SPORT
- Ferenczi István, a Vasas FC 48 éves erőnléti edzője ezüstérmet szerzett az indiai Himalájában.
- A The Hell Race – Great Himalayan viadal során 217 kilométert és közel 8000 méter szintemelkedést teljesített.
- A távot 42 óra alatt futotta le, jóval a 45 órás szintidőn belül, 2500 és 5000 méter közötti magasságban.
- Ferenczi korábban kilencszeres magyar válogatott labdarúgó volt, és számos extrém ultrafutó versenyt teljesített.
- A célba az angyalföldiek mezében ért be, Blaskó Mihállyal közösen.
- Ferenczi István, a Vasas FC erőnléti edzője ezüstérmet szerzett a The Hell Race – Great Himalayan extrém terepfutó versenyen, Indiában.
- A 48 éves, korábbi válogatott focista 217 kilométert és közel 8000 méter szintemelkedést teljesített 42 óra alatt a Himalájában.
- Ez a kiemelkedő teljesítmény rávilágít Ferenczi István rendkívüli állóképességére és a sportvezetői példamutatásra.
Ferenczi István, az NB I-be feljutó Vasas FC erőnléti edzője, aki aktív labdarúgóként kilencszer is pályára lépett a magyar válogatottban, most egy teljesen más sportágban, az ultrafutás világában hódította meg a Himaláját. A 48 éves szakember a The Hell Race – Great Himalayan futamon, India területén, a lenyűgöző, ám rendkívül kegyetlen magashegyi környezetben érte el kiemelkedő sikerét. A viadal a világ egyik legkeményebb magashegyi ultraversenyeként ismert, ahol Ferenczi a második helyen ért célba.
A Himalája könyörtelen kihívása
A résztvevőknek olyan embert próbáló körülmények között kellett helytállniuk, ahol a táv önmagában is hatalmas kihívást jelentett. A verseny során 217 kilométert kellett megtenniük 2500 és 5000 méter közötti magasságban, ami extrém oxigénhiányos állapotot jelent. Ehhez jött még a közel 8000 méternyi szintemelkedés, ami a fizikai terhelést a végletekig fokozta. A The Hell Race szervezői által meghatározott szintidő 45 óra volt, ami már önmagában is rendkívül szorosnak számít ilyen terepviszonyok között.
Ferenczi István azonban nemcsak a szintidőn belül, hanem annál jóval gyorsabban, mindössze 42 óra alatt teljesítette a távot, ezzel megszerezve az összes induló közötti második helyet. A célba érkezés különösen emlékezetes pillanat volt: az angyalföldiek mezében, a Vasas színeiben futott be, ezzel is kihangsúlyozva erős kötődését klubjához. A célvonalat ráadásul Blaskó Mihállyal, egy másik magyar futóval együtt lépte át, aki vele azonos idővel teljesítette a versenyt, így közösen ünnepelhették ezt az emberfeletti teljesítményt.
Egy ultra-futó múmiája: A kitartás mint edzői alap
Ferenczinek nem ez volt az első extrém sportteljesítménye az elmúlt években, hiszen sorozatosan bizonyítja rendkívüli állóképességét és elszántságát. 2023-ban egy 240 kilométeres futóversenyen diadalmaskodott, ami már önmagában is lenyűgöző eredmény. 2021-ben bőven a szintidőn belül teljesítette az Ultrabalatont, majd alig több mint 95 óra alatt célba ért az Athén-Spárta-Athén ultrafutó versenyen, amely a klasszikus futótávok egyik legkeményebbike. Körülbelül hét évvel ezelőtt, azaz 2017-ben, szintén az Ultrabalatonon 135 kilométert futott, ugyanebben az évben pedig 10 és fél óra alatt teljesítette a Vértes turistautain rendezett, 82 kilométeres futóversenyt. Ezek mellett négy nap alatt 196 kilométert tett meg a Balaton Szupermaratonon, ezzel is aláhúzva, hogy az extrém terhelés számára nem újdonság.
