2026. augusztus 6. csütörtök 📍 Pécs ▾
🌤 23°C EUR 362,08 USD 313,38 KORAI HOZZÁFÉRÉS
Denevér-szenzáció Pécsen: Két óriáskolónia rejtélye derült ki – Helyi érték | Pécs HELYI éRTéK
Denevér-szenzáció Pécsen: Két óriáskolónia rejtélye derült ki – Helyi érték | Pécs
Mit kell tudni 30 másodpercben?

  • A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) júniusban két jelentős denevérkolóniát fedezett fel Pécsen.
  • Az egyik kolónia a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében él, 300 csonkafülű denevérrel.
  • Ez a 300 példányos populáció a Dunántúl legnagyobb ismert csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) kolóniája.
  • A másik, több mint 900 egyedből álló közönséges denevér (Myotis myotis) kolónia egy pécsi ipari épületben rejtőzik.
  • A felfedezések kiemelten fontosak, mivel a közönséges denevér állománya meredeken csökken az EU-ban.
A lényeg röviden:

  • A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság két új, jelentős denevérkolóniát azonosított Pécsen júniusban, civil segítőkkel együttműködve.
  • Az egyik kolónia a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében található 300 csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) egyeddel, amely a faj legnagyobb ismert populációja a Dunántúlon.
  • A másik felfedezés egy pécsi ipari épületben történt, ahol több mint 900 közönséges denevér (Myotis myotis) talált otthonra, ami különösen fontos, mivel a faj állománya meredeken csökken az EU-ban.

A természetvédelmi szakemberek munkája sosem áll meg, és ez alól a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának (DDNPI) tevékenysége sem kivétel. A szervezet munkatársai civil segítőikkel karöltve júniusban az ismert denevérkolóniák rendszeres ellenőrzése mellett újabb populációk felkutatására is hangsúlyt fektettek. Ez a proaktív megközelítés hozott most rendkívüli eredményeket, ugyanis Pécs városában két, eddig ismeretlen, ám annál jelentősebb denevérkolóniára sikerült rábukkanniuk.

Ritka fajok és rejtett otthonok

Az egyik szenzációs felfedezés a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének egyik épületéhez köthető, ahol egy 300 példányt számláló csonkafülű denevérkolónia (Myotis emarginatus) éli mindennapjait. A DDNPI honlapján olvasható információk szerint a szakemberek számára kiderült, hogy a kolónia már több éve jelen van az intézmény falai között, ám az ott dolgozók egészen mostanáig nem voltak tudatában annak, hogy a Dunántúl legnagyobb, ritka és védett csonkafülű denevér populációjának adnak otthont. Az Igazgatóság közlése kiemeli, hogy az itt élő denevérek komoly segítséget nyújtanak a szőlőültetvények és a környező kertek biológiai védelmében, természetes úton hozzájárulva a kártevők elleni védekezéshez.

A másik rendkívüli észlelés egy pécsi ipari épületben történt, ahol egy még nagyobb, több mint 900 példányból álló közönséges denevérkolónia (Myotis myotis) rejtőzött. Ez a felfedezés különösen örömteli, tekintettel arra, hogy a közönséges denevér állománya nem csupán Magyarországon, hanem az egész Európai Unióban is meredeken csökkenő tendenciát mutat. A DDNPI hangsúlyozza, hogy az utóbbi években a Dél-Dunántúlon is számos, korábban nagyszámú kolónia tűnt el, így ez a mostani észlelés kiemelkedő jelentőséggel bír a faj megőrzése szempontjából.

Aggasztó trendek és a felfedezés jelentősége

A denevérfajok, különösen a közönséges denevér, kritikus helyzetben vannak az élőhelyvesztés, a peszticidek használata és az emberi zavarás miatt. A DDNPI szakemberei, bár sokszor találkoztak már egyes denevérekkel a Mecsek területén, egész kolóniák felkutatása és azonosítása rendkívül nehéz feladat. A mostani felfedezések rávilágítanak arra, hogy mennyi ismeretlen kincset rejthet még a környezetünk, és mennyire fontos a folyamatos monitoring és a célzott felmérések. A 300 csonkafülű denevér, mint a Dunántúl legnagyobb ismert populációja, és a több mint 900 közönséges denevér egyedből álló kolónia egyaránt megerősíti a régió természetvédelmi értékét és a helyi ökoszisztémák stabilitásában betöltött szerepét.

Elemzés: Miért kulcsfontosságú ez a felfedezés?

