GAZDASáG
- A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (MAGOSZ) tagozatai stratégiai javaslatcsomagot mutattak be kedden.
- A "A magyar mezőgazdaság jövője – az ifjú gazdák és gazdasszonyok célkitűzései" című anyag 10 pontot tartalmaz.
- A javaslatok a generációváltásra, a földhöz jutásra, a piaci védelemre és a szabályozás rugalmasságára fókuszálnak.
- Nagyné Legény Ildikó, a Gazdasszony Tagozat elnöke szerint a föld nemzeti örökség és jövőnk záloga.
- A MAGOSZ elnöke, Jakab István bejelentette, a végleges stratégiát szeptemberben küldik az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztériumnak.
- A MAGOSZ ifjú gazda és gazdasszony tagozatai egy tízpontos stratégiát mutattak be a magyar mezőgazdaság jövőjéről, mely a generációváltástól a piaci védelemig terjed.
- A javaslatok kulcsfontosságúnak tartják a rugalmas és ésszerű szabályozást, amely "mankó", nem pedig "bunkó" a gazdák számára, valamint az arányosabb jövedelemelosztást a termékpályán.
- A teljes, "A magyar mezőgazdaság jövője" című stratégiát szeptemberben küldi el a MAGOSZ az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztériumnak, az ágazati párbeszéd és összefogás reményében.
A magyar mezőgazdaság előtt álló kihívásokra kerestek átfogó választ a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (MAGOSZ) Ifjú Gazda és Gazdasszony Tagozatának képviselői, amikor kedden sajtótájékoztató keretében bemutatták stratégiai javaslatcsomagjukat. Nagyné Legény Ildikó, a MAGOSZ Gazdasszony Tagozatának elnöke, és Derdák Gábor, az Ifjú Gazda Tagozatának elnöke, tucatnyi fiatal gazdálkodó társaságában ismertették a „A magyar mezőgazdaság jövője – az ifjú gazdák és gazdasszonyok célkitűzései” című dokumentum tíz kulcsfontosságú pontját. A javaslatok célja, hogy vonzóbbá tegyék a gazdálkodást a fiatalok számára, és biztosítsák a hazai élelmiszerellátás stabilitását.
A stratégia élén a generációváltás sürgető kérdése áll, melyet a fiatal termelők kiemelten fontosnak tartanak. A magyar gazdatársadalom jelentős mértékben elöregedett, és számos gazdaságban még nem tisztázott az utódlás kérdése, ami komoly termelési kapacitásokat fenyeget. A javaslatcsomag szerint éppen ezért elengedhetetlen egy vonzó jövőkép felvázolása, amely ösztönzi a fiatalokat az agrárpálya választására és a családi gazdaságok továbbvitelére. Nagyné Legény Ildikó hangsúlyozta, hogy „a magyar föld több, mint természeti erő
A klímaváltozás és a piaci realitások is markánsan megjelennek a tagozatok stratégiájában. A javaslat második pontja az „Alkalmazkodó talajhasználati és vízhasználati gyakorlat” meghonosítását szorgalmazza, gyakorlati iránymutatással kiegészítve. Ez magában foglalja az öntözésfejlesztést és a vízmegtartást, melyek elengedhetetlenek a kiszámíthatatlanná váló időjárási viszonyok között. Emellett a „Piacvédelem a magyar termékek számára” és a „Magyar asztalra, magyar élelmiszer” pontok a hazai termelés és fogyasztás erősítését célozzák. A javaslat külön kitér a rövid ellátási láncok fontosságára, melyek mind a termelők, mind a fogyasztók számára előnyösek. Ennek érdekében szorgalmazzák a helyi termelők bekapcsolását a közétkeztetésbe, valamint a helyi feldolgozókapacitások növelését és a termeléssel való összehangolását.
Szabályozási keretek és jövedelmezőség
A MAGOSZ tagozatai a szabályozási környezet átalakítására is markáns javaslatokat tesznek. A hatodik pont „Józan paraszti szemléletű, ésszerű és rugalmas szabályozásokat” sürget az új kormánytól, melynek lényegét a „A törvény ne bunkó legyen, hanem mankó!” mondás foglalja össze. Cél, hogy az EU-s előírásoknak való megfelelés ne lehetetlenítse el a gazdákat, és egységes jogértelmezés érvényesüljön a hivatalokban. A jövedelmezőség és a kiszámítható gazdálkodási feltételek szintén kulcsfontosságúak, ahogy azt a hetedik pont kiemeli. Míg a termelési költségek jelentősen emelkedtek, a felvásárlási árak stagnálnak, ami fenntarthatatlan helyzetet teremt. A javaslatcsomag ezért az arányosabb jövedelemelosztást sürgeti a termelők, feldolgozók és kereskedők között. Emellett a gazdaságok versenyképességének javítása érdekében az adminisztrációs és adóterhek mérséklését is szükségesnek tartják a foglalkoztatás terén.
Társadalmi elfogadottság és edukáció
A stratégia foglalkozik az agrárium társadalmi megítélésével és a fogyasztói tudatosság növelésével is. Az „Információ-alapú gazdálkodás és a gazdálkodói együttműködés erősítése” mellett kiemelt pont „az agrárium társadalmi elfogadottságának javítása” és a „Fogyasztók edukálása”. A stratégia megfogalmazói szerint tudatosítani kell, hogy a magyar termék rövidebb szállítási útvonalon, kisebb környezeti lábnyommal jut el a hazai boltokba, így egészségesebb választást kínál a családoknak, mint például a brazil importcsirke. Nagyné Legény Ildikó zárásként hangsúlyozta, hogy „egészséges a társadalom, ha egészséges élelmiszert fogyaszt, mert az vagy, amit megeszel”, aláhúzva a hazai termékek fogyasztásának egészségügyi és környezetvédelmi előnyeit.
