2026. szeptember 25. péntek 📍 Pécs ▾
🌤 16°C EUR 365,28 USD 320,34 KORAI HOZZÁFÉRÉS
Szuper El Nino: az élelmiszerárak globális sokkja közelít GAZDASáG

Mit kell tudni 30 másodpercben?

  • A meteorológiai előrejelzések szerint rendkívül erős El Nino alakulhat ki október és december között, 81%-os valószínűséggel.
  • Ez az 1950 óta mért legerősebb El Nino-jelenségek közé tartozhat, és "szuper El Ninóként" emlegetik.
  • Indiában súlyos aszály várható, a monszun csapadékmennyisége 2015 óta a leggyengébb lehet.
  • Az indiai rizs- és cukorexport kiesése, valamint a gyenge devizaárfolyamok globális élelmiszerár-emelkedést okozhatnak.
  • Magyarországot és Közép-Európát közvetlenül kevésbé érinti, de az importárakon keresztül a drágulás eléri a régiót.

A lényeg röviden:

  • Egy "szuper El Nino" alakulhat ki október és december között, mely az 1950 óta mért legerősebbek közé tartozhat.
  • A jelenség globális élelmiszerár-emelkedést okozhat, különösen Indiában várható súlyos aszály és terméskiesés a rizs- és cukorágazatban.
  • Magyarország és Közép-Európa is érintetté válhat az importárak drágulása miatt, ami nehezítheti az infláció mérséklését.

A globális időjárási mintákat befolyásoló El Nino jelenség rendkívül erős formája, amelyet a piacokon már „szuper El Ninóként” emlegetnek, fenyegeti a világ gazdaságát. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) 81 százalékos valószínűséggel prognosztizálja, hogy 2024 október és december között egy különösen intenzív El Nino alakul ki, amely az 1950 óta mért legerősebbek közé kerülhet. Ez a Csendes-óceán középső és keleti részének átlagosnál erősebb felmelegedése következtében jön létre, és világszerte átrendezi a csapadék eloszlását, súlyos aszályokat, illetve rendkívüli esőzéseket okozva.

Az El Nino jelenség tipikusan két-hét évente ismétlődik, és hatása messzemenő. Az élelmiszerek drágulásán keresztül közvetlenül befolyásolhatja a jegybankok monetáris politikáját, kényszerítve őket további kamatszigorításokra, miközben a feltörekvő országok gazdasági növekedését is alapjaiban rengetheti meg. A fejlődő országok különösen sérülékenyek, mivel háztartásaik jövedelmük nagyobb részét költik élelmiszerre, és gazdaságukban a mezőgazdaság aránya jelentősebb az átlagnál.

Milyen hatással van a „szuper El Nino” az ázsiai gazdaságokra?

A „szuper El Nino” várhatóan a legsúlyosabb gazdasági következményekkel Ázsiában, különösen Indiában jár majd. Az indiai meteorológiai szolgálat több mint egy évtizede nem látott száraz időszakra számít, mivel az ország éves csapadékának csaknem hetven százalékát biztosító monszun idei mennyisége kilencven százaléka lehet a megszokottnak, ami 2015 óta a leggyengébb érték. Mivel az indiai termőföldek csaknem fele nem rendelkezik öntözőrendszerrel, a mezőgazdaság közvetlenül függ az esőtől, így a gyenge monszun súlyosan veszélyezteti a termést.

India a világ legnagyobb rizsexportőre és második legnagyobb cukortermelője, ezért az esetleges terméskiesés gyorsan megjelenhetne a nemzetközi élelmiszerárakban. Az indiai pénzromlás egy erőteljes élelmiszerár-emelkedés esetén akár 5,5 százalék közelébe gyorsulhat, ami a jegybankot további szigorításokra kényszerítheti, miközben az országot már a közel-keleti konfliktus miatt megugró energiaköltségek is terhelik. Az Allspring Global Investments portfóliómenedzsere, Gary Tan szerint az El Nino még tartósabbá teheti az áremelkedést, ami miatt a piacok az év második felére újabb kamatemeléseket várnak. Az ázsiai országok helyzetét tovább rontja, hogy számos deviza, mint az indiai rúpia és az indonéz rúpia, történelmi mélypont közelében jár, ami még drágábbá teszi az importált élelmiszereket, energiát és műtrágyát. A Fülöp-szigetek, Indonézia, Dél-Korea, Pakisztán és Srí Lanka jegybankja 2026-ban már legalább egyszer emelt kamatot, és egy erőteljes El Nino miatt a hitelköltségek akár a következő év elejéig is magasak maradhatnak.

