KULTúRA
- A „Látod?” egy új hangséta, amely a pesti gettó történetét dolgozza fel, a német megszállástól 1945. január 16-ig.
- Az alkotók Prokob Boróka és KissPál Szabolcs, a projektet a Tom Lantos Intézet kezdeményezte.
- A séta az Echoes alkalmazáson keresztül érhető el, 2×45 perc hosszú, 23 helyszínt érintve.
- A hang médiumát használva a kollektív emlékezetben lévő, 60-80 év után keletkező „hasadékot” igyekszik áthidalni.
- A hangséta aktív részvételt igényel, és a belváros zajait kizárva vezeti végig a hallgatót a történelmi helyszíneken.
- A „Látod?” egy innovatív hangséta, amely a pesti gettó történetét eleveníti fel az Echoes alkalmazáson keresztül, Prokob Boróka és KissPál Szabolcs alkotásában.
- A hang médiumát használva a projekt célja a kollektív emlékezetben lévő, Jan Vansina által leírt „hasadék” áthidalása, aktív részvételre ösztönözve a hallgatót.
- A séta rávilágít a traumafeldolgozás nehézségeire és az emlékezés sokrétű formáira, digitális emlékműként őrizve meg a gettólakók perspektíváját.
A „Látod?” hangséta nem csupán egy egyszerű városnézés, hanem egy gondosan felépített, immerzív művészeti alkotás, amely a pesti gettó egykori területén kalauzol. Az alkotópáros, Prokob Boróka és KissPál Szabolcs, korábbi munkásságukban is mélyen foglalkoztak az emlékezet és identitáspolitika kérdéseivel, így nem véletlen, hogy a Tom Lantos Intézet őket kérte fel az eredetileg „Időutazó” néven futó pedagógiai projekt hangsétájának megalkotására. A mű azonban időközben önálló életre kelt, és ma már egy független élményt kínál minden érdeklődőnek.
A séta során egy fotóriporter alakja rajzolódik ki, aki később gettórendőrré válik, és az ő szemszögén keresztül követhetjük nyomon az eseményeket időrendben, a német megszállástól a gettó felszabadítása előtti napig. A résztvevőknek mindössze az Echoes alkalmazást kell letölteniük, egy fülhallgatóra és kétszer negyvenöt percre van szükségük ahhoz, hogy térben és időben visszautazzanak egészen 1945. január 16-ig, a hangséta utolsó állomásáig. A 23 megállóval rendelkező útvonal a helykoordinátákat is figyelembe veszi, biztosítva a pontos tájékozódást.
Hogyan kapcsolja össze a hangséta a múltat a jelennel?
A „Látod?” hangséta a hang médiumán keresztül teremt kapcsolatot a múlt és jelen között, Jan Vansina történész elméletét alapul véve, aki a kollektív emlékezetben létező, 60-80 év után keletkező „hasadékra” hívta fel a figyelmet. A séta narrációja a belga történész-antropológus, Jan Vansina „Oral Tradition as History” (1985) című könyvében leírt „űr” vagy „hiánytér” áthidalására törekszik, amely a közelmúlt eseményei és a régmúlt között húzódik. A hangséta elején és végén elhangzó mondat, „Ő nem azt látja amit te, egy térben vagytok, de más időben”, pontosan ezt a kettős időperspektívát emeli ki, összekötve az „itt és most” valóságát a múlt tragédiáival.
A műben kettős perspektíva jelenik meg: Prokob Boróka immerzív női hangja instruálja a sétálót a látottakról, míg Erlich Gábor hol drámai, hol objektívebb férfihangja dokumentumokból olvas fel, helyzetbe hozza a hallgatót és ismerteti a cselekményt. A hangséta során a résztvevő szó szerint lépnie kell, haladnia a térben, hogy a narráció folytatódjon, így válik a térképből megelevenedő táj. A narráció a megfigyeltek érzelmi állapotait is leköveti, váltakozva a zaklatott, riadt, és a nyugodt, tényfeltáró hangvétel között. A zsidó közösség hangjai, például a szombatfogadáskor énekelt Lechá Dodi, vagy a Ros Hásáná-i sofárfújás, mélyebb rétegeket adnak az emlékezésnek.
Milyen korábbi projektek ihlették a „Látod?” hangsétát?
A „Látod?” hangsétát részben Janet Cardiff és George Bures Miller 1990-es évektől készített hangsétái ihlették, ahol a narrátor a séta végén gyakran magára hagyja a hallgatót, ami a budapesti hangsétában is megjelenik az utolsó előtti megállónál, a Klauzál téren. Emellett KissPál Szabolcs életműve is szorosan kötődik a soa-emlékezethez és az audióformátumhoz. Az „Engramma dilemma” videóinstallációja (2023) például felvett interjúk segítségével vizsgálja az emlékezés mibenlétét és annak kisajátíthatóságát. Ezek a művek mind hozzájárultak ahhoz a szakértői mélységhez, amellyel a „Látod?” projekt megvalósult.
KissPál Szabolcs egyik legismertebb hanginstallációja a „Hatikva” (2014), amelynek forrása az öt nappal Bergen-Belsen felszabadulása utáni túlélők énekének felvétele, a majdan megalakuló Izrael állam himnuszáról. A 2014-es holokauszt-emlékévben KissPál Szabolcs azt szerette volna, ha ezt a felvételt minden budapesti rádió lejátszaná az eredeti rögzítés 69. évfordulóján, pont akkor, amikor a német megszállás áldozatainak emlékművét állították fel a Szabadság téren. Az általa elküldött kérést azonban huszonhárom adóból mindössze kettő fogadta el. A válaszleveleket és az eredeti hangfelvételt két évvel később a 2B Galériában állította ki, mint archivált anyagot, rávilágítva a hiányra és az emlékezésért folytatott küzdelemre.
