Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere ünnepélyes keretek között aláírta Him Chhem kulturális miniszterrel az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a kambodzsai Kulturális és Szépművészeti Minisztérium közötti, kulturális kapcsolatok fejlesztésére irányuló szándéknyilatkozatot.

Délkelet-ázsiai útja második állomásán Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere udvariassági látogatást tett Men Sam Orn miniszterelnök-helyettes asszonynál, aki köszönetet mondott Magyarország a polgárháborút követően Kambodzsának nyújtott segítségéért és fejlesztési támogatásáért. A miniszterelnök-helyettes örömét fejezte ki, amiért több évtized óta ismét magyar minisztert üdvözölhet Phnom Penh-ben.

Az emberi erőforrások minisztere ellátogatott a Kandal tartományban harminc évvel ezelőtt magyar összefogással épült Árvaház és Befogadó Központhoz, majd Ith Sam Heng szociálisügyi miniszterrel folytatott tárgyalásán bejelentette az árvák és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok megsegítését szolgáló épületegyüttes felújítására kiírt pályázat eredményét. Balog Zoltán a kambodzsai fél támogatását kérte a nyertes Magyar Ökomenikus Szeretetszolgálat sikeres működéséhez.

Kormányközi oktatási megállapodást írt alá hétfőn Hanoiban Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, és ennek eredményeként ismét nagyobb számban érkezhetnek Magyarországra egyetemi hallgatók a délkelet-ázsiai országból.

A vietnami közép- és felső vezetésben mintegy négyezren dolgoznak olyanok, akik egykor Magyarországon szereztek diplomát, és továbbra is nagy figyelemmel fordulnak Magyarország felé. Ez azt jelenti, hogy Vietnamban él a legtöbb olyan ember, aki tud magyarul, miközben semmi vérszerinti köze nincs a magyarsághoz. Az ő szimpátiájukra sokat lehet alapozni – mondta el a miniszter az MTI-nek telefonon a kétnapos munkalátogatásról.

Ők az ott “nagy generációnak” nevezett korosztály tagjai, akik az ország újjáépítésében főszerepet játszottak. Ez a generáció képezi most a vietnami elitet, és úgy tekintenek Magyarországra, mint amely nagy támogatójuk volt. Az érdeklődés fokát jelzi, hogy Balog Zoltán nem csak Pham Vu Luan oktatási miniszterrel tárgyalt a megállapodásról, hanem fogadta őt Nguyen Tan Dung kormányfő is.

Balog Zoltán megjegyezte: “jó indítás volt”, hogy “a vietnami kormányfő még akkor találkozott a mi miniszterelnökünkkel, amikor még ellenzékben volt, tehát van egyfajta folytonosság is a kapcsolatokban”.

Ami az oktatási együttműködést illeti, ma több mint százan tanulnak Magyarországon Vietnamból, főként az orvosi egyetemen és a gyógyszerész karon. A bővítés keretében magyar lektorok is fognak Vietnamba utazni, és bemutatják a magyar egyetemeket, hogy minél több diák jöjjön Magyarországra. Tárgyaltak kutatók Vietnamba küldéséről is, akik ott tudnának oktatói munkát végezni.

Magyarország számára ez pénzt hoz, mert a diákok általában önköltséges képzésre jönnek, ugyanakkor Vietnam feltörekvő regionális hatalom, és nem mindegy, hogy Magyarországnak milyen pozíciói vannak ott.

E pozíciót erősítheti a vietnami egészségügyi miniszter, a harmadik tárgyalópartner kérése, aki azt szeretné, ha magyar professzorok tanítanának az országban, mert nagyon nagy az orvoshiány, és ezt diákok külföldi képzésével és hazahozatalával nem lehet megoldani.

A látogatás során megállapodások születtek a vízgazdálkodási együttműködésről is, amely nagyon fontos Vietnam számára.

Kedden kulturális kérdésekről lesz szó, a miniszter többek között magyar művek fordítóival találkozik. Balog Zoltánmegjegyezte, hogy az Egri csillagok ismert olvasmány a vietnami iskolákban, és a belőle készült filmet is bemutatták nagy sikerrel. Erre több miniszter is felhívta a figyelmet a találkozókon – mondta.

Balog Zoltán programja szerdán és csütörtökön Kambodzsában folytatódik.

MTI, EMMI

Erősíteni kell a műszaki középértelmiséget, amely nélkül nincsen igazán gazdasági növekedés, ipari fejlődés – hangoztatta a szakképzés fontosságáról szólva Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Győrben újságíróknak nyilatkozva, miután felkeresett egy helyi szakközép- és szakiskolát.

Balog Zoltán az elmúlt két évtized egyik legnagyobb kihívásának nevezte, hogy ez a réteg “hanyatlóban volt Magyarországon”. Lényegesnek nevezte az intézmények átállását a duális képzésre, amelyben jelentősen változik az elméleti és a gyakorlati képzés aránya, viszonya, az utóbbi tananyagát pedig a térség ipari üzemeivel együttműködésben fejlesztik.

A miniszter arról beszélt: Győrbe is azért jött az Audi, mert itt megfelelő mérnöki és szakmunkás-tudásbázist talált, ugyanakkor a betelepülő ipar is vonzza a műszaki szaktudást. Jelezte, vannak ma Magyarországon olyan területek, ahol az ipar eltűnt vagy visszaszorult, ugyanakkor megmaradt a műszaki tudás.

A keleti országrészben élők nyugat-magyarországi munkavállalásáról szólva Balog Zoltán úgy nyilatkozott: az lenne az ideális állapot, ha képzésre jönnének az ország nyugati részébe. Hangsúlyozta: küzdeni kell azért, “hogy az országnak egyfajta perifériája ne szakadjon le” – fogalmazott.

Fotó: Árvai Károly

Hozzátette: arról is érdeklődött a győri Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskolában, hogyan sikerült az intézmény belépése a Klebelsberg-központba. A tárcavezető megjegyezte: világos, hogy a szakiskoláknak, szakképző intézményeknek, szakközépiskoláknak “olyan speciális finanszírozási, képzési rendszerük van, hogy nem lehet az általános iskolai rendszerrel együtt kezelni, hanem külön figyelemre szorul, úgyhogy ezt meg is fogják kapni”.

(MTI; Emberi Erőforrások Minisztériuma)