GAZDASáG
- Az információs és kommunikációs technológiai (IKT) kockázatok ma már stratégiai jelentőségűek a vállalatok számára.
- A mesterséges intelligencia okozta kockázatok egy év alatt a 13. helyről a 8. helyre ugrottak a globális fenyegetések rangsorában.
- Az Allianz felmérése szerint az AI-hoz köthető kockázatok megítélése egy év alatt 10-ről 32 százalékra nőtt a vállalatok körében.
- Új uniós szabályozások, mint a NIS2, DORA és CER, 2022 és 2024 között jelentősen alakították az IKT-kockázatkezelési kereteket.
- Homolya Dániel (OTP Bank) szerint egy szervezet akkor működik jól, ha az üzleti terület kockázattudatos, a kockázatkezelés pedig üzlettudatos.
- Az IKT-kockázatok a digitális transzformációval stratégiai vállalati kérdéssé váltak, nem csupán technológiai kihívássá, hangsúlyozta Zsakó Enikő (MKT).
- A mesterséges intelligencia okozta kockázatok jelentősen nőttek, egy év alatt a 13. helyről a 8. helyre ugrottak a globális fenyegetések között a World Economic Forum szerint, az Allianz felmérése 10-ről 32 százalékra emelkedő aggodalmat mutat.
- A kockázatkezeléshez elengedhetetlen a proaktív megközelítés, a szabályozási környezet (pl. NIS2, DORA, CER) folyamatos adaptációja, a szervezeti kultúra átalakítása és a felső vezetés támogatása, ahogy Homolya Dániel (OTP Bank) és Zsakó Enikő is kiemelte.
Zsakó Enikő, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Ellenőrzési Szakosztályának vezetője nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy az IKT-kockázatok mára elengedhetetlen részévé váltak a vállalati stratégiai gondolkodásnak. Ezt a gondolatot erősítette meg Homolya Dániel, az OTP Bank Nyrt. integrált kockázatkezelési ügyvezető igazgatója is, aki az MKT szakosztályi rendezvényén kiemelte: „csak akkor tudunk gyorsan haladni, ha jó fékünk van”. Ezzel arra utalt, hogy a hatékony működés alapja a kockázattudatos üzleti terület és az üzlettudatos kockázatkezelés szimbiózisa. Homolya jelezte, hogy bár a témát elsősorban banki perspektívából közelítette meg, a pénzügyi szektor szigorúbb szabályozási és kockázatkezelési modelljei idővel rendre megjelennek a nem-pénzügyi szférában is, így a tanulságok széles körben alkalmazhatók.
Globális kockázati trendek és az AI robbanása
Az előadás során Homolya Dániel a World Economic Forum Global Risks Reportjára hivatkozva mutatta be a legfontosabb globális kockázatokat. A jelentés szerint a téves információ és a szándékos félretájékoztatás ma már a négy legfontosabb globális kockázat között szerepel. Különösen figyelemre méltó, hogy a mesterséges intelligencia (AI) okozta kedvezőtlen következmények egyetlen év alatt a 13. helyről a 8. helyre ugrottak fel a rangsorban, mögöttük pedig szorosan az újonnan megjelenő kiberbiztonság hiánya áll. A World Economic Forum elemzése szerint rövid távon, egy kétéves horizonton belül, a geopolitikai és a technológiai kockázatok dominálnak, míg hosszú távon a környezeti kockázatok mellett szintén a technológiai fenyegetések jelentik a legnagyobb kihívást.
Ezt a képet erősíti meg az Allianz Kockázati Barométere is, amely szerint a kiberincidensek a legjelentősebb üzleti kockázatok közé tartoznak. Az Allianz felmérése rávilágított arra is, hogy a mesterséges intelligenciához köthető kockázatok megítélése drámai mértékben nőtt a felmért vállalatok körében: egy év alatt 10 százalékról 32 százalékra emelkedett. Ezek az adatok egyértelműen jelzik, hogy az AI térhódítása nemcsak lehetőségeket, hanem jelentős, új típusú kockázatokat is hoz magával, amelyekre a vállalatoknak fel kell készülniük.
A szabályozási környezet és az IKT-kockázatok típusai
Homolya Dániel részletesen áttekintette azt a dinamikusan fejlődő szabályozási környezetet, amely az elmúlt években, különösen 2022 és 2024 között, alakult ki az IKT-kockázatok kezelésére. Ebben a keretrendszerben meghatározó szerepet játszanak a Magyar Nemzeti Bank ajánlásai, az Európai Bankhatóság (EBA) iránymutatásai, valamint – uniós és eurózónás kontextusban – az Európai Központi Bank (EKB) elvárásai. Ezen felül a friss uniós szabályozások, mint a NIS2, a DORA (Digital Operational Resilience Act), a CER (Critical Entities Resilience) irányelvek, valamint a szanálási és kiberrezilienciai jogszabályok, továbbá az uniós AI-rendelet jelentős mértékben befolyásolják a pénzügyi és más kritikus szektorok működését.
