ORSZÁGOS POLITIKA
Mit kell tudni 30 másodpercben?
- A Fidesz a Lendvay utcai székházába engedett betekintést újságírók és nyugdíjasok számára.
- A tárlatvezetést Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője tartotta, bemutatva az épület történetét és a párt működését.
- Orbán Viktor miniszterelnök irodája üresen állt a bejárás idején, mivel a pártelnök Belfastban tartózkodott.
- Az épületet utoljára 2016-ban újították fel a Market Zrt. kivitelezésében, összesen 460 millió forint értékben.
- A Fidesz elnöksége havonta, az ügyvezető elnökség hetente ülésezik a székház nagy tárgyalójában.
A lényeg röviden:
- A Fidesz a nyilvánosság előtt nyitotta meg Lendvay utcai székházát, Deutsch Tamás vezetésével, aki az épület történelméről és a párt működéséről beszélt.
- A bejárás során bemutatták Orbán Viktor puritán irodáját, valamint a Fidesz elnökségének és ügyvezető elnökségének üléstermét, ahol a döntések születnek.
- Az esemény a párt történelmi gyökereit és stabilitását hangsúlyozta, miközben a vezetésről és a székház felújításáról is részleteket árult el.
A Fidesz székházának kapui megnyíltak a nyilvánosság előtt, miután Orbán Viktor egy korábbi interjúban felvetette a székház megtekintésének lehetőségét. Bár a Fidesz sajtófőnöke, Havasi Bertalan és Kaminski Fanny közlése szerint a korábbi alkalmi látogatások spontán történtek, és nem terveztek állandó gyakorlatot, egy rövid bejárásra mégis sor került. A különleges tárlatvezetést Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője tartotta, aki a sajtó képviselői mellett a Fidesz belvárosi nyugdíjas csoportját is körbevezette, állítólagos bejelentkezésükre hivatkozva.
Deutsch Tamás felidézte az 1990-es választások utáni időszakot, amikor a Fidesz alapítói közül elsőként ő lépett be a Lendvay utcai kapun, és egy „szigorú tekintetű éjjeliőr” mutatta meg nekik az akkor még állami tulajdonban lévő, rossz állapotú épületet. A politikus hangsúlyozta, hogy a Fidesz nem követett el törvénytelenséget az 1990-es székházbotrány során, amit az SZDSZ és az MSZP „politikai vérvádjának” nevezett. A párt a 2002-es választási vereség után a Szentkirályi utcai irodaházba költözött, majd 2011-ben tért vissza a Lendvay utcába.
Milyen titkokat rejt a Lendvay utcai épület múltja?
A Lendvay és a Dózsa György utca sarkán álló épület gazdag történelemmel bír, melyet a Fidesz is igyekszik megőrizni. Az 1901-ben átadott házban a rendszerváltás előtt az Állami Egyházügyi Hivatal működött, de korábban arisztokrata családok is lakták. A bejáráson résztvevő újságírók tapasztalatai szerint a ház több pontján megmaradtak régi részletek: Deutsch Tamás megmutatta az egykori beépített szemétledobó, a 20. század eleji lift és a porszívórendszer helyét is. A falakon régi Fidesz-plakátok, az alapító okirat és a kilencvenes évekbeli fényképek is láthatók, melyek a párt több mint 36 éves történetét elevenítik fel. Az épületet öt évvel a visszaköltözés után, 2016-ban újította fel kívül-belül a Market Zrt., a rekonstrukció összesen 460 millió forintba került, és modern irodákat alakítottak ki a felső szinten a párt digitális munkatársai számára.
Hogyan zajlik a döntéshozatal a Fidesz központjában?
A székház nem csupán egy iroda, hanem a Fidesz politikai döntéshozatalának központja is. A bejárás egyik fő állomása a nagy tárgyaló volt, ahol havonta ülésezik a Fidesz elnöksége. A testület a júniusi tisztújítás óta 28 főre bővült: Orbán Viktor pártelnök, a négy választott alelnök, a választmányi elnök, a parlamenti frakcióvezető, az EP-delegáció vezetője, valamint a 19 megyei és a fővárosi elnök foglal helyet a teremben. Deutsch Tamás elmondta, hogy a párt operatív irányítását a hetente ülésező ügyvezető elnökség látja el, melynek tagjai Orbán Viktor mellett Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár, Kreicsi Bálint, Kövér László és maga Deutsch Tamás. A terem falát egy szoba méretű, az 1900-as évek Magyarországát ábrázoló vasúti térkép uralja, amely hét éve kisebb diplomáciai ügyet is okozott, amikor Orbán Facebook-oldalán egy elnökségi ülésről készült fotó jelent meg a térkép háttérrel.
