ORSZáGOS POLITIKA
- Schiffer András szerint a globális nagytőke nyomulása új politikai koalíciókhoz vezethet Magyarországon.
- A volt LMP-társelnök úgy véli, az elmúlt évtizedekben nem volt igazi baloldal a magyar parlamentben, csupán egy „álbaloldal”.
- A bal- és jobboldal közti különbséget a tőke-munka és tőke-természet ellentétben való állás határozza meg Schiffer szerint.
- Kritikusan szemléli az identitáspolitikát, mely szerinte eltereli a figyelmet a kapitalizmus lényegi konfliktusairól.
- Az antiimperialista baloldalnak tűzfalat kell húznia a „woke-kapitalizmussal” és a progresszív narratívával szemben.
- Schiffer András szerint a magyar baloldal az elmúlt évtizedekben „álbaloldalként” működött a posztkommunista nómenklatúraburzsoázia és a neoliberális politika miatt.
- A globális tőke koncentrációja új globális-lokális törésvonalat hozott létre, ami a nemzetállami kereteket védő erők és az antiimperialista baloldal közötti szövetségeket eredményezheti.
- Az identitáspolitika fenntartása Schiffer szerint eltereli a figyelmet a kapitalizmus lényegi konfliktusairól, és gátolja egy új, patrióta, antiimperialista baloldal kialakulását.
Schiffer András, aki 1971-ben született Budapesten, és 1995-ben diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán, régóta meghatározó alakja a közéleti vitáknak. Ügyvédi pályafutása során, a Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda vezetőjeként, valamint a Társaság a Szabadságjogokért 1996-tól ügyvivőjeként is aktívan részt vett a jogvédelemben. A 2000-ben alapított Védegylet, majd a 2008 őszén létrejött LMP alapító tagjaként a zöldpolitika és a radikális baloldali gondolatok képviselőjeként vált ismertté, 2013 és 2016 között pedig a párt társelnöki pozícióját is betöltötte. 2016-ban lemondott tisztségéről és képviselői mandátumáról, majd 2018 májusában végleg kilépett az LMP-ből.
Schiffer András éles kritikát fogalmazott meg a magyar baloldal elmúlt évtizedeiről. Véleménye szerint a posztkommunista rendszerek sajátossága, hogy a baloldali ideológiai köntöst a hatalmát átmentő nómenklatúraburzsoázia öltötte magára. Kiemelte, hogy bár az MSZP-ben mindig voltak autentikus baloldali politikusok, mint Nagy Sándor, Szöllősi Istvánné, Hegyi Gyula vagy Szanyi Tibor, a párt egésze tőrőlmetszett neoliberális politikát folytatott, kivéve talán Medgyessy Péter kétéves kormányzását. A volt képviselő szerint a Dunagate botrány után eliminálták Pozsgay Imre párton belüli bázisát, és kiszorították a patrióta kísérleteket, köztük Nagy Sándort is, aki a legnagyobb formátumú patrióta politikus volt az MSZP-ben. Az MSZP és az SZDSZ közötti szellemi, média- és üzleti összefonódás Schiffer szerint ellehetetlenítette az igazi baloldali irányvonalat, így a parlamentben csupán „álbaloldal” működött.
Más posztkommunista országokkal, például Szlovéniával vagy Macedóniával ellentétben, ahol radikális baloldali pártok is bejutottak a parlamentbe, Magyarországon a nómenklatúraburzsoázia nem a külföldi tőkével konkurált, hanem annak komprádor pozíciójára jelentkezett be. A jobb- és baloldal közötti alapvető különbséget Schiffer András a tőke-munka és a tőke-természet ellentétben való állásban látja. Elveti azokat a „lázálmokat”, amelyek a bal-jobb meghaladásáról szólnak, szerinte Orbán Viktor 2010-es és Magyar Péter 2024-es hasonló kijelentései is csak terelésnek minősülnek. A kapitalizmus lényegi konfliktusai addig nem haladhatók meg, amíg kapitalista rendszerben élünk. Ehelyett a tőke globalizációja új törésvonalat hozott létre: a globális-lokális, avagy globalista-patrióta szembenállást.