Afrika és Latin-Amerika: a klíma okozta gazdasági sérülékenység

Az El Nino hatása nem korlátozódik Ázsiára. Afrikában Kenya és Dél-Afrika mezőgazdasága kerülhet veszélybe az aszályok miatt, ami visszafoghatja a termelést és szűkítheti az élelmiszerkínálatot. Az S&P Global elemzése szerint az időjárási sokkok egyes államok hitelminősítését is veszélyeztethetik, ami tovább nehezítené a gazdasági stabilitást. Latin-Amerikában Kolumbia az egyik legsérülékenyebb ország, ahol az alacsony csapadékmennyiség nemcsak a termést csökkentheti, hanem a vízerőművek termelését is visszafoghatja. Ez drágább, fosszilis alapú erőművek beindítását teheti szükségessé, ami tovább emelné az energiaárakat. Peruban a halászatot és a mezőgazdaságot veszélyezteti az éghajlati jelenség.

Érdekes módon, Argentína akár nyerhet is az El Nino hatásain. A jelenség a térségbe több csapadékot hozhat, ami javíthatja a gabonatermést, növelheti az exportbevételeket és erősítheti a devizatartalékokat, ezzel stabilizálva az ország gazdaságát egy amúgy is kihívásokkal teli időszakban.

Mennyire érinti Magyarországot és Közép-Európát az El Nino hatása?

Az elemzése szerint Közép- és Kelet-Európában történelmileg mérsékeltebb az El Nino közvetlen hatása. Emiatt a befektetők továbbra is kamatcsökkentésekre számítanak a térségben, eltérően az ázsiai és dél-amerikai trendektől. Azonban a régió sem marad teljesen védett, hiszen a globális piacok szorosan összefüggenek.

Az indiai rizs, a cukor, az étolaj, a takarmányok vagy más mezőgazdasági termékek világpiaci drágulása elkerülhetetlenül megjelenhet az európai importárakban is. Ez azt jelenti, hogy a „szuper El Nino” több ezer kilométeres távolságból is megnehezítheti az élelmiszerárak tartós mérséklődését Magyarországon, még akkor is, ha közvetlen időjárási hatásokat nem érzékelünk. A hazai infláció elleni küzdelemben egy ilyen külső sokk jelentős akadályt gördíthet a jegybank és a kormány erőfeszítései elé, fenntartva a magasabb élelmiszerköltségeket a fogyasztók számára.

A globális gazdaság és az éghajlat közötti kölcsönös függőség sosem volt még ennyire nyilvánvaló. A „szuper El Nino” rávilágít arra, hogy a távoli természeti jelenségek hogyan hatnak közvetlenül a mindennapi életünkre, az élelmiszerpultok áraitól kezdve a nemzeti bankok kamatdöntéseiig. Magyarország számára ez azt jelenti, hogy bár földrajzilag távol van a jelenség epicentrumától, a globális kereskedelmi láncokon keresztül mégis megérzi annak hatásait. A döntéshozóknak fel kell készülniük erre a kihívásra, és figyelembe kell venniük a globális éghajlati tényezőket a gazdaságpolitika alakításakor, hogy minimalizálják a hazai fogyasztókra és vállalkozásokra gyakorolt negatív hatásokat.

Gyakori kérdések

Mi az a "szuper El Nino"?
A „szuper El Nino” egy rendkívül erős El Nino időjárási jelenség, amikor a Csendes-óceán középső és keleti részén a tengervíz a megszokottnál jobban felmelegszik. Ez világszerte átrendezi a csapadék eloszlását, súlyos aszályokat és szélsőséges esőzéseket okozva.
Mekkora eséllyel alakul ki a "szuper El Nino" és mikor?
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal 81 százalékos valószínűséget ad annak, hogy október és december között nagyon erős El Nino alakul ki. Ha ez bekövetkezik, az 1950 óta mért legerősebb időjárási események közé tartozhat.
Mely országokat érinti a legsúlyosabban a jelenség?
A legsúlyosabb gazdasági következmények Indiában jelentkezhetnek, ahol az indiai meteorológiai szolgálat több mint egy évtizede nem látott száraz időszakra számít. Emellett a Fülöp-szigetek, Indonézia, Dél-Korea, Pakisztán, Srí Lanka, Kenya, Dél-Afrika, Kolumbia és Peru is kiemelten sérülékeny.
Milyen hatással lesz az El Nino India mezőgazdaságára és gazdaságára?
Indiában a monszun idei csapadékmennyisége kilencven százaléka lehet, ami 2015 óta a leggyengébb érték. Mivel az indiai termőföldek csaknem fele nem rendelkezik öntözőrendszerrel, a gyenge monszun veszélyezteti a termést. India a világ legnagyobb rizsexportőre és második legnagyobb cukortermelője, így a kiesés gyorsan megjelenhetne a nemzetközi élelmiszerárakban, az indiai pénzromlás pedig 5,5 százalék közelébe gyorsulhat.
Milyen összefüggés van az El Nino és a jegybanki kamatemelések között?
Az El Nino által okozott élelmiszerár-emelkedés növelheti az inflációt, ami kényszerítheti a jegybankokat, hogy további kamatszigorításokat vezessenek be. A Fülöp-szigetek, Indonézia, Dél-Korea, Pakisztán és Srí Lanka jegybankja 2026-ban már legalább egyszer kamatot emelt, és az El Nino miatt a hitelköltségek akár a következő év elejéig is magasak maradhatnak.
Milyen hatással van az El Nino Latin-Amerika egyes részeire?
Latin-Amerikában Kolumbia az egyik legsérülékenyebb, ahol az alacsony csapadékmennyiség a termés mellett a vízerőművek termelését is visszafoghatja, energiaár-emelkedést okozva. Peruban a halászatot és a mezőgazdaságot fenyegeti. Argentína viszont nyerhet a több csapadék által javuló gabonatermésen és exportbevételeken.
Hogyan érinti Magyarországot és Közép-Európát az El Nino?
Az elemzése szerint Közép- és Kelet-Európában történelmileg mérsékeltebb az El Nino közvetlen hatása. Azonban az indiai rizs, cukor, étolaj vagy takarmányok világpiaci drágulása az európai importárakban is megjelenhet, megnehezítve az élelmiszerárak tartós mérséklődését Magyarországon.
Miért sérülékenyebbek a fejlődő országok az El Nino hatásaival szemben?
A fejlődő országok azért különösen sérülékenyek, mert a háztartások jövedelmük nagyobb részét költik élelmiszerre, gazdaságukban pedig az átlagosnál nagyobb súlya van a mezőgazdaságnak. Egy rossz termés ezért egyszerre emeli az árakat, csökkenti a vidéki jövedelmeket és fékezi a fogyasztást.