Ezek a pécsi denevérkolónia-felfedezések túlmutatnak a puszta biológiai érdekességen; valós, kézzelfogható jelentőséggel bírnak a természetvédelem és az ökológia szempontjából. Az, hogy a Dunántúl legnagyobb csonkafülű denevér kolóniája évekig ismeretlenül élt a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének épületében, rávilágít arra, hogy a denevérpopulációk gyakran észrevétlenül, rejtve élnek környezetünkben, miközben pótolhatatlan ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak. A biológiai védekezésben betöltött szerepük – különösen a szőlőültetvények és kertek esetében – gazdaságilag is értékes, csökkentve a kémiai beavatkozások szükségességét.

A több mint 900 egyedből álló közönséges denevér kolónia megtalálása egy ipari épületben pedig éles kontrasztot mutat a faj Magyarországon és az egész Európai Unióban tapasztalható meredek állománycsökkenésével. Ez a felfedezés nem csupán egy adatpont, hanem reményt adó jel is, hogy megfelelő odafigyeléssel és védelmi intézkedésekkel megállítható, sőt, visszafordítható lehet a negatív trend. A DDNPI proaktív munkája, amely nem csak az ismert helyek ellenőrzésére, hanem új kolóniák felkutatására is kiterjed, kulcsfontosságú. A civil segítők bevonása pedig azt mutatja, hogy a helyi közösségek bekapcsolódása elengedhetetlen a sikeres természetvédelmi munkához. Az ilyen felfedezések megerősítik, hogy Pécs és a Dél-Dunántúl rendkívül gazdag élővilággal rendelkezik, amelynek megőrzéséért továbbra is aktívan tenni kell.

Gyakori kérdések

Mely fajok kolóniáit találták meg Pécsen?
Pécsen egy 300 példányos csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) és egy több mint 900 példányos közönséges denevér (Myotis myotis) kolóniáját fedezték fel.
Milyen intézményekhez köthetők a felfedezések?
Az egyik kolónia a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének épületében, a másik egy pécsi ipari épületben található.
Miért kiemelten fontosak ezek a felfedezések?
A csonkafülű denevér kolónia a Dunántúl legnagyobb ismert populációja ebből a fajból, míg a közönséges denevér kolónia az Európai Unióban csökkenő állományú fajt képviseli, így a felfedezések kulcsfontosságúak a természetvédelem szempontjából.

Forrás: www.pecsma.hu — Mesterséges intelligencia által készített önálló szerkesztőségi feldolgozás a jelzett forrás alapján (Szjt. 34–36. §). Nem szó szerinti közlés.
4,8 (127 értékelés)
Mecsekalji visszatérő olvasó portréjaBelvárosi olvasó — a(z) Helyi érték rovat rendszeres látogatójaBaranyai törzs olvasó portréjaBaranyai olvasó — a(z) Helyi érték rovat rendszeres látogatójaPécsi régi olvasó portréja
476 olvasó

Az értékelés és az olvasottság a Pécs Blog közösségének visszajelzését tükrözi. A cikkeket helyi szerkesztői szemlélettel, ellenőrzött források alapján állítjuk össze — a pontszám a tartalom hasznosságát és megbízhatóságát jelzi az olvasók szerint.

HÁTTÉR

Háttér és kapcsolódó tartalom

Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Pécs Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.

  • RovatHelyi érték
  • Megjelenés
  • Terjedelem761 szó · ≈4 perc olvasás
A cikkben előforduló témák
MecsekPécs

Korábbi cikkeink ugyanebben a témában

  1. Ferrero: Fémdarabok miatt hívják vissza a Nutella muffint
  2. Pécsi közösségi faöntözés: életet adó zöld jövő a városnak
  3. Használtautó-piac: sosem látott roham és minőségi ugrás
  4. Harmadfokúra emelik a hőségriasztást szombattól
  5. Zengő Völgye: új húsdiszkont Pécsen, akciós nyitány!

A Pécs Blog Helyi érték rovatában az elmúlt 30 napban 23 cikk jelent meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Vélemények és visszajelzések

4,8 / 5,0 · 💬 6 hozzászólás

Olvasóink visszajelzései a Pécs Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.

Jó tudni Pécsről — időtálló alapok

KULTÚRA

Európa Kulturális Fővárosa, 2010

Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa volt, a németországi Essennel és a törökországi Isztambullal együtt — ez adta a Kodály Központ és a Zsolnay-negyed lendületét.

ÖRÖKSÉG

A Zsolnay-kerámia otthona

A Zsolnay Porcelánmanufaktúrát 1853-ban Pécsett alapították; az eozin-máz és a fagyálló pirogránit világhírűvé tette — ma a Zsolnay Kulturális Negyed őrzi az örökséget.

MŰVÉSZET

Vasarely szülővárosa

Victor Vasarely, az op-art atyja 1906-ban Pécsett született; szülővárosában Vasarely Múzeum őrzi a geometrikus absztrakció világhírű életművét.

Rovatok