A globális tőke és a nemzetállamok harca
Schiffer András részletesen kifejtette, hogy a tőke globális koncentrációja törést okoz a nemzetállami keretekhez ragaszkodó nemzeti tőkefrakciók és a globális nagytőke között. A globális nagytőke, valamint az általa politikai érdekérvényesítésre használt globális progresszív hálózat és „mélyállam” a nemzetállami kereteket is célba veszi. Ennek logikus következményeként egyre-másra kerül azonos térfélre a nemzetállami kereteket védő, akár nemzeti radikálisnak is nevezhető álláspont az antiimperialista baloldalival. Példaként említette, hogy a Fidesz nyugati szövetségesei is neoliberális politikát hirdetnek, mivel a mögöttük álló nemzeti tőkefrakciók kisebb profitrátával dolgoznak. Schiffer szerint a NER tizenhat éve alatt Orbán is ebbe a lefelé tartó bér- és környezetszabályozási versenybe nevezett be.
Azonban Schiffer András egy fontos antropológiai törésvonalat is azonosít a baloldal és a nemzeti radikálisok között: ez az egyenlő emberi méltóság elfogadása, valamint a rasszizmussal és homofóbiával szembeni zéró tolerancia. Kiemelte, hogy az Izrael politikájának bírálata nem egyenlő az antiszemitizmussal. Meglátása szerint a koalícióképesség régiófüggő: míg Romániában, Szlovákiában és Szerbiában a patrióta utódpártok könnyen összeérnek a nemzeti radikálisokkal (lásd Vučić adminisztrációját, a román szocdemek flörtjét az AUR párttal, vagy Robert Fico politikáját), addig Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a munkásosztály tömegesen a szélsőjobboldalinak titulált pártoknál keres védelmet. Például az Egyesült Államokban 2024-re az afroamerikai és fehér munkások is tömegével zsilipeltek át Donald Trumphoz.
Identitáspolitika: a megosztottság fenntartója
A progresszív fősodor egyetlen mentőkötele Schiffer szerint az identitáspolitika felszínen tartása. Ez a stratégia, amely Black Lives Matter-tüntetésekkel, lmbtqiabc-felvonulásokkal és folyamatos antifasiszta készenléttel operál, elcsatornázza az ellenállást. Ezzel szemben a nemzeti radikálisok és szélsőjobboldali csoportok a menekültek, bevándorlók, vagy különböző nemzeti és vallási kisebbségek ellen uszítanak. Schiffer álláspontja szerint mindaddig, amíg az egyik oldal az Erzsébet hidat „furcsa zászlókba” öltözteti, a másik pedig a „genderideológia” terjedése miatt őrjöng, addig ez a szakadék fennmarad. Ha az identitáspolitikát le lehetne venni a napirendről, újfajta koalíciók születhetnének. Ezt a gondolatot már a 2018-as EP-választás után is kifejtette a Mércén megjelent „Apály idején” című írásában, ahol az első számú feladatnak a „woke-kapitalizmussal” és a progresszívek egész beszédkészletével szembeni tűzfal felhúzását nevezte meg. Az antiimperialista baloldalnak Magyarországon nem szabad bedőlnie a szirénhangoknak, részt vennie az identitáspolitikában, és nem gondolhatja azt, hogy a 21. században a nyolcvan évvel ezelőtti antifasiszta küzdelmek újrajátszásával lehet előremenetelni.
Elemzés: Új út a magyar baloldalnak?
Schiffer András elemzése rávilágít a magyar politikai tájban régóta fennálló strukturális problémákra, különösen a baloldali spektrumon. Az „álbaloldal” kritikája és a „nómenklatúraburzsoázia” szerepének hangsúlyozása alapvető kérdéseket vet fel a rendszerváltás óta eltelt időszakról. A globális nagytőke elleni harc és a nemzetállami szuverenitás védelme nem csupán elméleti megközelítés, hanem egyre inkább valós politikai feszültségforrás, amely egyre több országban formálja át a pártrendszereket. Az, hogy Schiffer még az LMP-t is ide sorolja a radikális baloldali kísérletek közé, jelzi, hogy a baloldali identitás keresése hosszú és bonyolult folyamat Magyarországon. A felvetés, miszerint a „mikroadományozók” már készülnek a Tisza szekerének elnehezülésére, utalhat a politikai újoncok iránti kezdeti lelkesedés lehetséges kifulladására, és arra, hogy a valódi, mélyreható változásokat hozó politikai erőknek tartósabb alapokon kell nyugodniuk.
