BELFöLD
- A Mohács 500 Történelmi Emlékhétvégét augusztus 29-30-án tartják Mohácson és Sátorhelyen.
- Magyar Péter miniszterelnök szombaton 10 órakor mond beszédet Mohács főterén; a közvetítés az M5-ön látható.
- A pécsi Janus Pannonius Múzeum kutatása szerint a csata fő ütközete Mohácstól nyugatra, Majs térségében zajlott.
- A szombati csata-újrajátszásban 100 lovas és 300 gyalogos hagyományőrző vesz részt.
- Két korábban feltárt tömegsír maradványait újratemetik a sátorhelyi emlékparkban.
- Augusztus 29-30-án Mohács és Sátorhely ad otthont a Mohács 500 Történelmi Emlékhétvégének, szombaton 10 órakor Magyar Péter miniszterelnök beszédével a főtéren.
- A Janus Pannonius Múzeum 17 éves kutatása igazolta, hogy a csata fő ütközete Mohácstól nyugatra, Majs térségében zajlott; két tömegsír maradványait a sátorhelyi emlékparkban újratemetik.
- A szombati csata-újrajátszásban 100 lovas és 300 gyalogos hagyományőrző vesz részt; a programot az M5 élőben közvetíti.
Augusztus 29-én és 30-án Mohács és Sátorhely térsége lesz a magyar történelem egyik legdrámaibb fejezetének, az 1526-os mohácsi csatának a színtere: a kétnapos Mohács 500 Történelmi Emlékhétvégén állami megemlékezés, hagyományőrző csata-újrajátszás és tudományos programok várják a látogatókat. A szervezők célja, hogy Mohács ne csupán mítosz és vereség-maradvány legyen a köztudatban, hanem feltárható, konkrét régészeti valóság.
Ki szólal fel szombaton Mohács főterén?
A kormány hivatalos programja szerint Magyar Péter miniszterelnök szombaton délelőtt 10 órakor mond beszédet Mohács főterén. Az eseményt a Magyar Televízió élőben közvetíti: a műsorfolyam az M5 csatornán és a mediaklikk.hu élő streamjén követhető, jelenetekkel és bejelentkezésekkel tarkítva a teljes hétvégét.
Mennyiben változtatja meg a képet a Janus Pannonius Múzeum 17 éves kutatása?
A Janus Pannonius Múzeum (JPM) által vezetett Mohács 500 kutatóprogram az elmúlt 17 évben régészeti, antropológiai, fegyvertörténeti és természettudományos módszerekkel dolgozott a csatatér és a tömegsírok leletein. Bertók Gábor régész, a múzeum igazgatójának tájékoztatóján elhangzott: a fellelt leletek alapján igazolódott, hogy a mohácsi csata fő ütközete nem a város közvetlen közelében, hanem Mohácstól nyugatra, Majs térségében zajlott. A kutatásban a JPM mellett a Szegedi Tudományegyetem antropológusai, a Duna–Dráva Nemzeti Park, a Pécsi Egyházmegye és a Mohács 500 Csatatér- és Hadszíntérkutató Egyesület működnek együtt.
Mit jelentenek a sátorhelyi emlékparkban újratemetett maradványok?
A múzeum és a Szegedi Tudományegyetem munkatársai két, korábban feltárt tömegsírt tártak fel teljesen, és az ott előkerült emberi maradványokat a hétvégi megemlékezés során újratemetik a sátorhelyi emlékparkban. Bertók Gábor hangsúlyozta: ezek a csontok nem a csatában elesetteké, hanem a magyar, illetve keresztény oldalon harcoló, a csata után hadifogságba esett és kivégzett katonáké. A kegyeleti aktus ezzel a 17 éves kutatómunka egyik legfontosabb emberi vonatkozását hozza vissza a nyilvánosság elé.
Milyen programok várják a látogatókat a csatatéren?
A zónákra osztott területen a Csatatér ad helyet a lovas- és gyalogos küzdelmeknek, a felvonulásoknak és a nagy csatabemutatónak. A szombati csata-újrajátszásban 100 lovas és 300 gyalogos hagyományőrző vesz részt; a vasárnap vívóversenyeket, koncerteket és solymászbemutatót kínál. A Történelmi Kalandmezőn a gyerekek íjászatot, kis kopjás menetgyakorlatot, kézműves foglalkozásokat és gyerekfoglalkoztató sátrat próbálhatnak ki; a keresztény és oszmán korhű táborok vezetett formában látogathatók. A rendezvénysátorban koncertek és ismeretterjesztő előadások követik egymást, a helyszínen meleg ételek, kávé, hűtött italok és történelmi vásár várja a vendégeket.