Elemzés: Az emberi teljesítőképesség határai és a sportvezetői példa
Ferenczi István teljesítménye nem csupán egy egyéni sportsiker, hanem egy mélyebb üzenet is az emberi kitartásról és a fizikai, mentális határok feszegetéséről. A „Pokolban” elért ezüstérem, ahogy a verseny útvonalát is nevezhetjük a Himalája kegyetlen viszonyai miatt, rávilágít arra, hogy a valódi akarat és felkészültség milyen emberfeletti eredményekre képes. Különösen inspiráló, hogy egy olyan szakember, aki egy NB I-es labdarúgócsapat erőnléti edzője, ilyen szinten tartja magát és ilyen példát mutat. Ez a fajta elszántság és önfegyelem közvetve hatással lehet a Vasas FC játékosaira is, hiszen a mentalitás, a célokért való küzdelem, és a „soha ne add fel” attitűd átragadhat a csapatra. Ahogy korábbi anyagainkban is bemutattuk, olykor a legváratlanabb helyekről érkeznek a legnagyobb teljesítmények, gondoljunk csak a „vb játékosa” címre esélyes, kevéssé favorizált játékosokra, vagy az „óriási visszatérésre” képes sportolókra. Ferenczi István esete azt bizonyítja, hogy a sportban nincsenek korlátok, csak áthágható akadályok, és a kitartás végül mindig meghozza gyümölcsét.
Ez az eredmény nemcsak a magyar ultrafutásnak szerez dicsőséget, hanem egyben remek reklám is a Vasas FC számára, hiszen egy ilyen elszánt és edzett szakember vezetése alatt a csapat is erőnléti szempontból a legmagasabb szintre juthat. A Himalája meghódítása, még ha nem is a legmagasabb csúcsokról van szó, egy olyan jelzés, amely messze túlmutat a sportpályákon, és az elhivatottság erejéről tanúskodik.
Gyakori kérdések
Ki az a Ferenczi István?
Milyen versenyt teljesített a Himalájában?
Milyen korábbi extrém sportteljesítményei voltak?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Pécs Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatSport
- Megjelenés
- Terjedelem780 szó · ≈4 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Paloznaki Jazzpiknik: Több mint zene, egy életérzés a Balatonon
- Klímacsúcs Bonnban: Politikai csatározás a globális célok
- Szoboszlai Dominikért 150 millió eurót fizetne a Real Madrid?
- Messi gigaszobrot kapott Argentínában: 26 méter és 70 tonna
- Scherer Pétertől búcsúzott a család – intimitás a Balatonnál
A Pécs Blog Sport rovatában az elmúlt 30 napban 196 cikk jelent meg.
Jó tudni Pécsről — időtálló alapok
Csontváry Pécsett
Csontváry Kosztka Tivadar monumentális festményeinek jelentős része a pécsi Csontváry Múzeumban látható — a magyar festészet egyik legkülönösebb életműve.
Török kori emlék a főtéren
A Széchenyi téren álló Gázi Kászim pasa dzsámija a hódoltság korából maradt fenn; ma templomként működik, és Magyarország egyik legépebb oszmán-kori épülete.
A Mecsek a város fölött
Pécs a Mecsek déli lejtőjén fekszik; a Misina-tetőn álló tv-torony kilátója a város jelképe, a hegy pedig kirándulóutak és a mediterrán hangulat forrása.







Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Pécs Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a pécsi és baranyai szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.
Pontos, alapos elemzés. Baranyai olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Pécsen vagy a környékén él. Tanulságos, és ami a legfontosabb: ellenőrizhető forrásokra épül, nem csak a szenzációra hajt. Ez adja a hitelességét.
Friss, helyi, és nem bulváros — pont ez hiányzott a pécsi médiapalettáról. Külön tetszik, hogy a kapcsolódó cikkek is relevánsak, így egy témát végig lehet olvasni több szemszögből.