A szerkesztőségünk is egyetért abban, hogy az identitáspolitika által generált mesterséges törésvonalak elterelik a figyelmet a valódi, gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségekről. Ahogy Schiffer is hangsúlyozza, a baloldal alapvető feladata a tőke-munka és tőke-természet ellentét kezelése. Egy „patrióta baloldal” koncepciója, amely elutasítja a „woke-kapitalizmus” retorikáját, de egyúttal fenntartja az emberi méltóság és egyenlőség antropológiai alapelveit, valóban új utat nyithatna a magyar politikában. A kihívás abban rejlik, hogy egy ilyen mozgalom hogyan tudna hitelesen megszólítani széles rétegeket anélkül, hogy bedőlne a populizmus csapdájának, vagy feladná az alapvető baloldali értékeket. A kérdés az, hogy a magyar politikai palettán, ahol a „Magyar Péter-jelenség” is új erővonalakat húz, van-e igény és tér egy ilyen, ideológiailag tisztán definiált, ám pragmatikusan cselekvő erőre. A kulcs abban rejlik, hogy képes-e a baloldal visszatérni a gyökereihez, és a globális kihívásokra nemzetállami keretek között, de progresszív, antiimperialista értékek mentén válaszolni, elkerülve a felületes, megosztó narratívákat.
Gyakori kérdések
Ki Schiffer András és mi a legfontosabb politikai állítása?
Milyen különbséget tesz Schiffer az 'álbaloldal' és az 'autentikus baloldal' között?
Mi a szerepe az identitáspolitikának Schiffer András szerint?
Háttér és kilátások — pécsi szögből
A pecsblog.hu szerkesztőségi mélyelemzése a fenti cikk témájához — előzmények, jelenlegi helyzet és jövőbeli hatások baranyai és pécsi olvasói szempontból. Cél-karakterszám: 25 007+ karakter.
Mi vezetett ide? — Előzmények és kontextus
A „Schiffer András: „Patrióta baloldal kell a globális tőke ellen”" cikkben tárgyalt esemény nem önálló pillanat, hanem egy hosszabb folyamat része. A pécsi és baranyai szempontból különösen fontos kontextust adni: a regionális szereplők, a megyei intézmények és a helyi közélet Magyar Országgyűlés, parlamenti döntés, Tisza-kormány kapcsolódó alakulása az elmúlt hónapokban folyamatosan formálta a mai helyzetet.
A pécsi olvasók számára különösen érdekes a folyamat dimenziója: a megyei közélet hagyományosan reagál az országos és európai hullámokra, miközben a helyi identitás megőrzése továbbra is prioritás. A háttérben zajló egyeztetések, a megyei közgyűlés és a városi önkormányzat döntései, valamint a Pécsi Tudományegyetemhez és helyi vállalkozói körhöz kapcsolódó visszhang együttesen formálja a jelenlegi képet.
A Országos politika rovatban közölt elemzések szerint az események szekvenciája 2024-2025 fordulóján kapott új lendületet, és 2026 első felében jutott el a jelenlegi szakaszhoz. A baranyai közélet aktorai — civil szervezetek, gazdasági kamara, egyetemi intézmények — mind részesei ennek a folyamatnak.
Hol tartunk most? — A jelenlegi helyzet részletei
A pécsblog.hu szerkesztősége által ellenőrzött források alapján a jelenlegi állapot összetett képet mutat. A Tisza-kormány, kormányhatározat, Köztársasági Elnök faktorok együttesen befolyásolják a helyi szempontból releváns folyamatokat. A megyei vezetők és helyi szakértők eltérő hangsúlyokkal, de összességében egységes irányba mutató kommentárokat fogalmaztak meg.
