2026. július 31. péntek 📍 Pécs ▾
🌤 23°C EUR 362,25 USD 314,31 KORAI HOZZÁFÉRÉS
Nobel-díjas Aghion: Az AI forradalmasítja a gazdaságot, de GAZDASáG
Mit kell tudni 30 másodpercben?

  • Philippe Aghion Nobel-díjas közgazdász szerint a Brexit nem hozta el a várt ébresztőt Európának.
  • Az euró hasznos, de „érzéstelenítőként” is hathat, elhalasztva a szükséges reformokat.
  • A mesterséges intelligencia (AI) jelentős növekedési potenciált rejt, főként az ötletgyártás automatizálásával.
  • Európának sürgősen fel kell zárkóznia technológiailag, szemben az USA-val és Kínával.
  • A verseny fenntartása kritikus az AI-szektorban a nagy techcégek dominanciájával szemben.
A lényeg röviden:

  • Philippe Aghion Nobel-díjas közgazdász szerint Európa technológiai lemaradásban van az USA-val és Kínával szemben, a Brexit nem hozott érdemi változást.
  • Az AI jelentős növekedési potenciált rejt, különösen az ötletgyártás területén, de a verseny fenntartása kritikus a nagy techcégek monopóliumával szemben.
  • Az euró stabilitást ad, de elodázhatja a tagállamok szükséges költségvetési és strukturális reformjait, Európának innovációbarát iparpolitikát kell kialakítania.

Aghion, aki a „teremtő rombolás” elméletének egyik vezető alakja, egy interjúban Simon Johnson kérdéseire válaszolva elemezte a kontinens előtt álló kihívásokat. Véleménye szerint a Brexit, bár az Egyesült Királyságban sokan felismerték, hogy a gazdasági költségei sokkal magasabbak, mint amit elhitettek velük, nem vált igazi ébresztővé az Európai Unió számára. Az igazi impulzus később érkezett Vlagyimir Putyintól, Donald Trumptól, és főként az USA-val és Kínával szemben mutatkozó növekvő technológiai lemaradásból.

A közgazdász rámutatott, hogy az Egyesült Királyság egyik panasza az EU-ban tapasztalható túlzott bürokrácia volt, amiben szerinte „van némi igazság”. Ahogy gyakran mondják, Európa „szabályozási óriás és költségvetési törpe” – ez a kritika Hayek azon nézetét visszhangozza, miszerint a tagállamok politikai mozgásterét a lehető legnagyobb mértékben korlátozni kell. Aghion reménykedett, hogy a Brexit felrázza az EU-t, de végül a Draghi-jelentés lett az, amelynek üzenete, hogy Európának technológiai téren fel kell zárkóznia.

Az euró kettős hatása és AI gazdasági potenciálja

Az euróval kapcsolatban Aghion pozitívan nyilatkozott, „jó dolognak” nevezve azt. Kiemelte, hogy a Covid-járvány alatt az eurózóna képes volt közösen hitelt felvenni, ami nagyon hasznos lépés volt. Szerinte az erős valuta és innováció kombinációja ad erőt és befolyást egy gazdaságnak, mint például az USA esetében. Európának ugyan erős valutája van, de az innováció terén elmarad. Felhozta példaként, hogy amikor az Egyesült Királyság nemrégiben „súlyos költségvetési és pénzügyi válság szélén állt”, Európában az euró védelmet nyújt az ilyen sokkoktól. Ugyanakkor az euró egyfajta „érzéstelenítőként” is hathat, ösztönözve olyan országokat, mint Franciaország, hogy halasszák el a szükséges költségvetési kiigazításokat és strukturális reformokat, mert az Európai Központi Bank támogatására számíthatnak.

