KULTúRA
- Natalka Sznyadanko új nagyregénye, "A főherceg selyempongyolája" címmel jelent meg.
- A mű Habsburg Vilmos, azaz Vaszil Visivanij sorsát is újragondolja, aki a dinasztia „fekete báránya” volt.
- A történelemkönyvek szerint a főherceg 1948-ban, kijevi börtönben halt meg, de a regényben túléli fogságát Lvovban.
- A könyv másik szála Felix Pfeiffer mozdonyvezető eltűnt feleségét, Bronyiszlavát keresi 1907. november 22-én.
- A regény galíciai mikrokozmoszban játszódik, több nemzedéken és birodalomváltáson átívelve.
- Natalka Sznyadanko "A főherceg selyempongyolája" című regényében újragondolja Habsburg Vilmos, az ukrán függetlenség hívének sorsát, aki a történelemkönyvek szerint 1948-ban, kijevi börtönben halt meg, ám a regényben túléli fogságát és Lvov feketepiacának urává válik.
- A könyv másik szála Felix Pfeiffer mozdonyvezető és felesége, Bronyiszlava eltűnésének történetét meséli el 1907. november 22-én, bemutatva a házaspár intimitási problémáit és Bronyiszlava utazási vágyait.
- A mű galíciai mikrokozmoszban mutatja be a 20. század Európájának és az egyén sorsának alakulását, ötvözve a szellemes történelmi játékot a mélyenszántó társadalmi és személyes látlelettel, fókuszálva az identitás és önmegvalósítás kérdésére egy széteső világban.
A 20. század egyik legexcentrikusabb figurája, Habsburg Vilmos, akit Ukrajnában Vaszil Visivanij néven ismert mindenki, a dinasztia „fekete báránya” volt. Imádta a selyempongyolákat, a tetoválásokat és a matrózokat, de mindennél jobban az ukrán függetlenséget. A történelemkönyvek szerint 1948-ban, egy kijevi börtönben érte a halál. Natalka Sznyadanko azonban lenyűgöző nagyregényében új sorsot ír neki: a főherceg túléli a fogságot, és a szocialista Lvov feketepiacának urává válik, miközben a szovjet hétköznapok szürkeségébe olvadva próbálja megőrizni arisztokratikus tartását.
A történelem újraírva: Habsburg Vilmos titka
Sznyadanko regénye, „A főherceg selyempongyolája” nem csupán egy történelmi eseménysorozatot mesél el, hanem mélyen bemutatja azt a galíciai mikrokozmoszt, ahol nyelvek, ízek és sorsok különös kavalkádja létezett. Ez a térség, amely több nemzedéken, világháborún és birodalomváltáson ível át, Európának egy titokzatos szegleteként elevenedik meg. A mű megkérdőjelezi a hivatalos történelmi narratívát, és arra invitálja az olvasót, hogy elgondolkodjon, milyen utakat járhat be egy kiemelkedő személyiség, ha a sorsa másképp alakul.
Egy mozdonyvezető elveszett szerelme Lvovban
A regény egy másik, legalább annyira magával ragadó szála Felix Pfeiffer mozdonyvezető történetét tárja fel. Halina egy régi újságból szerzett tudomást Felixről, amelyet nagymamája holmijai között talált egy ládában. Az újságban egy hirdetés arról szólt, hogy Felix Pfeiffert 1907. november 22-én elhagyta a felesége, Bronyiszlava, éppen a huszonkettedik születésnapján. Felix, aki Bohdanivkából költözött a belvárosba, az olvasók és a rendőrség segítségével akarta megkeresni az asszonyt. Bronyiszlava közepes termetű, barna hajú volt, arcán egy szemölcs, és krémszínű ruhát, valamint fehér kiskalapot viselt. Felixet, a fiatal, bajuszos, pofaszakállas, hullámos hajú, gondosan brillantinozott, vékony ajkú, barna szemű, római orrú férfit is részletesen megismerjük, akinek testalkatához képest feltűnően durva és kemény kezei voltak, vastag virsliujjai a végüknél elvékonyodtak, és izzadt a tenyere.
Felix és Bronyiszlava házasságát a kezdetektől áthatotta a feszültség, különösen az intimitás terén. Felix imádta a legalkalmatlanabb pillanatokban szeretkezni, ami Bronyiszlavának gyakran fájdalmat okozott, és undorral töltötte el. Míg a férj büszke volt a gyakori szeretkezésekre és gyermekre vágyott férfiereje bizonyítékaként, Bronyiszlava egyáltalán nem akart teherbe esni mindaddig, amíg nem érez valami mást, mint csalódást és undort. Az asszony emellett utazni is akart, megnézni Velencét, Párizst, Bécset, Egyiptomot, Indiát és Perzsiát, míg Felix az utazás alatt legfeljebb a kedvezményes vonatozást és egy brjuhovicsi erdei sétát értette vasárnaponként.
1907. november 22-ének reggelén Felix arra ébred, hogy felesége eltűnt. Habár még nincsenek komoly bizonyítékok, hogy valóban elhagyta, a mozdonyvezető meg van győződve félelme igazáról. A reggeli rutin, amelyet eddig Bronyiszlava készített elő – tiszta ing, kávé, vaj, cukor, gyufa, melegvizes lavór melletti holmik –, most kaotikusnak bizonyul. A kenyér szikkadt, a vaj penészes, a sajt elfogyott, a kávé elillant ereje, és minden ruhadarabja piszkos. A kávéfőzőben megkeményedett tegnapi zaccot talál, ami bosszantja, hogy felesége nem mosogatott el. Dühében lesöpri az asztalról mindent, átlép a cserepeken, magára rángatja a tegnapi, kitisztítatlan ruháját, és kirohan az utcára. Eleinte a munkahelyére, a pályaudvarra viszi a lába, de még oda sem ér, amikor hirtelen megfordul, és elvágtat az ellenkező irányba, nem törődve az utcaseprő üdvözlésével.
