mátyás utca 8. szám alatt megnyílt Budapest Music Center fiatal muzsikusoknak, alkotók képzésének és a Nemzetközi Eötvös Intézetnek is helyet ad. A központ koncertterme – elsőként a fővárosban – kifejezetten kamarazenei produkciók számára készült, befogadóképessége 350 fő. A zenei könyvtár és információs központ számos új, zenei ismeretterjesztő tevékenységet indítva költözik a házba. A tantermek, rendezvénytermek alkalmasak többhetes nemzetközi zenei kurzusok, szakmai események, összejövetelek lebonyolítására. Kétszáz személyes kétszintes dzsesszklub és kávéház is várja a látogatókat.

MTI

Fotó: Magyar Nemzet – Béres Attila, MTI

Kilencedik alkalommal adták át a Dizseri Tamás-díjat a Hold utcai református templomban március 23-án. Az elesettekért végzett, példamutató gyógyító munkájáért Tahy Ádám kardiológus főorvos kapta.

Kilencedik alkalommal adták át a Dizseri Tamás Szeretetszolgálati Díjat a Hold utcai református templomban március 23-án. A díj névadója, a Bethesda Gyermekkórház alapító orvos-főigazgatója, Dizseri Tamás halálának tízedik évfordulóján az elesettekért végzett, példamutató gyógyító munkájáért Tahy Ádám kardiológus főorvos-kandidátus, az elhunyt főigazgató személyes jó barátja kapta meg az elismerést. Ökumenikus köszöntéssel fogadta az egybegyűlt ünneplőket Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter, református teológus a díjátadón. A miniszter elmondta, hogy a mai világban keveset beszélünk a szívről, amely a bibliai értelmezés szerint nemcsak az érzelem, hanem az akarat központja is. Ellenakaratoktól hangos világunkban kevés szó esik az akaratról – a tíz éve elhunyt Dizseri Tamás emlékére évente megrendezett konferenciákon pedig éppen arról gondolkoznak együtt a szív emberei, milyen akaratuk, milyen mondanivalójuk lehet keresztyénként a sokszor csak struktúrákban gondolkodó egészség- vagy nemzetpolitikában, az egészségügyben, a szeretetszolgálatban vagy az élet más kérdéseiben.

Balog Zoltán beszélt arról az akaratról, amely Dizseri Tamás életét irányította, és kiemelte, hogy a mai feladatunk már nem az újrakezdés, hanem sokkal inkább az, hogy választ adjunk a fenntarthatóság, az átalakítás kérdéseire. Áhítatában Szabó István dunamelléki református püspök arra a kérdésre kereste a választ, hogy a megemlékezéssel nem csak azt akarjuk-e eltakarni, mennyire nem folytatjuk Dizseri Tamás munkáját. A Pál apostol a kegyelmi ajándékok helyes értékelésére tanítja a korinthusiakat (1Kor 12,1–10), emlékeztetve őket pogányságuk idejére. Az ember, az örök versengő mindig különbözni akar – a korinthusiak is versenykérdéssé tették a lelki ajándékok meglétét. A püspök szerint a Szentlélek bennünk végzett munkája megjelenhet lelki ajándékként, szolgálatként vagy csodatévő tettként. Az elsőre és a harmadikra, a prófétálás, a bölcsesség, a nyelveken szólás vagy a lelkek megkülönböztetésének képességére sokan vágynak, azonban sokan elfeledik, hogy mindezek mit sem érnek szolgálat nélkül. A Szentlélek minden ajándéka annak bizonyítéka, hogy Isten az Úr – ez pedig csak akkor lehet valósággá, ha a gyülekezet szolgáljuk velük, ha nem különbözni, hanem megváltozni akarunk Isten szeretetében.

„Az igazi különbözőség Isten Lelkének munkája, aki megajándékoz, hogy megváltozzunk, új életre gyógyuljunk” – mondta Szabó István. Kiemelte azt is, hogy a helyes emlékezés akkor kezdődik, ha engedjük Istennek, hogy ajándékaival a szolgálatban megváltoztasson minket. A kitüntetett laudációját Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház orvos-főigazgatója mondta el. Tahy Ádám belgyógyász, tüdőgyógyász, kardiológus és kardiológiai rehabilitációs szakorvos, az orvostudományok kandidátusa jelenleg a Budapesti Szent Ferenc Kórház Kardiológiai Ambulanciájának főorvosa. A mosdósi kórház kardiológiai osztályvezetője, majd később a Szent Ferenc Kórház igazgatója és egy évtizeden át a Bethesda szakmai tanácsadó testületének tagjaként a szív- és érrendszeri betegek gyógyításának, rehabilitációjának, valamint a Magyarországon vezető halálokot jelentő kardiológiai betegségek megelőzésében évtizedes, példamutató munkájában mindig fontos szerepe volt a hitnek, az ökumenikus szemléletű, közvetlen szakmai segítségének, karitatív, hűséges, emberközpontú szeretetének. A rendszerváltáskor a Balatonfüredi Állami Szívkórház igazgatójaként sokat fáradozott azon, hogy az intézmény visszakerülhessen a katolikus egyházhoz. „Mind a mai napig fontos szerepe van az egyházi kórházak érdekérvényesítésének szolgálatában abból a meggyőződésből fakadóan, hogy az egyházaknak alapértékeinél fogva küldetésük van a gyógyításban” – mondta Velkey György.