A mesterséges intelligencia gazdasági hatásaival kapcsolatban Aghion optimistább, mint kollégája, Daron Acemoglu. Míg Acemoglu 2025-ben megjelent tanulmányában meglehetősen pesszimistán ítélte meg az AI termelékenységnövekedésre gyakorolt hatásait, Aghion szerint az AI jelentős növekedési potenciállal bír, mert nemcsak a termékek és szolgáltatások előállításához kapcsolódó feladatokat automatizálja, hanem az ötletek előállítását is. Ez utóbbi teszi lehetővé a régi ötletek újrakombinálását és új koncepciók kidolgozását sokkal könnyebben. Simon Bunellel írt közös tanulmányukban, amely ugyanazt a módszertant követte, mint Acemogluék, 0,7 százalékpontos többletet becsültek az éves teljes tényezőtermelékenység növekedésében, szemben Acemoglu 0,07 százalékpontos becslésével. Aghionék jelenleg Párizsban tanulmányozzák az AI hatását az ötletek előállítására, és úgy vélik, ez önmagában legalább 0,2 százalékponttal növelheti az éves növekedést.

A verseny és iparpolitika szerepe

Azonban Aghion optimizmusa csökken, amikor a meglévő intézmények, különösen a versenypolitika alkalmazkodási képességére terelődik a szó. Aggódik, hogy ha nem sikerül fenntartani a megfelelő versenyt, megismétlődhet az IT-forradalom idején tapasztalt jelenség, amikor a Google, a Microsoft és Amazon fémjelezte „szupersztár cégek” megjelenése végül visszafogta az új szereplők piacra lépését. Úgy véli, az EU ebben a tekintetben „nagyon hasznos szerepet játszhat”. Az EU előnye, hogy nem egyetlen kormány irányítása alatt áll, de versenypolitikájának „innovációorientáltabbá kell válnia”, figyelembe véve az iparpolitika szükségességét olyan kulcsfontosságú területeken, mint a védelmi ipar, az AI, a biotechnológia és energetikai átállás. Ez magában foglalja az adatmegosztás előmozdítását, a digitális piacokról szóló uniós jogszabály kiterjesztését az AI értékláncára, és uniós AI-jogszabály egyes részeinek felülvizsgálatát, hogy ne akadályozza az új cégek piacra lépését. Emellett az AI-infrastruktúra kiépítése is elengedhetetlen, mivel Európában, bár hatalmas mennyiségű adat áll rendelkezésre, nincs elegendő számítási kapacitás az elemzésükhöz. Itt egészítheti ki egymást a versenypolitika és DARPA-típusú iparpolitika, elősegítve a versenyt és új „unikornisok” megjelenését.

Elemzés: A teremtő rombolás és Európa esélyei

Philippe Aghion elemzése rávilágít Európa kritikus helyzetére egy gyorsan változó globális gazdaságban. A kontinens nem csupán a technológiai lemaradással küzd, hanem azzal a belső feszültséggel is, amely a szabályozási alaposság és innovációs rugalmasság közötti egyensúlyozásból fakad. Az „szabályozási óriás és költségvetési törpe” képe pontosan tükrözi azt az akadályt, amely gátolja a teremtő rombolás folyamatát, ami pedig elengedhetetlen lenne a gazdasági növekedéshez és globális versenyképességhez. Különösen aggasztó az AI területén megmutatkozó lassúság, hiszen Aghion szerint ez a technológia nem csupán automatizál, hanem az ötletgyártást is forradalmasítja, ami hosszú távú növekedési motorrá válhat. Az euró stabilitása paradox módon elfedheti a strukturális problémákat, elodázva a fájdalmas, de szükséges reformokat. Európának sürgősen egyensúlyt kell találnia a szigorú szabályozás és innovációbarát iparpolitika között, különösen az adatmegosztás és számítási kapacitások fejlesztése terén. Kína példája, ahol az iparpolitika és verseny bizonyos mértékű összeegyeztetése sikerült, éles kontrasztot mutat, és felveti a kérdést, hogy Európa képes lesz-e időben adaptálódni, mielőtt végleg elveszíti vezető pozícióját a globális technológiai versenyben.