Elemzés: A stratégia súlya és a kormány feladata
A MAGOSZ ifjú gazda és gazdasszony tagozatainak tízpontos stratégiája nem csupán egy szakmai felvetés, hanem egy átfogó jövőkép a magyar agrárium számára, mely különösen aktuális az „új kormány” megalakulása és az ágazati párbeszéd erősítésének igénye szempontjából. A javaslatok a gazdasági fenntarthatóság, a környezetvédelem és a társadalmi felelősségvállalás hármas pillérén nyugszanak, szervesen illeszkedve a modern agrárpolitikai elvárásokhoz. A generációváltás kérdésének élre helyezése rávilágít a szektor hosszú távú életképességének alapvető problémájára, hiszen a gazdaságok elöregedése nélkülözhetetlen termelési kapacitásokat sodor veszélybe. Az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium számára ez a dokumentum egy konkrét, cselekvésre ösztönző útmutató lehet, amely megmutatja, milyen területeken van szükség beavatkozásra és hosszú távú tervezésre. A „törvény ne bunkó, hanem mankó” elv mentén történő szabályozási reformok kulcsfontosságúak lehetnek a bürokratikus terhek csökkentésében és a gazdák versenyképességének növelésében, miközben az EU-s előírásoknak is eleget tesznek. A stratégia sikere nagyban függ a politikai akarat és az ágazati szereplők közötti valós összefogás mértékétől, melyet Jakab István, a MAGOSZ elnöke is szorgalmaz.
Jakab István, a MAGOSZ elnöke a sajtótájékoztatón arról tájékoztatott, hogy a fiatal gazda- és gazdasszony-tagozatok tervezete alapján a szövetség egy szélesebb körű, „A magyar mezőgazdaság jövője” című stratégiát dolgoz ki. Ezt a dokumentumot szeptemberben mutatják be, és nemcsak a szakmai szervezeteknek, hanem az újonnan felálló Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztériumnak is elküldik. A cél egyértelmű: elősegíteni az ágazati párbeszédet és az összefogást, hogy a magyar mezőgazdaság a jövőben is erős és versenyképes maradjon.
Gyakori kérdések
Mi a MAGOSZ javaslatcsomagának fő célja?
Milyen konkrét problémákra keres megoldást a stratégia?
Kihez juttatják el a stratégiai javaslatcsomagot, és mikor?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Pécs Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatGazdaság
- Megjelenés
- Terjedelem998 szó · ≈5 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Olajhatalom figyelmeztet: szerződésszegés az átvételi mulasztás
- Orbán Anita új lendületet adna a C5-együttműködésnek
- Wizz Air: Uniós szabályozás drágíthatja a repülést
- 500 kanadai katona haladhat át Magyarországon
- Fordulat a szélenergia felé: MEKH felméri a gigaprojekteket
A Pécs Blog Gazdaság rovatában az elmúlt 30 napban 18 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — pécsi és baranyai szögből
Exkluzív befektetői csúcs Budapesten: jön a WOOD & Co. Investor
A WOOD & Co. Investor Day 2026 szeptember 9-én debütál Budapesten, exkluzív, zártkörű befektetői…
Uniós áttörés: 16,4 milliárd euró szabadult fel Magyarországnak
Az Európai Bizottság május 29-én feloldotta a Magyarországnak járó 16,4 milliárd eurós uniós forráso…
Váratlanul jelent meg a qvik fizetés a Revoluton – Azonnalira vált a pénzmozgás
A Revolut csendben integrálta a qvik azonnali fizetési módot Magyarországon. Díjmentes, villámgyors …
Fordulat a tejpiacon: jelentősen olcsóbb az alapélelmiszer
Jelentősen csökkent a tej ára az első félévben a magyar boltokban. A KSH szerint több mint 10% az es…
Albérletpiac: Visszafogott drágulás, szűkülő kínálat – Mi vár
Júniusban 2020 óta nem látott, mindössze 0,9%-os áremelkedés volt az albérletpiacon. Eközben a kínál…
Balogh Petya: Új korszak előtt állnak a magyar vállalkozások
Balogh Petya szerint a magyar cégek új növekedési korszak előtt állnak, de a sikerhez bátorságra, ta…
Jó tudni Pécsről — időtálló alapok
Pécs ókeresztény sírkamrái
A pécsi ókeresztény temető (Cella Septichora és a sírkamrák) 2000 óta az UNESCO Világörökség része — a 4. századi, római kori Sopianae egyedülálló emléke Európában.
Magyarország első egyeteme
A Pécsi Tudományegyetem elődjét 1367-ben, Nagy Lajos király kérésére V. Orbán pápa bullája alapította — ez volt az ország első egyeteme.
Európa Kulturális Fővárosa, 2010
Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa volt, a németországi Essennel és a törökországi Isztambullal együtt — ez adta a Kodály Központ és a Zsolnay-negyed lendületét.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Pécs Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Pécsen vagy a környékén él. Tanulságos, és ami a legfontosabb: ellenőrizhető forrásokra épül, nem csak a szenzációra hajt. Ez adja a hitelességét.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a pécsi és baranyai szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Pécsről és Pécsnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.
Friss, helyi, és nem bulváros — pont ez hiányzott a pécsi médiapalettáról. Külön tetszik, hogy a kapcsolódó cikkek is relevánsak, így egy témát végig lehet olvasni több szemszögből.