Tahy Ádám háttérmunkájának köszönhetően 2012 januárjában megalakult az Egyházi Kórházak Szövetsége. Munkáját már eddig is számos szervezetben betöltött tisztség, díj méltatta, például a tavaly március 15-én átvett Magyar Érdemrend Tisztikeresztje. Munkájának köszönhetően – amelyet egy időben megmosolyogtak a hit, remény és szeretet gyógyításbeli szerepének hangsúlyozása miatt – ma paradigmaváltásnak vagyunk szemtanúi az orvoslásban. Több vizsgálat is igazolja, hogy a hívő emberek egészségi mutatói jobbak, várható élettartamuk hosszabb.A hitnek kimutatható szerepe van az élet megváltoztatásának képességében, és ezzel összefüggésben a korábban visszafordíthatatlannak hitt klinikai tünetek műszeresen kimutatható visszafordulásában, az erek szűkülésének csökkenésében. A kardiológus meggyőződése szerint az orvos képes felkelteni betegében a hitet, épp oly szeretettel mutatva meg a reményt, mint a család, a gyülekezet vagy más támogató közösség, amely segítséget ad a megrendült egészség kríziseinek legyőzéséhez. Elhangzott, hogy az élet a természetesség határain belül valóban meghosszabbítható pusztán az életmód megváltozásával. A daganatos betegeknél is kimutatható, hogy a spirituális élmények és a támogató csoport jelenléte láthatóan javítják a túlélési esélyeket. „A tudomány ezen felismerései megerősítik, de nem helyettesítik hitünket” – fogalmazott a főigazgató a Biblia szavait idézve: „A szeretet és hűség ne hagyjon el téged. Kösd azokat a nyakadra, írd fel a szíved táblájára. Gyógyulás lesz ez testednek, és felüdülés csontjaidnak.” „A felüdülés, az üdvösség számunkra Krisztusban van, mégpedig kegyelemből, hit által” – tette hozzá Velkey György, és kiemelte, hogy a halandó test megújulása nemcsak a halál után, hanem a gyógyulás folyamatában is erről a kegyelemről beszél. „Országunkban, ahol szív- és érrendszeri betegségben több ember hal meg évente, mint az összes többi betegségben, különösen értékes Tahy Ádámnak nemcsak gyógyító, hanem prevenciós munkája is – többek között neki köszönheti egyházunk a lelkészek és más egyházi munkások szűrővizsgálatának elindítását a Bethesdában” – mondta el Velkey György.

A díjátadót követő emlékkonferencián Tahy Ádám mellett – aki a szívről, mint a keringési rendszer központjáról és szimbólumról szólt, Bagdy Emőke pszichológus, a Károli Gáspár Református Egyetem professor emeritája tekintette át a szív szerepét az emberi élet minden szintjén, biológiai, pszichikai, szociális és spirituális értelemben is. Az előadásból kitűnt, a pozitív érzelmek, az önkéntességre, önzetlenségre, szolgálatra alapuló altruista élet segít megőrizni a szív jó állapotát, segíti a sejtek optimális működését, meghosszabbítva ezzel az életet, míg az ellenségesség, a gyűlölet olyan hormonokat szabadítanak fel, amelyek gyorsítják a zsírok lerakódását az erekben. „Sokkal többet kap az, aki segít – vitalitást” – mondta a professzor asszony. Utalt Balog Zoltán szavaira: „a szív valóban az akarat központja – a szívbéli szándék erős, nehezen megingatható. Nem véletlenül hívjuk így a hitet sem: szívünk átadása Istennek.”

A fotók és a szöveg forrása: reformatus.hu

„A bocsánatkérés soha nem a gyengeség, hanem mindig az erő jele – ezt II. János Pál pápától megtanulhattuk” – fogalmazott Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az Országházban elhangzott ünnepi beszédében az elhurcolt magyarországi németek tiszteletére szervezett rendezvényen, amelyen a második világháborút követő sajnálatos és tragikus eseményekre emlékeztek.

A miniszter hangsúlyozta: a magyar kormány által folytatott nemzetiségi politika elkötelezett a trauma enyhítésében, amelyhez a kulcs egymás történelmi múltjának megértése, hozzátéve, hogy “mi akkor is a barátaik maradunk, ha nem értenek meg bennünket, vagy éppen félreértenek bennünket”.

Az ünnepségen Kövér László házelnök úgy fogalmazott: a mai magyarok, az egykori legyőzöttek unokái, dédunokái vannak már annyira szabadok, hogy elismerik az egykor kitelepített német honfitársaik igazságát, és bocsánatot kérnek tőlük. Egyben reményét fejezte ki, hogy Európában minden közösség szabadon használhatja nyelvét és jelképeit, szabadon kifejezheti összetartozását, és utódaikban is megőrizheti önazonosságát.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Kövér László házelnök és további díszvendégek az elhurcolt magyarországi németek tiszteletére szervezett rendezvényen

Az Országgyűlés 2012. decemberében fogadta el azt a határozatot, amely január 19-ét a magyarországi németek elhurcolásának napjává nyilvánítja. Az ünnepségen a határozat díszpéldányát adta át Kövér László a Bundestag elnökének.