Milyen pécsi programok egészítik ki a mohácsi hétvégét?
A Kanizsai Dorottya Múzeum igazgatója, Hasanovic-Kolutácz Andrea elmondta: a mohácsi intézmény néprajzi és helytörténeti múzeumként a csata emlékezetének őrzéséért felel, és gyerekfoglalkozással, udvarhölgy- és vitézképzéssel készül. Pécsett a Janus Pannonius Múzeum SZ12 időszaki kiállítása a Schenk-játékkatonák színes világát mutatja be a Széchenyi téri dzsámi mögött, ahol a Mohács 500 terepasztal az 1526-os csatát kelti életre. A JPM hétvégi programjának koordinátora, Haramia Márk történész és a Mohács 500 Csatatér- és Hadszíntérkutató Egyesület alelnöke arról is beszélt, hogy a hagyományőrzők az ország több pontjáról érkeznek, és a Jagelló-kor felfedezése új csoportok szerveződését is elindíthatja.
Mit üzen a 17 év régészeti munkája a Mohács-narratívának?
A Mohács 500 legfontosabb szerkesztői üzenete az, hogy a csatatér és a tömegsírok anyaga végre kézzelfogható választ ad korábbi kérdésekre: a fő ütközet helyszíne Majs térségéhez köthető, a tömegsírok a csata utáni kivégzések áldozatait őrzik, és az írott források önmagukban nem elegendők a történtek rekonstrukciójához. Az emlékhétvége ezt a kutatói anyagot fordítja át élményszerű, de tényeken alapuló programmá, és egyben híd a szeptemberi Kereszt és Félhold rendezvény, valamint a JPM Schenk-kiállítása és Mohács 500 előadás-sorozata felé is. A részletes tájékozódást a mohacs1526.com hivatalos oldal segíti.
Gyakori kérdések
Mikor kezdődik a Mohács 500 Történelmi Emlékhétvége és meddig tart?
Hol és mikor mond beszédet a miniszterelnök?
Mit állapított meg a Janus Pannonius Múzeum kutatása a csata helyszínéről?
Kiket temetnek újra a sátorhelyi emlékparkban?
Hány hagyományőrző vesz részt a csata-újrajátszásban?
Milyen családi és gyermekprogramok lesznek a hétvégén?
Milyen pécsi programok kapcsolódnak a Mohács 500-hoz?
Kik vesznek részt a 17 éves Mohács 500 kutatóprogramban?
Milyen fő üzenete van az idei megemlékezésnek?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Pécs Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatBelföld
- Megjelenés
- Terjedelem1 001 szó · ≈5 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
Pécs: Romhányi György halálának évfordulója
Mohács 500: Egész napos műsorfolyammal emlékezik a közmédia
Szeptember 1-től új menetrend a pécsi buszokon az iskolakezdés
PMFC: Papp Lilla lendületben, vasárnap jön a Szeged
Xantus Barbara Pécsen: 13 premierrel újít a Nemzeti Színház
A Pécs Blog Belföld rovatában az elmúlt 30 napban 1 cikk jelent meg.
Jó tudni Pécsről — időtálló alapok
Pécs ókeresztény sírkamrái
A pécsi ókeresztény temető (Cella Septichora és a sírkamrák) 2000 óta az UNESCO Világörökség része — a 4. századi, római kori Sopianae egyedülálló emléke Európában.
Magyarország első egyeteme
A Pécsi Tudományegyetem elődjét 1367-ben, Nagy Lajos király kérésére V. Orbán pápa bullája alapította — ez volt az ország első egyeteme.
Európa Kulturális Fővárosa, 2010
Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa volt, a németországi Essennel és a törökországi Isztambullal együtt — ez adta a Kodály Központ és a Zsolnay-negyed lendületét.






Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Pécs Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a pécsi és baranyai szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Pontos, alapos elemzés. Baranyai olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.