ORSZáGOS POLITIKA
- Schiffer András szerint a globális nagytőke nyomulása új politikai koalíciókhoz vezethet Magyarországon.
- A volt LMP-társelnök úgy véli, az elmúlt évtizedekben nem volt igazi baloldal a magyar parlamentben, csupán egy „álbaloldal”.
- A bal- és jobboldal közti különbséget a tőke-munka és tőke-természet ellentétben való állás határozza meg Schiffer szerint.
- Kritikusan szemléli az identitáspolitikát, mely szerinte eltereli a figyelmet a kapitalizmus lényegi konfliktusairól.
- Az antiimperialista baloldalnak tűzfalat kell húznia a „woke-kapitalizmussal” és a progresszív narratívával szemben.
- Schiffer András szerint a magyar baloldal az elmúlt évtizedekben „álbaloldalként” működött a posztkommunista nómenklatúraburzsoázia és a neoliberális politika miatt.
- A globális tőke koncentrációja új globális-lokális törésvonalat hozott létre, ami a nemzetállami kereteket védő erők és az antiimperialista baloldal közötti szövetségeket eredményezheti.
- Az identitáspolitika fenntartása Schiffer szerint eltereli a figyelmet a kapitalizmus lényegi konfliktusairól, és gátolja egy új, patrióta, antiimperialista baloldal kialakulását.
Schiffer András, aki 1971-ben született Budapesten, és 1995-ben diplomázott az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán, régóta meghatározó alakja a közéleti vitáknak. Ügyvédi pályafutása során, a Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda vezetőjeként, valamint a Társaság a Szabadságjogokért 1996-tól ügyvivőjeként is aktívan részt vett a jogvédelemben. A 2000-ben alapított Védegylet, majd a 2008 őszén létrejött LMP alapító tagjaként a zöldpolitika és a radikális baloldali gondolatok képviselőjeként vált ismertté, 2013 és 2016 között pedig a párt társelnöki pozícióját is betöltötte. 2016-ban lemondott tisztségéről és képviselői mandátumáról, majd 2018 májusában végleg kilépett az LMP-ből.
Schiffer András éles kritikát fogalmazott meg a magyar baloldal elmúlt évtizedeiről. Véleménye szerint a posztkommunista rendszerek sajátossága, hogy a baloldali ideológiai köntöst a hatalmát átmentő nómenklatúraburzsoázia öltötte magára. Kiemelte, hogy bár az MSZP-ben mindig voltak autentikus baloldali politikusok, mint Nagy Sándor, Szöllősi Istvánné, Hegyi Gyula vagy Szanyi Tibor, a párt egésze tőrőlmetszett neoliberális politikát folytatott, kivéve talán Medgyessy Péter kétéves kormányzását. A volt képviselő szerint a Dunagate botrány után eliminálták Pozsgay Imre párton belüli bázisát, és kiszorították a patrióta kísérleteket, köztük Nagy Sándort is, aki a legnagyobb formátumú patrióta politikus volt az MSZP-ben. Az MSZP és az SZDSZ közötti szellemi, média- és üzleti összefonódás Schiffer szerint ellehetetlenítette az igazi baloldali irányvonalat, így a parlamentben csupán „álbaloldal” működött.
Más posztkommunista országokkal, például Szlovéniával vagy Macedóniával ellentétben, ahol radikális baloldali pártok is bejutottak a parlamentbe, Magyarországon a nómenklatúraburzsoázia nem a külföldi tőkével konkurált, hanem annak komprádor pozíciójára jelentkezett be. A jobb- és baloldal közötti alapvető különbséget Schiffer András a tőke-munka és a tőke-természet ellentétben való állásban látja. Elveti azokat a „lázálmokat”, amelyek a bal-jobb meghaladásáról szólnak, szerinte Orbán Viktor 2010-es és Magyar Péter 2024-es hasonló kijelentései is csak terelésnek minősülnek. A kapitalizmus lényegi konfliktusai addig nem haladhatók meg, amíg kapitalista rendszerben élünk. Ehelyett a tőke globalizációja új törésvonalat hozott létre: a globális-lokális, avagy globalista-patrióta szembenállást.