A megemlékezésen Norbert Lammert, a Bundestag elnöke megköszönte Magyarország történelmi szerepvállalását a német megosztottság megszüntetésének, valamint az európai egység megteremtésének érdekében, Christoph Bergner, a német Belügyminisztérium államtitkára pedig azt hangsúlyozta: a magyar országgyűlési határozat példa lehet. Mint mondta, ez is mutatja, hogy Magyarország 1990 óta hajlandó következetesen feldolgozni a történelem sötét lapjait.

A hatalmas gazdasági növekedést produkáló, kiváló elittel rendelkező, Délkelet-Ázsia Svájcának is hívott Szingapúr olyan köz- és felsőoktatási reformon van túl, amely sikere zálogának bizonyult, és amely hasonló a Magyarországon most elkezdetthez – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az MTI-nek nyilatkozva pénteken a városállamból, térségi körútjának utolsó állomásáról.

Miként Magyarországon január 1-jétől, korábban Szingapúrban is az oktatási minisztérium felügyelete alá került az összes iskola. A pedagógusok ösztöndíjrendszere szinte teljesen megegyezik a most bevezetendő Klebelsberg-ösztöndíjrendszerrel. Ennek keretében a munkahelyekhez rendelve írja ki az állam az ösztöndíjakat, és állja a teljes képzési költségét azoknak a pedagógusoknak, akik készek a hazai oktatási rendszerben dolgozni – mondta a miniszter, beszámolva találkozójáról szingapúri kollégájával, Heng Szve Keattal. Szó volt tárgyalásukon a korai iskolaelhagyás gondjáról, amelynek egyik megoldása a magyarországi elképzelés szerint az óvodai foglalkoztatás és az alapfokú oktatás összekapcsolása.

Szintén a szingapúri oktatási reform nyomán az egyetemeken egyfajta kancellári rendszer működik, a miniszter nevezi ki a felsőoktatási intézmények gazdasági vezetőit – tette hozzá Balog Zoltán.

A miniszter Szingapúr előtt Kambodzsában tett látogatást, ahol Magyarország szeretné folytatni a harminc éve magyar segítséggel felépített, nyolcszáz személyes gyermekotthonnal kapcsolatos szociális munkát. Phnompen ötvenmillió forintos pályázatot írt ki az intézmény egyes részeinek felújítására, és ezt a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat nyerte meg. A szervezet a felújításon kívül technikai segítséget nyújt majd az árvaház személyzetének, és szeretné átadni a gyerekbefogadás területén kifejlesztett magyar módszereket. Ebben a gyerekotthonban kiváló lehetőség nyílik a magyarországi roma integrációs programhoz hasonló módszerek alkalmazására, az egészségügyi, a szociális, az oktatási és a foglalkoztatási terület egymásra építésére. A kambodzsai árvák befogadását és ellátását nemzetközi érdeklődés kíséri, mert az országban köztudottan súlyos probléma a gyermekkereskedelem és a gyermekprostitúció – mondta a miniszter.

Balog Zoltán találkozott Ith Sam Heng szociális miniszterrel, akinek felajánlotta, hogy magyarországi tapasztalatszerzésre utazhatnak a kambodzsai gyermekellátásban dolgozó szociális munkások, egészség- és szociálpolitikai szakemberek.

Balog Zoltán Men Sam Orn miniszterelnök-helyettessel arról tárgyalt, hogy milyen szerepet játszhat Kambodzsában Magyarország a frissen meghirdetett keleti nyitása keretében. Elmondta, hogy Magyarország várja egyetemeire a térségbeli fiatalokat, akár angol, akár magyar nyelvű kurzusokra. “Jó lenne felújítani a régi barátságot, hiszen Vietnam mellett Kambodzsából is sokan tanultak Magyarországon” – mondta. A megbeszéléseken szó volt az őszi víz-világkonferenciáról, amelyet Magyarország és az ENSZ közösen rendez Áder János államfő fővédnökségével, és amelyen Vietnam és Kambodzsa is képviselteti magát. Budapest szeretné kicserélni tapasztalatait ezekkel az országokkal.

A magyar politikus szándéknyilatkozatot írt alá Hium Chhem kulturális miniszterrel a két ország lehetséges együttműködéséről. Ennek területe lehet a régészet és a műemlék-restauráció.

A három országot érintő körút összefoglalójaként Balog Zoltán elmondta, hogy bár Magyarország hagyományosan jelen van a térségben, fel akarja újítani kapcsolatait, és ahol lehet, segíteni. A három ország közül a legerősebben fejlődő Vietnammal elsősorban az együttműködést akarja megújítani, Szingapúrral pedig a tapasztalatcserét. A keleti nyitás támogatást, együttműködést, illetve tapasztalatcserét jelent a különböző országokban – mondta a miniszter.

MTI, EMMI