VILáGPOLITIKA
- A júniusi bonni ENSZ-klímatárgyalás a novemberi törökországi COP31 előkészítését szolgálta.
- Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center szakértője a ciprusi delegáció tagjaként vett részt az egyeztetéseken.
- A tárgyalásokat már szakértői szinten is átpolitizálták, megakadályozva egyes technikai kérdések rendezését.
- Az ambiciózusabb államok (pl. EU) és az olajországok (Szaúd-Arábia, India) érdekei továbbra is ütköznek.
- Az olajországok konkrét kibocsátáscsökkentési vállalások helyett workshopokat preferálnának.
- A júniusi bonni ENSZ-klímatárgyalások, melyek a novemberi COP31-et készítették elő, már szakértői szinten is átpolitizáltakká váltak, akadályozva a technikai kérdések rendezését.
- A tárgyalásokon két fő érdekcsoport különült el: az ambiciózusabb, klímavédelmet sürgető államok (pl. EU) és az olajországok (Szaúd-Arábia, India), melyek konkrét vállalások helyett workshopokat preferálnak.
- Schaffhauser Tibor (Green Policy Center) szerint a politikai feszültségek miatt nem sikerült minden szakmai kérdést elrendezni, ami előrevetíti a törökországi csúcs nehézségeit.
Az éghajlatváltozás elleni globális fellépés ügyében Brazíliában, Belém városában gyűltek össze tavaly novemberben az ENSZ 30. éghajlatváltozási konferenciájának (COP30) résztvevői. Közel 200 állam és az Európai Unió képviselői, az Egyesült Államok nélkül, próbáltak közös nevezőre jutni, ám a tárgyalások a résztvevő delegációk és szakminiszterek számára csalódást keltő eredménnyel zárultak. Annak érdekében, hogy az idei novemberben Törökországban megrendezésre kerülő COP31 klímacsúcs eredményesebb legyen, már javában zajlik a háttérmunka és az előkészítő egyeztetéssorozat.
Ennek a felkészülési folyamatnak egyik fontos állomása volt a júniusban, németországi Bonnban tartott ENSZ-klímatárgyalás. Ezen a fórumon Schaffhauser Tibor, a Green Policy Center senior klímapolitikai tanácsadója is részt vett, méghozzá az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét az idei első félévben betöltő Ciprus szakmai delegációjának tagjaként. A bonni megbeszélések fő célja az volt, hogy szakértői szinten elkészüljenek azok a döntéselőkészítő anyagok és javaslatok, amelyek a novemberi, törökországi klímacsúcson a miniszteri szintű döntéshozatal alapját képezhetik.
A klímadiplomácia két frontja: Ambíciók és érdekek
Schaffhauser Tibor értékelése szerint, amelyet laptársunk megkeresésére adott, a bonni egyeztetések sajnos már ebben a szakaszban is „át lettek politizálva”, ami akadályozta a szakmai és technikai kérdések teljes körű rendezését. A globális klímavédelmi egyeztetéseken az országok alapvetően két nagy csoportra oszthatók, amelyek gyökeresen eltérő érdekekkel és prioritásokkal rendelkeznek.
Az egyik táborba az „ambiciózusabb államok” tartoznak. Ide sorolhatók azok a kis szigetországok, amelyeket az éghajlatváltozás és a tengerszint-emelkedés közvetlenül és különösen súlyosan érint, valamint a legkevésbé fejlett és a fejlett országok, amelyek közül kiemelkednek az Európai Unió tagállamai. Ezek az országok sürgős és konkrét lépéseket sürgetnek a globális felmelegedés megfékezésére.
A másik oldalon az olajországok sorakoznak fel, Szaúd-Arábia vezetésével, valamint India. Ezen országok érdekrendszere gyakran ütközik az ambiciózusabb klímacélokkal. Schaffhauser Tibor magyarázata szerint ezek az államok abban érdekeltek, hogy a tárgyalásokon fenntartsák a szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési munkaprogramot, ezzel demonstrálva elkötelezettségüket a klímaváltozás elleni küzdelemben. Azonban „konkrét vállalások helyett azt szeretnék, hogy ez a munkaprogram csupán workshopokra, az egyes országok, delegációk közötti tapasztalatcserére korlátozódjon.” Ez a megközelítés lényegesen lassítaná a tényleges kibocsátáscsökkentést.
Elemzés: Miért reked meg a klímaharc a politikai csatatéren?