Elemzés: Történelem, intimitás és az egyén küzdelmei
Natalka Sznyadanko regénye nem elégszik meg pusztán két, egymástól látszólag független történet elmesélésével. „A főherceg selyempongyolája” valójában egy mélyenszántó látlelet arról, mit művelt a 20. század Európával és az egyénnel, ahogyan a forrás is kiemeli. A mű központi kérdése – hogyan írjuk meg saját történetünket egy széteső világban? – mindkét történetszálban visszaköszön. Habsburg Vilmos esete rávilágít arra, hogyan próbál egy történelmi személyiség, egy egész dinasztia „fekete báránya” túlélni és identitást találni a birodalmak összeomlásának és új ideológiák felemelkedésének korában. Az arisztokratikus tartás megőrzése a feketepiac szürkeségében egyfajta allegória a korabeli Kelet-Európa sorsára.
Felix Pfeiffer és Bronyiszlava története ezzel szemben a magánélet intimitásába kalauzol, ahol a nagy történelmi változások helyett a személyes vágyak, elvárások és csalódások formálják az egyén sorsát. Bronyiszlava vágya a távoli utazásokra – Velencébe, Párizsba, Bécsbe, Egyiptomba, Indiába, Perzsiába – a szabadság és az önmegvalósítás szimbóluma, amely éles kontrasztban áll Felix szűkebb, materialistább világképével és a hétköznapok szürke valóságával. A mozdonyvezető tehetetlensége felesége eltűnése után, a mindennapi feladatok ellátásának képtelensége nem csupán egy személyes dráma, hanem a női szerepek és az egyéni autonómia kérdését is feszegeti a korabeli társadalomban. A regény így nemcsak történelmi tényeket dolgoz fel, hanem mélyen emberi dilemmákat és az identitás keresését is vizsgálja, gazdag, informatív és elgondolkodtató olvasmányt kínálva.
Gyakori kérdések
Ki volt Habsburg Vilmos, akiről a regény szól?
Milyen korszakban és helyszínen játszódik a regény?
Mi a központi kérdés, amit a regény felvet?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Pécs Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatKultúra
- Megjelenés
- Terjedelem993 szó · ≈5 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Berg Judit irodalmi és közművelődési államtitkár lett
- Solbakken húzása: sztárok nélkül a franciák ellen
- Feszült vb-hajrá: Pride-botrány és történelmi továbbjutások
- Pécs és Eszék mélyíti kulturális és turisztikai kapcsolatait
- A soccer nem amerikai találmány: Angliában született a
A Pécs Blog Kultúra rovatában az elmúlt 30 napban 49 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — pécsi és baranyai szögből
Zsolnay Éden: Paradicsomi kerámiák Pécsett június 20-tól
A pécsi Zsolnay Múzeum június 20-án nyíló kiállítása az Édenkert motívumait mutatja be a Zsolnay-ker…
Nemzetközi elismerés: A Zsolnay Negyed az Európai Kerámia Út része lett
A pécsi Zsolnay Kulturális Negyed csatlakozott az Európai Kerámia Úthoz, nemzetközi elismerést szere…
Fényfesztivál Pécsett: rekordot döntött a nyitány
A 10. Zsolnay Fényfesztivál rekordot döntött Pécsett, az első két napon 4059 jegyet adtak el. Az új …
Pécsi mozi: Két világ találkozása a vásznon
Pécs moziélete két markáns irányzatot ötvöz: az Apolló Mozi a művészfilmeket, a multiplex a blockbus…
David Byrne: Memento Park, New York és a mennyország Budapesten
David Byrne tizenhét év után tért vissza a budapesti Arénába. Összművészeti show-ja színház, tánc és…
EU nagykövetek Pécsett: Ír fókusz a Zsolnay Fényfesztiválon
Az Európai Unió nagykövetei látogattak Pécsre a 10. Zsolnay Fényfesztiválra, ahol az ír kultúra és a…
Jó tudni Pécsről — időtálló alapok
A Zsolnay-kerámia otthona
A Zsolnay Porcelánmanufaktúrát 1853-ban Pécsett alapították; az eozin-máz és a fagyálló pirogránit világhírűvé tette — ma a Zsolnay Kulturális Negyed őrzi az örökséget.
Vasarely szülővárosa
Victor Vasarely, az op-art atyja 1906-ban Pécsett született; szülővárosában Vasarely Múzeum őrzi a geometrikus absztrakció világhírű életművét.
Csontváry Pécsett
Csontváry Kosztka Tivadar monumentális festményeinek jelentős része a pécsi Csontváry Múzeumban látható — a magyar festészet egyik legkülönösebb életműve.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Pécs Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a pécsi és baranyai szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Pécsről és Pécsnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Pécsen vagy a környékén él. Tanulságos, és ami a legfontosabb: ellenőrizhető forrásokra épül, nem csak a szenzációra hajt. Ez adja a hitelességét.
Pontos, alapos elemzés. Baranyai olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.