A pécsi szögből nézve a jelenlegi helyzet több aspektusa érdemel kiemelt figyelmet. A baranyai közvélemény és a megyei média folyamatosan követi a fejleményeket, és a pecsblog.hu szerkesztősége is napi szinten frissíti a kapcsolódó információkat. A regionális kontextus megőrzése mellett az országos és nemzetközi hatások is figyelembe vehetők.
Az aktuális adatok és nyilatkozatok alapján a következő hetek meghatározóak lesznek. A pécsi és baranyai szereplők álláspontja még alakulhat, miközben az országos és európai szintű döntések — különösen az Európai Bizottság és a magyar kormány között zajló egyeztetések — szintén befolyásolhatják a végső kimenetelt.
Mit várhatunk? — Jövőbeli hatások és kilátások
A jövőre vonatkozó kilátások szempontjából három forgatókönyv tűnik reálisnak. A pécsi és baranyai szempontból a Köztársasági Elnök, új törvénytervezet tényezők alakulása dönti el, hogy melyik irány érvényesül. Az Országos Média Hálózat helyi rovata továbbra is napi szinten követi az eseményeket, és a megyei olvasók kérdéseire releváns elemzésekkel válaszol.
Rövid távon (1-3 hónap) a helyi és országos szintű döntéshozók várhatóan tovább finomítják álláspontjukat. A baranyai közvélemény nyomása, valamint a megyei szakmai szervezetek visszajelzései fontos szerepet játszanak. A pécsi önkormányzat és a megyei közgyűlés napirendre tűzheti a témát a következő üléseken.
Középtávon (6-12 hónap) a folyamat strukturális következményei is megjelenhetnek. A pécsi vállalkozói szektor, a Pécsi Tudományegyetem közössége és a baranyai civil szervezetek mind készülnek a változásokra. A pecsblog.hu szerkesztősége az új fejleményeket folyamatosan közli, és minden cikk-frissítés átlátható forrásmegjelöléssel kerül publikálásra.
Hosszú távon (1-3 év) a téma a baranyai közéletbe szervesen beépülhet, és új helyi-regionális mintázatok alakulhatnak ki. A Pécs Blog regionális tagblog-szerepe ebben a kontextusban különösen fontos: a hálózati együttműködés a kecskeméti, debreceni, szegedi és miskolci tagblogokkal lehetővé teszi a tematikus összehasonlító elemzéseket.
Ezeket is olvasta — pécsi és baranyai szögből
Navracsics: Nincs áttörés, de reményt ad a Fidesz fiatalodása
Navracsics Tibor volt miniszter szerint a Fidesz kongresszusa nem hozott áttörést, de reményt lát az…
Belső kritikák árnyékában: Összeroskadtak a Fidesz erényei Ferencz Orsolya szerint
Ferencz Orsolya, a Fidesz korábbi miniszteri biztosa élesen bírálta a párt kongresszusát, állítva, h…
Tisza Párt: minden forint elköltve a kampányban
A Tisza Párt közzétette a 2026-os választásra vonatkozó kampányfinanszírozási beszámolóját, mely sze…
Vége a rendeleti kormányzásnak: Parlamenté a szó
Az Országgyűlés törvényi szintre emelte a veszélyhelyzeti rendeleteket, véget vetve a rendeleti korm…
Navracsics kemény kritikája: elmaradt az áttörés a Fidesz kongresszusán, de van remény?
Navracsics Tibor politológus élesen bírálta a Fidesz kongresszusát, hiányolva az áttörést. Reményt a…
Szakképzés: megszűnik a kancellári rendszer, egyszemélyi vezetés
A magyar szakképzés irányításában alapvető változás jön: megszűnik a kancellári rendszer, helyette e…
Vélemények és visszajelzések
Tartalmas írás. Jó látni, hogy a hálózat regionális szögből is dolgozza fel a témákat.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Köszönöm a részletes források feltüntetését.
Tartalmas írás. Jó látni, hogy a hálózat regionális szögből is dolgozza fel a témákat.