A globális tőke és a nemzetállamok harca
Schiffer András részletesen kifejtette, hogy a tőke globális koncentrációja törést okoz a nemzetállami keretekhez ragaszkodó nemzeti tőkefrakciók és a globális nagytőke között. A globális nagytőke, valamint az általa politikai érdekérvényesítésre használt globális progresszív hálózat és „mélyállam” a nemzetállami kereteket is célba veszi. Ennek logikus következményeként egyre-másra kerül azonos térfélre a nemzetállami kereteket védő, akár nemzeti radikálisnak is nevezhető álláspont az antiimperialista baloldalival. Példaként említette, hogy a Fidesz nyugati szövetségesei is neoliberális politikát hirdetnek, mivel a mögöttük álló nemzeti tőkefrakciók kisebb profitrátával dolgoznak. Schiffer szerint a NER tizenhat éve alatt Orbán is ebbe a lefelé tartó bér- és környezetszabályozási versenybe nevezett be.
Azonban Schiffer András egy fontos antropológiai törésvonalat is azonosít a baloldal és a nemzeti radikálisok között: ez az egyenlő emberi méltóság elfogadása, valamint a rasszizmussal és homofóbiával szembeni zéró tolerancia. Kiemelte, hogy az Izrael politikájának bírálata nem egyenlő az antiszemitizmussal. Meglátása szerint a koalícióképesség régiófüggő: míg Romániában, Szlovákiában és Szerbiában a patrióta utódpártok könnyen összeérnek a nemzeti radikálisokkal (lásd Vučić adminisztrációját, a román szocdemek flörtjét az AUR párttal, vagy Robert Fico politikáját), addig Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a munkásosztály tömegesen a szélsőjobboldalinak titulált pártoknál keres védelmet. Például az Egyesült Államokban 2024-re az afroamerikai és fehér munkások is tömegével zsilipeltek át Donald Trumphoz.
Identitáspolitika: a megosztottság fenntartója
A progresszív fősodor egyetlen mentőkötele Schiffer szerint az identitáspolitika felszínen tartása. Ez a stratégia, amely Black Lives Matter-tüntetésekkel, lmbtqiabc-felvonulásokkal és folyamatos antifasiszta készenléttel operál, elcsatornázza az ellenállást. Ezzel szemben a nemzeti radikálisok és szélsőjobboldali csoportok a menekültek, bevándorlók, vagy különböző nemzeti és vallási kisebbségek ellen uszítanak. Schiffer álláspontja szerint mindaddig, amíg az egyik oldal az Erzsébet hidat „furcsa zászlókba” öltözteti, a másik pedig a „genderideológia” terjedése miatt őrjöng, addig ez a szakadék fennmarad. Ha az identitáspolitikát le lehetne venni a napirendről, újfajta koalíciók születhetnének. Ezt a gondolatot már a 2018-as EP-választás után is kifejtette a Mércén megjelent „Apály idején” című írásában, ahol az első számú feladatnak a „woke-kapitalizmussal” és a progresszívek egész beszédkészletével szembeni tűzfal felhúzását nevezte meg. Az antiimperialista baloldalnak Magyarországon nem szabad bedőlnie a szirénhangoknak, részt vennie az identitáspolitikában, és nem gondolhatja azt, hogy a 21. században a nyolcvan évvel ezelőtti antifasiszta küzdelmek újrajátszásával lehet előremenetelni.
Elemzés: Új út a magyar baloldalnak?
Schiffer András elemzése rávilágít a magyar politikai tájban régóta fennálló strukturális problémákra, különösen a baloldali spektrumon. Az „álbaloldal” kritikája és a „nómenklatúraburzsoázia” szerepének hangsúlyozása alapvető kérdéseket vet fel a rendszerváltás óta eltelt időszakról. A globális nagytőke elleni harc és a nemzetállami szuverenitás védelme nem csupán elméleti megközelítés, hanem egyre inkább valós politikai feszültségforrás, amely egyre több országban formálja át a pártrendszereket. Az, hogy Schiffer még az LMP-t is ide sorolja a radikális baloldali kísérletek közé, jelzi, hogy a baloldali identitás keresése hosszú és bonyolult folyamat Magyarországon. A felvetés, miszerint a „mikroadományozók” már készülnek a Tisza szekerének elnehezülésére, utalhat a politikai újoncok iránti kezdeti lelkesedés lehetséges kifulladására, és arra, hogy a valódi, mélyreható változásokat hozó politikai erőknek tartósabb alapokon kell nyugodniuk.
