GAZDASáG
Mit kell tudni 30 másodpercben?
- A meteorológiai előrejelzések szerint rendkívül erős El Nino alakulhat ki október és december között, 81%-os valószínűséggel.
- Ez az 1950 óta mért legerősebb El Nino-jelenségek közé tartozhat, és "szuper El Ninóként" emlegetik.
- Indiában súlyos aszály várható, a monszun csapadékmennyisége 2015 óta a leggyengébb lehet.
- Az indiai rizs- és cukorexport kiesése, valamint a gyenge devizaárfolyamok globális élelmiszerár-emelkedést okozhatnak.
- Magyarországot és Közép-Európát közvetlenül kevésbé érinti, de az importárakon keresztül a drágulás eléri a régiót.
A lényeg röviden:
- Egy "szuper El Nino" alakulhat ki október és december között, mely az 1950 óta mért legerősebbek közé tartozhat.
- A jelenség globális élelmiszerár-emelkedést okozhat, különösen Indiában várható súlyos aszály és terméskiesés a rizs- és cukorágazatban.
- Magyarország és Közép-Európa is érintetté válhat az importárak drágulása miatt, ami nehezítheti az infláció mérséklését.
A globális időjárási mintákat befolyásoló El Nino jelenség rendkívül erős formája, amelyet a piacokon már „szuper El Ninóként” emlegetnek, fenyegeti a világ gazdaságát. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) 81 százalékos valószínűséggel prognosztizálja, hogy 2024 október és december között egy különösen intenzív El Nino alakul ki, amely az 1950 óta mért legerősebbek közé kerülhet. Ez a Csendes-óceán középső és keleti részének átlagosnál erősebb felmelegedése következtében jön létre, és világszerte átrendezi a csapadék eloszlását, súlyos aszályokat, illetve rendkívüli esőzéseket okozva.
Az El Nino jelenség tipikusan két-hét évente ismétlődik, és hatása messzemenő. Az élelmiszerek drágulásán keresztül közvetlenül befolyásolhatja a jegybankok monetáris politikáját, kényszerítve őket további kamatszigorításokra, miközben a feltörekvő országok gazdasági növekedését is alapjaiban rengetheti meg. A fejlődő országok különösen sérülékenyek, mivel háztartásaik jövedelmük nagyobb részét költik élelmiszerre, és gazdaságukban a mezőgazdaság aránya jelentősebb az átlagnál.
Milyen hatással van a „szuper El Nino” az ázsiai gazdaságokra?
A „szuper El Nino” várhatóan a legsúlyosabb gazdasági következményekkel Ázsiában, különösen Indiában jár majd. Az indiai meteorológiai szolgálat több mint egy évtizede nem látott száraz időszakra számít, mivel az ország éves csapadékának csaknem hetven százalékát biztosító monszun idei mennyisége kilencven százaléka lehet a megszokottnak, ami 2015 óta a leggyengébb érték. Mivel az indiai termőföldek csaknem fele nem rendelkezik öntözőrendszerrel, a mezőgazdaság közvetlenül függ az esőtől, így a gyenge monszun súlyosan veszélyezteti a termést.
India a világ legnagyobb rizsexportőre és második legnagyobb cukortermelője, ezért az esetleges terméskiesés gyorsan megjelenhetne a nemzetközi élelmiszerárakban. Az indiai pénzromlás egy erőteljes élelmiszerár-emelkedés esetén akár 5,5 százalék közelébe gyorsulhat, ami a jegybankot további szigorításokra kényszerítheti, miközben az országot már a közel-keleti konfliktus miatt megugró energiaköltségek is terhelik. Az Allspring Global Investments portfóliómenedzsere, Gary Tan szerint az El Nino még tartósabbá teheti az áremelkedést, ami miatt a piacok az év második felére újabb kamatemeléseket várnak. Az ázsiai országok helyzetét tovább rontja, hogy számos deviza, mint az indiai rúpia és az indonéz rúpia, történelmi mélypont közelében jár, ami még drágábbá teszi az importált élelmiszereket, energiát és műtrágyát. A Fülöp-szigetek, Indonézia, Dél-Korea, Pakisztán és Srí Lanka jegybankja 2026-ban már legalább egyszer emelt kamatot, és egy erőteljes El Nino miatt a hitelköltségek akár a következő év elejéig is magasak maradhatnak.
Afrika és Latin-Amerika: a klíma okozta gazdasági sérülékenység
Az El Nino hatása nem korlátozódik Ázsiára. Afrikában Kenya és Dél-Afrika mezőgazdasága kerülhet veszélybe az aszályok miatt, ami visszafoghatja a termelést és szűkítheti az élelmiszerkínálatot. Az S&P Global elemzése szerint az időjárási sokkok egyes államok hitelminősítését is veszélyeztethetik, ami tovább nehezítené a gazdasági stabilitást. Latin-Amerikában Kolumbia az egyik legsérülékenyebb ország, ahol az alacsony csapadékmennyiség nemcsak a termést csökkentheti, hanem a vízerőművek termelését is visszafoghatja. Ez drágább, fosszilis alapú erőművek beindítását teheti szükségessé, ami tovább emelné az energiaárakat. Peruban a halászatot és a mezőgazdaságot veszélyezteti az éghajlati jelenség.