Az emlékezés aktív formája és a városi tér jelentősége
A „Látod?” hangséta nem csupán egy történelmi utazás, hanem egy önálló állásfoglalás is az emlékezés és a traumafeldolgozás módjáról. A hang mint médium tudatos választás az alkotók részéről, hiszen szimbolikusan is reagál a társadalmi és egyéni hallgatásra, a felejtésre, ami a túlélőknél is jelen van. A hang, mint az aktivista gyakorlat fontos eszköze, képes leleplezni a társadalmi igazságtalanságokat és kollektív cselekvésre ösztönözni. A sétát hallgató nem passzív résztvevő, hanem aktívan mozog, képzeletét is használja, ami mélyebb bevonódást tesz lehetővé.
Prokob Boróka hangsúlyozta, hogy „Ugyanolyan fontos a vizualitás, mint az audioélmény a hangséta befogadójának a szempontjából. A város folyamatosan változik, ez is hozzáadott értéke a műnek.” A hangséta olyan helyszíneket is beemel és régi funkcióikra utal, amelyek a mai városképben is jelen vannak, mint például a Soós Fotó. Ez a tér-idő találkozás döbbenti rá a hallgatót a város folyamatos átalakulására, és arra, hogy bizonyos helyek funkciója eltűnik az idővel. Turai Hedvig művészettörténész találóan jegyezte meg, hogy a „Látod?” „olyan akár egy emlékmű a digitális térben”, amely vizuális dokumentumok hiányában is megőrzi a gettólakók perspektíváját a régi városképről, és szélesebb közönséget képes megszólítani, mint egy hagyományos múzeumi kiállítás. A hangséta tehát egy friss, interaktív megközelítést kínál a múlt megismerésére és az emlékezet fenntartására, ami kiemelten fontos a mai Magyarországon, ahol a kollektív traumák feldolgozása folyamatos kihívást jelent.
Gyakori kérdések
Mi a „Látod?” hangséta fő célja?
Kik alkották meg a „Látod?” hangsétát?
Hogyan vehet részt valaki a hangsétán?
Milyen időszakot ölel fel a hangséta narrációja?
Hány megállóból áll a „Látod?” hangséta útvonala?
Milyen forrásokat használ fel a hangséta a narráció során?
Miért éppen a hang médiumát választották az alkotók a történet elmeséléséhez?
Mi volt KissPál Szabolcs Hatikva projektjének lényege és sorsa 2014-ben?
Milyen előképei vannak a „Látod?” hangsétának nemzetközi szinten?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Pécs Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatKultúra
- Megjelenés
- Terjedelem1 296 szó · ≈6 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Kínai futárköltő nyert rangos irodalmi díjat – 56 évesen
- Magyar siker Karlovy Varyban: FIPRESCI-díjas a Forrás!
- Fedezze fel Európa lelkét: autentikus piacok a turistacsapdák
- Évezredek titkai tárulnak fel: egyiptomi művészet a
- Fesztiválok Szigetszentmiklóson, Tökölön és Ráckevén: vibráló kulturális augusztus
A Pécs Blog Kultúra rovatában az elmúlt 30 napban 42 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — pécsi és baranyai szögből
Pécsi Fényfesztivál: Káprázatos zárónap a képek tükrében
A Pécsi Fényfesztivál harmadik napjáról készült "szuper képek" a Pécsi Kommunikációs Központ Kft. jó…
Zsolnay: 170 évnyi magyar porcelán örökség Pécsett
A Zsolnay Porcelán idén ünnepli 170. évfordulóját. Pécs és a manufaktúra öröksége elválaszthatatlan,…
Édenkerti motívumok a Zsolnay Múzeum új tárlatán Pécsett
A pécsi Zsolnay Múzeum június 20-án nyitja meg "Édenkert" című kiállítását, mely a Zsolnay-kerámiák …
Almodóvar új filmje a kiégésről: a Keserű karácsony a mozikban
Pedro Almodóvar új filmdrámája, a „Keserű karácsony” július 2-án debütál a mozikban. A film az alkot…
David Byrne: Memento Park, New York és a mennyország Budapesten
David Byrne tizenhét év után tért vissza a budapesti Arénába. Összművészeti show-ja színház, tánc és…
Pécsi Nemzeti Színház: 130 év múlt és egyedülálló jövő
A Pécsi Nemzeti Színház több mint 130 éves múltra tekint vissza, egyedülálló három tagozatával a vid…
Jó tudni Pécsről — időtálló alapok
Vasarely szülővárosa
Victor Vasarely, az op-art atyja 1906-ban Pécsett született; szülővárosában Vasarely Múzeum őrzi a geometrikus absztrakció világhírű életművét.
Csontváry Pécsett
Csontváry Kosztka Tivadar monumentális festményeinek jelentős része a pécsi Csontváry Múzeumban látható — a magyar festészet egyik legkülönösebb életműve.
Török kori emlék a főtéren
A Széchenyi téren álló Gázi Kászim pasa dzsámija a hódoltság korából maradt fenn; ma templomként működik, és Magyarország egyik legépebb oszmán-kori épülete.
Vélemények és visszajelzések
Tartalmas írás. Jó látni, hogy a hálózat regionális szögből is dolgozza fel a témákat.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! A pécsi szempont különösen hasznos volt.
Tartalmas írás. Jó látni, hogy a hálózat regionális szögből is dolgozza fel a témákat.