Forrás: www.vg.hu — Mesterséges intelligencia által készített önálló szerkesztőségi feldolgozás a jelzett forrás alapján (Szjt. 34–36. §). Nem szó szerinti közlés.
3,3 (23 értékelés)
Tettyei régi olvasó portréjaKertvárosi olvasó — a(z) Gazdaság rovat visszatérő látogatójaPécsi aktív olvasó portréjaZsolnay-negyedi olvasó — a(z) Gazdaság rovat régi látogatójaUránvárosi visszatérő olvasó portréja
401 olvasó

Az értékelés és az olvasottság a Pécs Blog közösségének visszajelzését tükrözi. A cikkeket helyi szerkesztői szemlélettel, ellenőrzött források alapján állítjuk össze — a pontszám a tartalom hasznosságát és megbízhatóságát jelzi az olvasók szerint.

HÁTTÉR

Háttér és kapcsolódó tartalom

Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Pécs Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.

  • RovatGazdaság
  • Megjelenés
  • Terjedelem1 242 szó · ≈6 perc olvasás
A cikkben előforduló témák
infláció

Korábbi cikkeink ugyanebben a témában

  1. Lakner Tamás: A közös ének gyógyír Pécsnek és a léleknekLakner Tamás: A közös ének gyógyír Pécsnek és a léleknek
  2. Euróvita: Stabilitás vagy megszorítás, mi vár Magyarországra?Euróvita: Stabilitás vagy megszorítás, mi vár Magyarországra?
  3. Duna apadása: Vészhelyzet a pécsi hőerőműnélDuna apadása: Vészhelyzet a pécsi hőerőműnél
  4. Radikális átalakulás vár a Mecsek erdeire 30 éven belülRadikális átalakulás vár a Mecsek erdeire 30 éven belül
  5. Görögországi tűzvész: Két tűzoltó halt meg Réthimno közelébenGörögországi tűzvész: Két tűzoltó halt meg Réthimno közelében

A Pécs Blog Gazdaság rovatában az elmúlt 30 napban 4 cikk jelent meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Vélemények és visszajelzések

⭐ 3,3 / 5,0 · 💬 6 hozzászólás

Olvasóink visszajelzései a Pécs Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.

Jó tudni Pécsről — időtálló alapok

ÉPÍTÉSZET

A négytornyú Székesegyház

A pécsi Szent Péter és Pál-székesegyház jellegzetes négy tornya a városkép egyik jelképe; alapjai a 11. századig nyúlnak vissza, a mai forma a 19. századi újjáépítésé.

VILÁGÖRÖKSÉG

Pécs ókeresztény sírkamrái

A pécsi ókeresztény temető (Cella Septichora és a sírkamrák) 2000 óta az UNESCO Világörökség része — a 4. századi, római kori Sopianae egyedülálló emléke Európában.

FELSŐOKTATÁS

Magyarország első egyeteme

A Pécsi Tudományegyetem elődjét 1367-ben, Nagy Lajos király kérésére V. Orbán pápa bullája alapította — ez volt az ország első egyeteme.

Rovatok