FOCI
- A FIFA döntése értelmében 48 csapatosra bővítették a labdarúgó-világbajnokságot.
- A 10 afrikai válogatottból 9 jutott tovább a csoportkörből, csak Tunézia esett ki.
- Az ázsiai konföderáció 9 csapatából mindössze Japán és Ausztrália tudott továbbjutni.
- Az észak-amerikai házigazdák (USA, Mexikó, Kanada) sikeresen vették az első akadályt.
- Európából 16 résztvevőből 3 esett ki, a 32 között több rangadó is lesz, például Franciaország-Svédország.
- A FIFA 48 csapatosra bővítette a világbajnokságot, ami jelentősen átalakította a csoportkör erőviszonyait.
- Afrika 10 válogatottjából 9 jutott tovább, míg Ázsia 9 csapatából mindössze Japán és Ausztrália lépett a következő körbe, jelentős pont- és gólkülönbség-hátránnyal.
- Az európai csapatok közül 3 búcsúzott, de a kieséses szakaszban már a 32 között több rangadó várható (pl. Franciaország-Svédország, Portugália-Horvátország), ami korai kieséseket eredményezhet.
A labdarúgás globális terjeszkedésének jegyében a FIFA meghozta a történelmi döntést, miszerint a világbajnokság mezőnyét 48 csapatosra bővíti. Ezzel a lépéssel több kontinens, különösen Afrika és Ázsia, jelentős számú plusz kvótához jutott. Bár a bővítés megítélése előzetesen sem volt egységes, a csoportkör első tapasztalatai már megmutatták, hogy a felduzzasztott mezőny hogyan is viselkedik élesben, és mennyire befolyásolja a kontinensek relatív erejét.
A három észak-amerikai társrendező, az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada egyaránt sikerrel vette az első akadályt, és továbbjutott a csoportkörből. A térség többi, selejtezőn kijutó csapata – Curacao, Panama és Haiti – azonban csoportutolsóként búcsúzott a tornától. Curacao egyedüliként szerzett pontot, Ecuador ellen játszott 0-0-s döntetlent. Jamaica szintén ott lehetett volna a világbajnokságon, ám az interkontinentális pótselejtezőn Kongó ejtette ki. Afrika a 4 plusz kvótának köszönhetően összesen 10 csapattal képviseltette magát a vébén, és rendkívül sikeresen teljesített: kilenc válogatott jutott tovább a csoportkörből. Algéria, Dél-Afrika, Ghána, Elefántcsontpart, Egyiptom, Kongói DK, Marokkó, Szenegál és Zöld-foki Köztársaság is a 32 közé került, igaz, egyikük sem csoportelsőként. Egyedül Tunézia esett ki, ezzel Afrika lett a bővítés legnagyobb nyertese az első kör alapján.
Ázsia mélyrepülése és Óceánia helyzete
A FIFA négy plusz kvótát biztosított Ázsiának is, amit egy interkontinentális pótselejtezővel tovább bővítettek, ahol Irak Bolíviát búcsúztatta. Így összesen 9 ázsiai csapat indult a tornán, azonban ez a bővítés az eredmények tükrében egyáltalán nem tűnt indokoltnak. A kilenc résztvevőből mindössze Japán és az ázsiai konföderációhoz csatlakozó Ausztrália tudott továbbjutni. Dél-Korea és Irán csoportharmadikként esett ki, amihez hozzájárult a „bizarr Algéria-Ausztria meccs” is. Csoportutolsóként búcsúzott Irak, Jordánia, Katar, Szaúd-Arábia és Üzbegisztán. Ez az öt csapat összesen mindössze 3 pontot szerzett, és összgólkülönbségük aggasztóan alacsony, -33 lett.
Óceánia is kapott egy fix helyet, ami gyakorlatilag Új-Zélandot illeti meg, mivel Ausztrália az ázsiai selejtezőkön vesz részt. Új-Zéland csoportutolsóként esett ki egyetlen szerzett ponttal. Az Óceániának járó interkontinentális pótselejtezős helyen Új-Kaledónia indult, de az első körben kikapott Jamaicától.
Európa helyzete és a várható rangadók
Európa mindössze 3 plusz helyet kapott a korábbiakhoz képest, így 13 helyett 16 válogatott képviselte a kontinenst. Az eredmények alapján ez a szám alacsonynak tűnhet, hiszen az európai csapatok hagyományosan felülreprezentáltak a világbajnokságok végjátékaiban. A 16 résztvevőből Csehország, Skócia és Törökország búcsúzott már a csoportkörben, annak ellenére, hogy egyiküknek sem volt európai riválisa a csoportjában. Skócia a dánokat megelőzve lett csoportelső a selejtezőcsoportjában, míg Csehország és Törökország pótselejtezőn jutott ki a tornára.
A kieséses szakaszban azonnal megkezdődnek a nagy rangadók a sorsolás miatt: a 32 között Franciaország-Svédország, Portugália-Horvátország és Spanyolország-Ausztria mérkőzésekre kerül sor. Ráadásul az utóbbi kettő győztese egymással találkozik a következő fordulóban, de a 16 között akár egy német-francia összecsapás is összejöhet. Érdekes történelmi visszautalás, hogy a ’82-es „gyalázatos gijóni szégyenben” Ausztria még elkövető, Algéria pedig áldozat volt. Most, a jelenlegi tornán, a forrás szerint ők ketten „közösen ejtették ki Iránt”.