Az Európai Bankhatóság (EBA) nem kizárólagos felsorolására támaszkodva Homolya Dániel öt fő IKT-kockázati kategóriát azonosított, amelyekre a vállalatoknak különös figyelmet kell fordítaniuk. Ezek közé tartoznak a rendelkezésreállási és folytonossági kockázatok (pl. nem megfelelő kapacitáskezelés, hiányzó üzletmenet-folytonossági tervek); a biztonsági kockázatok (például adathalászat, DDoS-támadások, illetéktelen hozzáférés); a változáskezelési kockázatok, amelyek gyakran fejlesztések vagy frissítések során válnak nyilvánvalóvá; az adatminőségi és adatkezelési kockázatok; valamint az IKT-kiszervezési kockázatok, melyek a külső szolgáltatóktól való függőségből és az esetleges kilépési tervek hiányából fakadnak. A harmadik felek kockázatainak kezelése kapcsán Homolya kiemelte a partnerek működési, IKT- és reputációs kockázatainak, valamint a kitettségek koncentrációjának folyamatos mérésének fontosságát, példaként említve, hogy már egyetlen, világszerte elterjedt operációs rendszer használata is koncentrációs kockázatot jelenthet.
Elemzés: Adaptáció, kultúra és a jövő kihívásai
A bemutatott adatok és szakértői vélemények alapján egyértelmű, hogy az IKT- és AI-kockázatok kezelése egy folyamatosan fejlődő terület, amely proaktív megközelítést igényel. Homolya Dániel „jó fék” analógiája tökéletesen illusztrálja a modern vállalatok dilemmáját: hogyan lehet egyszerre innovatív és agilis, miközben a biztonság és a reziliencia is garantált? A válasz a kockázatkezelés és a belső ellenőrzés mélyebb integrációjában, valamint a szervezeti kultúra átalakításában rejlik, ahogy Zsakó Enikő is hangsúlyozta. A belső ellenőrzés független biztosítékot nyújt a keretrendszer hatékony működéséről, és fontos inputot ad a kockázatalapú audittervezéshez.
A szabályozás, noha 2022 és 2024 között jelentős mértékben megújult, továbbra is általános keretet biztosít, ami Homolya szerint moduláris fejlesztéseket tesz lehetővé. Az igazi kihívást az jelenti, hogy a különböző szabályozási ágak mennyire képesek konszolidálódni egységes keretté, és a felügyeleti hatóságok mennyire tudnak rugalmasan reagálni a gyors technológiai változásokra. A cégvezetőknek a geopolitikai és technológiai kockázatok mellett az üzletmenet-folytonosság alapos átgondolását javasolta Homolya, saját pályafutásából merítve azt a tanulságot, hogy a kockázatok gyakran kombinálódnak, és kulcsfontosságú a nyitott kockázati kitettségek pontos ismerete.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatban Homolya Dániel optimista, hiszen elsősorban hatékonyságot növelő eszközt lát benne, melynek kontrollja és validálása – akár több AI-platform eredményeinek összevetésével – kulcskérdés. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a pénzügyi szektorban jelentős óvatosság jellemzi az AI alkalmazását, részben az uniós AI-rendelet hatására is. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy nem a mesterséges intelligencia veszi el a kockázatkezelők munkáját, hanem azok a szakemberek, akik képesek azt kezelni. Ennek ellenére az esetleges AI-kiesésre is fel kell készülni üzletmenet-folytonossági szempontból. Zsakó Enikő zárásként kiemelte, hogy a technológia kockázatai a következő években valószínűleg egyre nagyobb hangsúlyt kapnak, ezért a felső vezetés támogatásával az egész szervezeti kultúra átalakulására van szükség. Homolya Dániel emlékeztetett: a kiberincidensek és informatikai zavarok nem elvont fenyegetések, hanem minden gazdasági szereplőt érintő valós kockázatok, amelyekkel foglalkozni kell.
Gyakori kérdések
Miért váltak az IKT-kockázatok stratégiai jelentőségűvé?
Hogyan változott a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kockázatok megítélése?
Milyen fő IKT-kockázati kategóriákat azonosított az Európai Bankhatóság?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Pécs Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatGazdaság
- Megjelenés
- Terjedelem1 125 szó · ≈6 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Kapitány: Klíma helyett tudatosság este 6 és 9 között a hőségben
- Qualcomm új chipekkel támadja az Nvidiát az adatközpontokban
- Lakossági optimizmus: hétéves csúcson a fogyasztói bizalom
- EU: könnyebb lesz szavazni a külföldön élő polgároknak
- Budapest lakbér: Eurostat szerint 1300 euró – de kinek?
A Pécs Blog Gazdaság rovatában az elmúlt 30 napban 20 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — pécsi és baranyai szögből
Albérletpiac: Visszafogott drágulás, szűkülő kínálat – Mi vár
Júniusban 2020 óta nem látott, mindössze 0,9%-os áremelkedés volt az albérletpiacon. Eközben a kínál…
Balogh Petya: Új korszak előtt állnak a magyar vállalkozások
Balogh Petya szerint a magyar cégek új növekedési korszak előtt állnak, de a sikerhez bátorságra, ta…
Könnyebb visszaküldés: új uniós szabály lépett életbe a webáruházaknál
Mától kötelező az elektronikus elállási felület a magyar webáruházakban. Az új uniós szabályozás egy…
Jegybanki fordulat előtt: kamatvágás jöhet júniusban?
A Magyar Nemzeti Bank 6,25 százalékon tartotta az alapkamatot, de a stabil infláció és erős forint m…
Inflációs fordulat: élelmiszerárak csökkentek júniusban
A KSH gyorsjelentése szerint a júniusi éves infláció 1,7%-ra csökkent. Az élelmiszerárak jelentősen …
Kapitány: Klíma helyett tudatosság este 6 és 9 között a hőségben
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a nyári hőségben energiatakarékosságra kéri a lak…
Vélemények és visszajelzések
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! A pécsi szempont különösen hasznos volt.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Köszönöm a részletes források feltüntetését.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Köszönöm a részletes források feltüntetését.