FOCI
- A legendás Tichy Lajos focista mozdulatát megörökítő porcelánszobor gyártását határozták el egy magyar porcelángyárban.
- A tervező célja a statikai segédelemek, mint például a korábbi kisplasztikáknál használt oszlopok elkerülése volt.
- A szobor a labda és a lábfej találkozásának, a lövés legdinamikusabb pillanatának ábrázolására fókuszál.
- A művészeti koncepció a Diszkobolosz, azaz a diszkoszvető szobrának művészettörténeti hagyományaira épít.
- A fejlesztési értekezleten a résztvevők a giccs elkerülésének fontosságát hangsúlyozták, a művészettörténeti kontextusba illeszkedést kiemelve.
- Egy magyar porcelángyárban eldőlt Tichy Lajos labdarúgó lövését ábrázoló porcelánszobor gyártása.
- A tervező a statikai segédelemek elkerülésére törekedett, a lövés legdinamikusabb pillanatát, a labda és lábfej találkozását ábrázolva.
- A koncepció a Diszkobolosz, a diszkoszvető szobrának művészettörténeti hagyományaiból merít, elkerülve a giccset és emelve a sportművészetet.
A porcelángyárban tartott fejlesztési értekezleten forradalmi döntés született: Tichy Lajos, a „Bomber” néven is ismert labdarúgó zseniális lövésének pillanatát megörökítő porcelánszobor kerül gyártásba. A tervező, a jelenlévő igazgató helyettesének és a csoportvezetőnek magyarázva, kiemelte a projekt legfőbb célját: olyan alkotást létrehozni, amely statikai segédelemek nélkül is stabil marad, és hitelesen adja vissza a mozdulat dinamizmusát. Külön hangsúlyozta, hogy a labda és a lábfej találkozásának pillanata az egyetlen megoldás, mert „nem rakhatom külön oszlopra a nyavalyás labdát”.
A múlt hibáiból tanulva: a statika művészete
A tervezési folyamat során kulcsfontosságú volt a korábbi tapasztalatok figyelembe vétele. A fejlesztési értekezleten felmerült egy korábbi kisplasztika esete, amely bár „eladás szempontjából… sikeres termék volt, legalábbis a belső piacon”, mégis jelentős szakmai kritikát kapott. Ez a „szökellő paripa figura” statikailag csak úgy volt megoldható, hogy „hasának alját megtámasztották egy kisebb oszloppal”. A tervező „emelt hangon” érvelt, hogy hiába volt a ló festve, az oszlop pedig „meghagyva fehér mázasan”, a tartóelem létezése elkerülhetetlenné tette a „szerencsétlen ló nyársra húzva” érzetét. Ezt a hibát kívánták mindenáron elkerülni Tichy Lajos szobránál, ezért a lövés pillanata, amikor a labda és a lábfej találkozik, vált az alkotás alapjává.
A művész nem csupán a statikai kihívásokra fókuszált, hanem a mozdulat metaforikus erejére is. Mint elmondta, a „legdinamikusabb mozdulat egyszerre a porcelán mozdulatlanságába van zárva”, ami önmagában is mélyebb értelmet ad az alkotásnak. Nyugodt hangon folytatta a részletek elemzését, ceruzájával a rajzon illusztrálva, hogy a „jobb lábas lövésről” van szó, ahol az „ellentétes kar szinte nyújtva a váll magasságában” helyezkedik el. Ez a kéztartás nemcsak a valós játékosnak, hanem a szobornak is „egyensúlyt biztosít”, míg az alátámasztást a „térdben kissé hajlított bal láb” adja. Az iparművészek csoportvezetője hozzáfűzte, hogy a „nyújtott kéz által asszociált mozdulat” művészettörténeti szempontból sem elhanyagolható.