Elemzés: Mi várható a jövőben?
A 48 csapatos világbajnokság első csoportköre vegyes képet mutat a FIFA bővítési stratégiájának sikerességéről. Míg az afrikai konföderáció egyértelműen bizonyította, hogy megérdemelte a megnövelt kvótát – a 9 továbbjutó csapat erős érv a döntés mellett –, addig Ázsia esetében a helyzet korántsem ilyen egyértelmű. A 9 csapatból mindössze kettő jutott tovább, és az öt csoportutolsó válogatott összesen szerzett 3 pontja, valamint a -33-as gólkülönbség súlyos minőségi problémákra utal. Ez azt sugallja, hogy a puszta kvótaszám növelése nem feltétlenül eredményez versenyképesség-növekedést, és a bővítés esetleg felhígíthatja a torna színvonalát, ha nem párosul a fejlődő régiókban a labdarúgás minőségi ugrásával.
Európa viszonylag szerény plusz helyet kapott, ami a hagyományos erőviszonyok és a várt rangadók számát tekintve kérdéseket vet fel. A korai szakaszban megrendezésre kerülő, nagy európai válogatottak közötti összecsapások, mint a Franciaország-Svédország vagy a Portugália-Horvátország, azt jelentik, hogy a kontinens erősségei hamar elkezdik egymást kiütni, csökkentve ezzel a végső szakaszban az európai dominanciát. A bővítés célja a labdarúgás globálisabbá tétele volt, és bár Afrika esetében ez sikeresnek tűnik, Ázsia példája felhívja a figyelmet arra, hogy a mennyiségi növekedés önmagában nem garantálja a minőségi fejlődést. A FIFA-nak a jövőben érdemes lesz alaposan elemeznie a mostani tapasztalatokat, hogy a világbajnokság vonzerejét és színvonalát egyaránt megőrizze.
Gyakori kérdések
Hány afrikai csapat jutott tovább a csoportkörből?
Melyik kontinens teljesített a leggyengébben a bővítés után?
Hány európai csapat búcsúzott a csoportkörben?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Pécs Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatFoci
- Megjelenés
- Terjedelem843 szó · ≈4 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Rivera: Juárez BL-álomért jött, az ETO-nál a fegyelem a kulcs
- Muslera a spanyolok elleni csere után: Soha nem szenvedtem így
- Fradi-támadó: „Az enyém volt, nem kapus öngólja!”
- Pulisic korábbi csapattársa Újpesten: Miért jött Amenyido?
- VB-gólrekord és holland csoportelsőség: meglepetés a törököktől
A Pécs Blog Foci rovatában az elmúlt 30 napban 242 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — pécsi és baranyai szögből
Játékoscsere a Vidi és ZTE között: Németh marad, Babos
Két kulcsjátékos sorsa dőlt el a Videoton FC Fehérvár és a ZTE FC között: Németh Dániel marad Fehérv…
Muslera a spanyolok elleni csere után: Soha nem szenvedtem így
Fernando Muslera, Uruguay legendás kapusa mélységesen csalódott a spanyolok elleni csere és a csopor…
Potyagóllal jutott tovább Mexikó a vb-n Guadalajarában
Mexikó egy kapushiba révén, minimális különbséggel győzte le Dél-Koreát Guadalajarában, ezzel a csop…
Zöld utat kapott az RSMG és a kicker svájci sportappja
A német és osztrák versenyhatóságok jóváhagyták az RSMG és a kicker közös svájci sportmédia vállalko…
Dárdai Bence győzte meg Reest a Hertha elhagyásáról
Fabian Reese, a Hertha BSC kapitánya a Wolfsburgba igazolt. A döntésben Dárdai Bence, egykori csapat…
Foci-vb: Francia, norvég és Messi-meccs ma és hajnalban
A labdarúgó-világbajnokság csoportköre a mai napon és szerda hajnalban is folytatódik izgalmas meccs…
Jó tudni Pécsről — időtálló alapok
Európa Kulturális Fővárosa, 2010
Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa volt, a németországi Essennel és a törökországi Isztambullal együtt — ez adta a Kodály Központ és a Zsolnay-negyed lendületét.
A Zsolnay-kerámia otthona
A Zsolnay Porcelánmanufaktúrát 1853-ban Pécsett alapították; az eozin-máz és a fagyálló pirogránit világhírűvé tette — ma a Zsolnay Kulturális Negyed őrzi az örökséget.
Vasarely szülővárosa
Victor Vasarely, az op-art atyja 1906-ban Pécsett született; szülővárosában Vasarely Múzeum őrzi a geometrikus absztrakció világhírű életművét.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Pécs Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.
Friss, helyi, és nem bulváros — pont ez hiányzott a pécsi médiapalettáról. Külön tetszik, hogy a kapcsolódó cikkek is relevánsak, így egy témát végig lehet olvasni több szemszögből.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.
Ami igazán megkülönbözteti a többitől: a helyismeret. Érződik, hogy aki ezt összeállította, ismeri a várost és a régiót. Ez az a részletgazdagság, amitől egy helyi lap valóban hasznos lesz.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.