2026. július 29. szerda 📍 Pécs ▾
🌤 20°C EUR 360,90 USD 317,50 KORAI HOZZÁFÉRÉS
Életmentő titok: Miért van vérre és plazmára is égető szükségünk? EGéSZSéG

Amikor a véradásról esik szó, legtöbben azonnal a baleseti sérültek ellátására, a sürgősségi műtétekre vagy a daganatos betegek kezelésére asszociálunk. Ez teljesen jogos, hiszen a teljes vér pótolhatatlan segítséget nyújt ezekben a kritikus helyzetekben, életet mentve percek alatt. A modern egészségügy azonban nem csak a vérre, hanem annak egy speciális alkotóelemére, a vérplazmára is folyamatosan támaszkodik, melynek szerepéről és jelentőségéről már jóval kevesebben rendelkeznek mélyebb ismeretekkel. Pedig a gyógyítás komplex rendszerében mindkét donációs forma elengedhetetlen.

A véradás, mint segítség

A teljes vér adományozása valóban az egyik legközvetlenebb módja az életmentésnek. A levett vérkészítményeket számos esetben használják fel: a már említett műtétek és súlyos sérülések mellett a daganatos megbetegedések terápiájában is kulcsszerepet játszanak, amikor a pácienseknek gyors és célzott segítségre van szükségük. Ez a fajta adományozás, látványos és gyakran életet eldöntő beavatkozást tesz lehetővé, pótolhatatlan erőforrást biztosítva a kórházak számára szerte az országban.

Ezzel szemben a vérplazma, amely a vér folyékony alkotórésze, egy egészen másfajta, ám éppoly létfontosságú célt szolgál. Belőle állítanak elő speciális, életmentő gyógyszereket, melyek olyan komplex betegségek kezelésében nyújtanak segítséget, mint az immunrendszeri zavarok, a véralvadási problémák, a veleszületett immunhiányos állapotok vagy a súlyos égési sérülések. A plazma különlegessége abban rejlik, hogy mesterségesen jelenleg nem pótolható; a belőle készült gyógyszerek egyetlen forrását az önkéntes donorok adják.

Plazma: a folyékony aranyból készülő gyógyszerek forrása

A plazmaadás folyamata, bár alapelveiben hasonló a véradáshoz, számos fontos különbséget mutat. A plazmaferezis nevű eljárás során egy speciális készülék segítségével csak a vérplazmát választják le, míg a vér többi alkotóeleme – a vörös- és fehérvérsejtek – visszakerül a donor szervezetébe. Ennek köszönhetően a regeneráció gyorsabb, és plazmaadás sokkal gyakrabban megismételhető: Magyarországon évente akár 45 alkalommal is, két donáció között legalább két nap pihenőidővel. Fontos biztonsági elem, hogy a plazmaadóknak évente egy alkalommal teljes véradáson is részt kell venniük. A folyamat évtizedek óta bevált, szigorú orvosi felügyelet mellett zajlik, steril környezetben, egyszer használatos eszközökkel, biztosítva a donorok maximális biztonságát. Érdemes tudni, hogy a plazmaadáshoz nem számít a vércsoport, hiszen nem a vörösvértesteket, hanem a plazmát gyűjtik.

A vérplazma iránti globális igény folyamatosan növekszik, és ez a tendencia várhatóan a jövőben is folytatódik. Ennek oka, hogy a plazmából előállított gyógyszerek nélkülözhetetlenek számos krónikus és ritka betegség kezelésében, melyek az életminőség fenntartásához rendszeres terápiát igényelnek. Példaként említhető egy hemofíliás beteg éves kezelése, amelyhez hozzávetőlegesen 1200 plazmaadományra van szükség. Az immunhiányos páciensek esetében is több száz donor segítsége szükséges hosszú távon. A plazmaadás tehát nem csupán egyszeri segítségnyújtás, hanem egy folyamatos támogatás, amely stabil és kiszámítható gyógyulási esélyt ad súlyos betegségben szenvedők ezreinek.

A két donáció, mely egymást kiegészíti

Bár a Véradók Világnapja elsősorban a véradók önzetlenségére hívja fel a figyelmet, elengedhetetlen, hogy a vérplazmaadók munkáját is elismerjük. A két donációs forma nem versenytársa, sokkal inkább kiegészítője egymásnak. A teljes vér életmentő beavatkozásokhoz biztosít alapanyagot, míg a plazma a hosszú távú gyógyszeres terápiákhoz nyújt pótolhatatlan forrást. Mindkettőre égetően nagy szükség van a korszerű egészségügyi ellátás fenntartásához, és mindkettő mögött önkéntes, elkötelezett emberek állnak. Június 14-én ezért ne csak a vért adókat, hanem a plazmát adományozókat is ünnepeljük, hiszen valamennyien hozzájárulnak ahhoz, hogy a betegek időben megkapják a számukra szükséges kezelést, esélyt kapva a gyógyulásra és teljesebb életre.

4,6 (37 értékelés)
Zsolnay-negyedi visszatérő olvasó portréjaKertvárosi olvasó — a(z) Egészség rovat törzs látogatójaBelvárosi rendszeres olvasó portréjaBaranyai olvasó — a(z) Egészség rovat törzs látogatójaTettyei aktív olvasó portréja
2 085 olvasó

Az értékelés és az olvasottság a Pécs Blog közösségének visszajelzését tükrözi. A cikkeket helyi szerkesztői szemlélettel, ellenőrzött források alapján állítjuk össze — a pontszám a tartalom hasznosságát és megbízhatóságát jelzi az olvasók szerint.

HÁTTÉR

Háttér és kapcsolódó tartalom

Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Pécs Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.

  • RovatEgészség
  • Megjelenés
  • Frissítve
  • Terjedelem512 szó · ≈3 perc olvasás

Korábbi cikkeink a(z) Egészség rovatból

  1. Kullancsszezon a Mecsekben: Nő a fertőzésveszély, védekezzünk!
  2. Narancs riasztás Baranyára: heves zivatarok zárják a tavaszt
  3. Alváskrízis Magyarországon: Drámai romlás hat év alatt
  4. Digitális detox: kevesebb képernyő, jobb élet Pécsen is?
  5. Pécsi panellakásban edzenél? 4 nm is elég a fittséghez!

A Pécs Blog Egészség rovatában az elmúlt 30 napban 7 cikk jelent meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Vélemények és visszajelzések

4,6 / 5,0 · 💬 6 hozzászólás

Olvasóink visszajelzései a Pécs Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.

Jó tudni Pécsről — időtálló alapok

FELSŐOKTATÁS

Magyarország első egyeteme

A Pécsi Tudományegyetem elődjét 1367-ben, Nagy Lajos király kérésére V. Orbán pápa bullája alapította — ez volt az ország első egyeteme.

KULTÚRA

Európa Kulturális Fővárosa, 2010

Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa volt, a németországi Essennel és a törökországi Isztambullal együtt — ez adta a Kodály Központ és a Zsolnay-negyed lendületét.

ÖRÖKSÉG

A Zsolnay-kerámia otthona

A Zsolnay Porcelánmanufaktúrát 1853-ban Pécsett alapították; az eozin-máz és a fagyálló pirogránit világhírűvé tette — ma a Zsolnay Kulturális Negyed őrzi az örökséget.

Rovatok