Érdekes módon, Argentína akár nyerhet is az El Nino hatásain. A jelenség a térségbe több csapadékot hozhat, ami javíthatja a gabonatermést, növelheti az exportbevételeket és erősítheti a devizatartalékokat, ezzel stabilizálva az ország gazdaságát egy amúgy is kihívásokkal teli időszakban.
Mennyire érinti Magyarországot és Közép-Európát az El Nino hatása?
Az elemzése szerint Közép- és Kelet-Európában történelmileg mérsékeltebb az El Nino közvetlen hatása. Emiatt a befektetők továbbra is kamatcsökkentésekre számítanak a térségben, eltérően az ázsiai és dél-amerikai trendektől. Azonban a régió sem marad teljesen védett, hiszen a globális piacok szorosan összefüggenek.
Az indiai rizs, a cukor, az étolaj, a takarmányok vagy más mezőgazdasági termékek világpiaci drágulása elkerülhetetlenül megjelenhet az európai importárakban is. Ez azt jelenti, hogy a „szuper El Nino” több ezer kilométeres távolságból is megnehezítheti az élelmiszerárak tartós mérséklődését Magyarországon, még akkor is, ha közvetlen időjárási hatásokat nem érzékelünk. A hazai infláció elleni küzdelemben egy ilyen külső sokk jelentős akadályt gördíthet a jegybank és a kormány erőfeszítései elé, fenntartva a magasabb élelmiszerköltségeket a fogyasztók számára.
A globális gazdaság és az éghajlat közötti kölcsönös függőség sosem volt még ennyire nyilvánvaló. A „szuper El Nino” rávilágít arra, hogy a távoli természeti jelenségek hogyan hatnak közvetlenül a mindennapi életünkre, az élelmiszerpultok áraitól kezdve a nemzeti bankok kamatdöntéseiig. Magyarország számára ez azt jelenti, hogy bár földrajzilag távol van a jelenség epicentrumától, a globális kereskedelmi láncokon keresztül mégis megérzi annak hatásait. A döntéshozóknak fel kell készülniük erre a kihívásra, és figyelembe kell venniük a globális éghajlati tényezőket a gazdaságpolitika alakításakor, hogy minimalizálják a hazai fogyasztókra és vállalkozásokra gyakorolt negatív hatásokat.
Gyakori kérdések
Mi az a "szuper El Nino"?
Mekkora eséllyel alakul ki a "szuper El Nino" és mikor?
Mely országokat érinti a legsúlyosabban a jelenség?
Milyen hatással lesz az El Nino India mezőgazdaságára és gazdaságára?
Milyen összefüggés van az El Nino és a jegybanki kamatemelések között?
Milyen hatással van az El Nino Latin-Amerika egyes részeire?
Hogyan érinti Magyarországot és Közép-Európát az El Nino?
Miért sérülékenyebbek a fejlődő országok az El Nino hatásaival szemben?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Pécs Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatGazdaság
- Megjelenés
- Terjedelem1 242 szó · ≈6 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
Lakner Tamás: A közös ének gyógyír Pécsnek és a léleknek
Euróvita: Stabilitás vagy megszorítás, mi vár Magyarországra?
Duna apadása: Vészhelyzet a pécsi hőerőműnél
Radikális átalakulás vár a Mecsek erdeire 30 éven belül
Görögországi tűzvész: Két tűzoltó halt meg Réthimno közelében
A Pécs Blog Gazdaság rovatában az elmúlt 30 napban 4 cikk jelent meg.
Jó tudni Pécsről — időtálló alapok
A négytornyú Székesegyház
A pécsi Szent Péter és Pál-székesegyház jellegzetes négy tornya a városkép egyik jelképe; alapjai a 11. századig nyúlnak vissza, a mai forma a 19. századi újjáépítésé.
Pécs ókeresztény sírkamrái
A pécsi ókeresztény temető (Cella Septichora és a sírkamrák) 2000 óta az UNESCO Világörökség része — a 4. századi, római kori Sopianae egyedülálló emléke Európában.
Magyarország első egyeteme
A Pécsi Tudományegyetem elődjét 1367-ben, Nagy Lajos király kérésére V. Orbán pápa bullája alapította — ez volt az ország első egyeteme.







Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Pécs Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.
Friss, helyi, és nem bulváros — pont ez hiányzott a pécsi médiapalettáról. Külön tetszik, hogy a kapcsolódó cikkek is relevánsak, így egy témát végig lehet olvasni több szemszögből.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.
Pontos, alapos elemzés. Baranyai olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.