Gyakori kérdések

Mi Philippe Aghion véleménye a Brexitről és annak hatásairól?
Aghion szerint a Brexit egyik kritikája, miszerint az EU túl bürokratikus, igaz, de a kilépés gazdasági költségei sokkal magasabbak voltak, mint azt elhitették a brit közvéleménnyel. A Brexit nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hogy ébresztőként szolgáljon az EU számára; az igazi ébresztő a növekvő technológiai lemaradásból, valamint Putyin és Trump fellépéséből eredt.
Hogyan értékeli Aghion a mesterséges intelligencia gazdasági potenciálját?
Aghion optimista az AI növekedési potenciálját illetően, mivel az nemcsak a termékek és szolgáltatások előállítását automatizálja, hanem az ötletek generálását is megkönnyíti, ami tartósan növelheti az innováció ütemét. Becslése szerint az AI az éves teljes tényezőtermelékenység növekedéséhez akár 0,7 százalékponttal, az ötletek előállításának megkönnyítésével pedig további 0,2 százalékponttal járulhat hozzá.
Milyen szerepet szán Aghion az Európai Uniónak a technológiai felzárkózásban?
Aghion szerint az EU előnye, hogy nem egyetlen kormány irányítása alatt áll, ami lehetővé teszi, hogy hasznos szerepet játsszon a verseny fenntartásában. Az EU-nak innovációorientáltabb versenypolitikára van szüksége, figyelembe véve az iparpolitika szükségességét kulcsfontosságú területeken (AI, biotechnológia, energetika). El kell mozdítani az adatmegosztást, ki kell építeni az AI-infrastruktúrát, és felül kell vizsgálni az uniós AI-jogszabály egyes részeit, hogy ne akadályozza az új cégek piacra lépését.

3,3 (59 értékelés)
Pécs-környéki rendszeres olvasó portréjaZsolnay-negyedi olvasó — a(z) Gazdaság rovat hűséges látogatójaMecsekalji visszatérő olvasó portréjaTettyei olvasó — a(z) Gazdaság rovat rendszeres látogatójaKertvárosi törzs olvasó portréja
685 olvasó

Az értékelés és az olvasottság a Pécs Blog közösségének visszajelzését tükrözi. A cikkeket helyi szerkesztői szemlélettel, ellenőrzött források alapján állítjuk össze — a pontszám a tartalom hasznosságát és megbízhatóságát jelzi az olvasók szerint.

HÁTTÉR

Háttér és kapcsolódó tartalom

Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Pécs Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.

  • RovatGazdaság
  • Megjelenés
  • Frissítve
  • Terjedelem1 012 szó · ≈5 perc olvasás
A cikkben előforduló témák
költségvetés

Korábbi cikkeink ugyanebben a témában

  1. Aghion: Európa lemarad az AI-ban, de van kiút
  2. Szakképzés: megszűnik a kancellári rendszer, egyszemélyi vezetés
  3. Váratlanul jelent meg a qvik fizetés a Revoluton – Azonnalira vált a pénzmozgás
  4. Súlyos veszély a népszerű kirándulóhelyeken: lezárások jönnek a kőrisvész miatt
  5. Villámgyors fizetés a Revoluton: Itt a qvik, ami felrázhatja a hazai bankpiacot

A Pécs Blog Gazdaság rovatában az elmúlt 30 napban 17 cikk jelent meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Vélemények és visszajelzések

3,3 / 5,0 · 💬 6 hozzászólás

Olvasóink visszajelzései a Pécs Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.

Jó tudni Pécsről — időtálló alapok

VILÁGÖRÖKSÉG

Pécs ókeresztény sírkamrái

A pécsi ókeresztény temető (Cella Septichora és a sírkamrák) 2000 óta az UNESCO Világörökség része — a 4. századi, római kori Sopianae egyedülálló emléke Európában.

FELSŐOKTATÁS

Magyarország első egyeteme

A Pécsi Tudományegyetem elődjét 1367-ben, Nagy Lajos király kérésére V. Orbán pápa bullája alapította — ez volt az ország első egyeteme.

KULTÚRA

Európa Kulturális Fővárosa, 2010

Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa volt, a németországi Essennel és a törökországi Isztambullal együtt — ez adta a Kodály Központ és a Zsolnay-negyed lendületét.

Rovatok