Művészettörténeti ihlet és a giccs elkerülése
A koncepciót tovább erősítette a művészettörténeti háttér. A diavetítőn bemutatták a diszkoszvető szobrát, a Diszkoboloszt, mint inspirációt. A cél az emberi test szépségének és a mozdulat tökéletességének felmutatása volt. A helyettes igazgató, Valika, még a nagytárgyalóba beeső délelőtti napfény miatt is behúzatta a függönyt, hogy a diavetítő fényereje jobban érvényesüljön. Az értekezlet résztvevői egyetértettek abban, hogy a dísztárgyak készítése nem lehet „céltalanul vagy ötletszerűen”, mert az „színtiszta giccs”. Ehelyett „bele kell illeszkednie a művészettörténet nagy áramába”. Ebben a kontextusban Tichy Lajos lendülő bal karja egyértelműen a diszkoszvető mozdulatát idézi, emelve az alkotás művészi értékét.
Elemzés: Sport és művészet párbeszéde
A Tichy Lajos porcelánszobor gyártásba kerülése több szempontból is figyelemre méltó esemény. Nem csupán egy legendás sportoló emléke előtt tiszteleg, hanem egyben példát is mutat arra, hogyan emelhető ki a sport mozdulatainak művészi értéke a giccs és az egyszerű szuvenír kategóriájából. Az iparművészek és a gyár vezetőségének elkötelezettsége a statikai tökéletesség és a művészettörténeti kontextus iránt azt sugallja, hogy egy olyan alkotás születik, amely nemcsak a sportrajongók, hanem a művészetkedvelők számára is értéket képvisel. A „dinamikus mozdulat a porcelán mozdulatlanságába zárva” gondolata túlmutat a puszta ábrázoláson, mélyebb gondolati síkra emeli a művet, párbeszédet teremtve a fizikai teljesítmény és az örök esztétikum között. Ez a megközelítés rávilágít, hogy a sportban rejlő szépség és erő hogyan válhat klasszikus művészeti alkotás tárgyává, a Diszkobolosz örök érvényű üzenetét modern kontextusba helyezve.
Az efféle projektek hozzájárulnak a sportolók kulturális örökségének gazdagításához, túlmutatva a pillanatnyi sikereken és a stadionok falain. A Tichy-szobor esete azt is megmutatja, hogy a magyar iparművészet képes magas szintű, komplex problémákat megoldó, esztétikailag igényes alkotásokat létrehozni, amelyek egyszerre tisztelegnek a múlt előtt és mutatnak utat a jövő felé. A gondos tervezés, a szakmai alázat és a művészeti elmélyülés garancia arra, hogy az elkészült porcelánfigura valóban méltó lesz a „Bomber” emlékéhez és a magyar iparművészet hírnevéhez.
Gyakori kérdések
Ki Tichy Lajos, akinek a szobrát elkészítik?
Miért különleges a szobor statikai megoldása?
Milyen művészettörténeti inspirációt használtak fel a tervezés során?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Pécs Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatFoci
- Megjelenés
- Terjedelem837 szó · ≈4 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Történelmi gólzápor a vb-n: Messi, Mbappé és Haaland is 7 gólnál
- Vasas és Kisvárda felkészülési sikerei: fordítás és büntetőhiba
- Ancelotti: Új ciklus indul a brazil válogatottnál
- Ronaldo: Ez az utolsó világbajnokságom, élvezni akarom
- Norvégia nyakán a teher: Haalandék megtörik a titkos favoritok
A Pécs Blog Foci rovatában az elmúlt 30 napban 169 cikk jelent meg.
Jó tudni Pécsről — időtálló alapok
Európa Kulturális Fővárosa, 2010
Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa volt, a németországi Essennel és a törökországi Isztambullal együtt — ez adta a Kodály Központ és a Zsolnay-negyed lendületét.
A Zsolnay-kerámia otthona
A Zsolnay Porcelánmanufaktúrát 1853-ban Pécsett alapították; az eozin-máz és a fagyálló pirogránit világhírűvé tette — ma a Zsolnay Kulturális Negyed őrzi az örökséget.
Vasarely szülővárosa
Victor Vasarely, az op-art atyja 1906-ban Pécsett született; szülővárosában Vasarely Múzeum őrzi a geometrikus absztrakció világhírű életművét.







Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Pécs Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a pécsi és baranyai szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Pécsről és Pécsnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.