A bonni szakértői tárgyalások „átpolitizálása” nem egyedi jelenség, hanem a globális klímadiplomácia velejárója, amely a novemberi törökországi COP31-en várhatóan még élesebben fog megnyilvánulni. Az ellentétek gyökere mélyen az egyes országok gazdasági érdekeiben rejlik. Az Európai Unió és a hozzá hasonlóan ambiciózus államok számára a klímavédelem stratégiai cél, amely hosszú távú fenntarthatóságot és technológiai innovációt ígér, még akkor is, ha rövid távon gazdasági átalakításokkal jár. Ezzel szemben az olajországok, mint Szaúd-Arábia, gazdaságuk alapja a fosszilis energiahordozók exportja, így a konkrét kibocsátáscsökkentési vállalások közvetlenül érintik alapvető bevételi forrásaikat. India, mint gyorsan növekvő gazdaság, szintén a fejlődés és az energiaellátás biztonságának prioritását hangsúlyozza, ami gyakran ütközik a szigorúbb klímavédelmi előírásokkal.
Ez a fundamentális érdekellentét magyarázza, miért alakulnak a szakmai egyeztetések is politikai csatározássá. A technikai megoldások és a tudományos konszenzus ellenére a politikai akarat hiánya, vagy legalábbis az eltérő politikai akarat, a legnagyobb akadálya a valóban hatékony globális klímaegyezményeknek. Amíg a kulcsszereplők nem találnak közös metszéspontot gazdasági érdekeik és a bolygó hosszú távú fenntarthatósága között, addig a klímacsúcsok valószínűleg továbbra is a kompromisszumkeresés és a lassú előrehaladás színterei maradnak, miközben a klímaváltozás kihívásai egyre súlyosabbá válnak. A bonni események egyértelműen előrevetítik, hogy a törökországi tárgyalások is rendkívül nehéznek ígérkeznek, és a globális klímavédelem továbbra is a politikai játszmák áldozatává válhat.
Gyakori kérdések
Mi volt a bonni ENSZ-klímatárgyalás célja?
Mely országcsoportok érdekei ütköztek a tárgyalásokon?
Miért nem születtek meg minden kérdésben szakmai döntések Bonnban?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Pécs Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatVilágpolitika
- Megjelenés
- Terjedelem796 szó · ≈4 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Háromhavi fizetés egy utazásra: Így nyaraltak a budapestiek
- Fociforgatag: Mahrez búcsúja, edzőváltások, sztárátigazolások
- EU nagykövetek Pécsett: Ír fókusz a Zsolnay Fényfesztiválon
- Távozik a Fradi-játékos? Magyar edzőhöz igazolhat Makreckis
- Így érvényesülnek a helyi érdekek az Európai Parlamentben
A Pécs Blog Világpolitika rovatában az elmúlt 30 napban 2 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — pécsi és baranyai szögből
EU: Milliárdok érkeznek, jogi eljárás indul a múlt miatt
Az Európai Bizottság 16,4 milliárd eurót szabadított fel Magyarországnak, miközben jogi eljárást ind…
Zelenszkij kormányfőcserét jelentett be: új szerep a
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette Julija Szviridenko miniszterelnök leváltását, aki új, …
Ukrajna EU-csatlakozása új szakaszban: Magyar fordulat
A magyar kormány európai irányváltása 16,4 milliárd euró EU-forrást szabadított fel, és megnyithatja…
Uniós áttörés: 16,4 milliárd euró szabadult fel Magyarországnak
Az Európai Bizottság május 29-én feloldotta a Magyarországnak járó 16,4 milliárd eurós uniós forráso…
Trump: Iráni hadműveletek vége, kongresszusi vita a jogkörről
Trump elnök befejezettnek nyilvánította az Irán elleni hadműveleteket, elkerülve a War Powers Act sz…
EU-Kína kereskedelmi háború: Magyar ipar is érzi a szorítást
Az EU szigorítja kereskedelmi politikáját Kínával szemben, új acélkvótákkal és emelt vámokkal védené…
Jó tudni Pécsről — időtálló alapok
Pécs ókeresztény sírkamrái
A pécsi ókeresztény temető (Cella Septichora és a sírkamrák) 2000 óta az UNESCO Világörökség része — a 4. századi, római kori Sopianae egyedülálló emléke Európában.
Magyarország első egyeteme
A Pécsi Tudományegyetem elődjét 1367-ben, Nagy Lajos király kérésére V. Orbán pápa bullája alapította — ez volt az ország első egyeteme.
Európa Kulturális Fővárosa, 2010
Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa volt, a németországi Essennel és a törökországi Isztambullal együtt — ez adta a Kodály Központ és a Zsolnay-negyed lendületét.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Pécs Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Pécsről és Pécsnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a pécsi és baranyai szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.
Pontos, alapos elemzés. Baranyai olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.