A szerkesztőségünk is egyetért abban, hogy az identitáspolitika által generált mesterséges törésvonalak elterelik a figyelmet a valódi, gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségekről. Ahogy Schiffer is hangsúlyozza, a baloldal alapvető feladata a tőke-munka és tőke-természet ellentét kezelése. Egy „patrióta baloldal” koncepciója, amely elutasítja a „woke-kapitalizmus” retorikáját, de egyúttal fenntartja az emberi méltóság és egyenlőség antropológiai alapelveit, valóban új utat nyithatna a magyar politikában. A kihívás abban rejlik, hogy egy ilyen mozgalom hogyan tudna hitelesen megszólítani széles rétegeket anélkül, hogy bedőlne a populizmus csapdájának, vagy feladná az alapvető baloldali értékeket. A kérdés az, hogy a magyar politikai palettán, ahol a „Magyar Péter-jelenség” is új erővonalakat húz, van-e igény és tér egy ilyen, ideológiailag tisztán definiált, ám pragmatikusan cselekvő erőre. A kulcs abban rejlik, hogy képes-e a baloldal visszatérni a gyökereihez, és a globális kihívásokra nemzetállami keretek között, de progresszív, antiimperialista értékek mentén válaszolni, elkerülve a felületes, megosztó narratívákat.
Gyakori kérdések
Ki Schiffer András és mi a legfontosabb politikai állítása?
Milyen különbséget tesz Schiffer az 'álbaloldal' és az 'autentikus baloldal' között?
Mi a szerepe az identitáspolitikának Schiffer András szerint?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Pécs Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatOrszágos politika
- Megjelenés
- Terjedelem1 245 szó · ≈6 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Pécs és Eszék mélyíti kulturális és turisztikai kapcsolatait
- Kapitány: Klíma helyett tudatosság este 6 és 9 között a hőségben
- Nyers Ádám az MTK-hoz igazolt: Honvéd rangadóhős Kék-Fehérben
- Fradi: Borbély Balázs szerint még mindig sokan vannak
- Scherer Péter emléke él: pad és tábla a Margit-szigeten
A Pécs Blog Országos politika rovatában az elmúlt 30 napban 7 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — pécsi és baranyai szögből
Szakképzés: megszűnik a kancellári rendszer, egyszemélyi vezetés
A magyar szakképzés irányításában alapvető változás jön: megszűnik a kancellári rendszer, helyette e…
Kormányzati tervezet: Jön a Diákok hangja és kevesebb mérés
A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a 2026/2027-es tanév rendjéről szóló rendelettervezetét…
Belső kritikák árnyékában: Összeroskadtak a Fidesz erényei Ferencz Orsolya szerint
Ferencz Orsolya, a Fidesz korábbi miniszteri biztosa élesen bírálta a párt kongresszusát, állítva, h…
Navracsics kemény kritikája: elmaradt az áttörés a Fidesz kongresszusán, de van remény?
Navracsics Tibor politológus élesen bírálta a Fidesz kongresszusát, hiányolva az áttörést. Reményt a…
MNB: 6,25% alapkamat – Stabilitás és óvatos stratégia
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2026. május 26-án 6,25 százalékon tartotta az alapkamatot, a…
Hétfőn kezdődik a választási iratok megsemmisítése
Hétfőn megkezdődik a választási iratok tömeges megsemmisítése, a törvényi előírásoknak megfelelően. …
Jó tudni Pécsről — időtálló alapok
A Mecsek a város fölött
Pécs a Mecsek déli lejtőjén fekszik; a Misina-tetőn álló tv-torony kilátója a város jelképe, a hegy pedig kirándulóutak és a mediterrán hangulat forrása.
Villány közelsége
Pécstől délre a Villányi borvidék hazánk egyik legrangosabb vörösboros tája; a Villányi Franc a térség védjegye lett — a helyi gasztronómia meghatározó eleme.
A négytornyú Székesegyház
A pécsi Szent Péter és Pál-székesegyház jellegzetes négy tornya a városkép egyik jelképe; alapjai a 11. századig nyúlnak vissza, a mai forma a 19. századi újjáépítésé.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Pécs Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a pécsi és baranyai szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Pécsről és Pécsnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Pécsen vagy a környékén él. Tanulságos, és ami a legfontosabb: ellenőrizhető forrásokra épül, nem csak a szenzációra hajt. Ez adja a hitelességét.
Friss, helyi, és nem bulváros — pont ez hiányzott a pécsi médiapalettáról. Külön tetszik, hogy a kapcsolódó cikkek is relevánsak, így egy témát végig lehet olvasni több szemszögből.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.
Pontos, alapos elemzés. Baranyai olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.