Érdekes részlet volt Orbán Viktor irodája, mely a bejárás idején üresen állt, mivel a pártelnök Belfastban tartózkodott. Az iroda a beszámolók alapján puritán: egy asztal, egy tévé, néhány szék és egy szekrény található benne. A könyvek között Zárug Péter Farkas és Török Gábor idén megjelent, „Orbán kora” című kötete is látható volt. Deutsch Tamás szerint Orbán napi 12 órát dolgozik, és gyakorlatilag munkamániásnak nevezte. A földszinti konferenciaterem után a Deák-termet is megmutatták, amely a kilencvenes évek végén ajándékba kapott ülőgarnitúráról kapta a nevét. Deutsch hozzátette, hogy a bútorokról később kiderült, valóban Deák Ferenc tulajdonában voltak, bár Orbánnak nem tetszenek, és „elképesztően kényelmetlenek”.
Mit üzen a székházbejárás a nyilvánosság felé?
A Fidesz székházának megnyitása a sajtó és a nyugdíjas csoport előtt egy gondosan megtervezett kommunikációs lépésnek tekinthető, melynek célja a párt transzparenciájának és történelmi gyökereinek hangsúlyozása. Az esemény arra kínált alkalmat, hogy a Fidesz ne csak a politikai döntések helyszíneként, hanem egyfajta otthonként, stabil bástyaként mutassa be magát, ahol a múlt és a jelen kéz a kézben jár. Deutsch Tamás szavai, miszerint „Ez a székházunk, ez az otthonunk”, pontosan ezt a narratívát erősítik. A puritán Orbán-iroda bemutatásával a pártelnök személyes elkötelezettségét és munkabírását igyekeztek kiemelni, miközben a vasúti térkép körüli korábbi vita leegyszerűsítésével a történelmi épület autentikus részleteként pozícionálták azt. A bejárás végén Bayer Zsolt 2006-os párttörténeti könyvének ajándékozása is a pártidentitás és a közös múlt erősítését szolgálta, egyfajta zárt közösségérzetet sugározva a résztvevők felé.
Gyakori kérdések
Ki vezette a Fidesz székházának bejárását?
Kik vehettek részt a székházlátogatáson?
Mikor újították fel utoljára a Fidesz székházát?
Mi működött a Fidesz székházában a rendszerváltás előtt?
Melyik politikusok alkotják a Fidesz ügyvezető elnökségét?
Milyen könyv volt látható Orbán Viktor irodájában?
Milyen gyakran ülésezik a Fidesz elnöksége?
Miért tartja Deutsch Tamás a székházbotrányt politikai vérvádnak?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Pécs Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatOrszágos politika
- Megjelenés
- Terjedelem1 023 szó · ≈5 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
Magyarország új gázfolyosóra kapcsolódik: búcsú az orosz gáztól?
Bordalokkal és tánccal zárul a XXX. Európai Bordalfesztivál
Paks: Duna vízszintje miatt csökkent a 2. blokk teljesítménye
Adócsaló tévés hálózat: 174 milliós hiány a költségvetésnek
Euróvita: Stabilitás vagy megszorítás, mi vár Magyarországra?
A Pécs Blog Országos politika rovatában az elmúlt 30 napban 1 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — pécsi és baranyai szögből
Vége a rendeleti kormányzásnak: Parlamenté a szó
Az Országgyűlés törvényi szintre emelte a veszélyhelyzeti rendeleteket, véget vetve a rendeleti korm…
Záporoznak a reakciók: Magyar Péter Polgár Juditot jelölné
Magyar Péter Polgár Juditot javasolja köztársasági elnöknek Sulyok Tamás július 20-i távozása után –…
Lázár János búcsúja: három hónap, nulla felszólalás
Lázár János augusztus 20-án adta vissza parlamenti mandátumát, mindössze három hónap után. Nulla fel…
Hétfőn kezdődik a választási iratok megsemmisítése
Hétfőn megkezdődik a választási iratok tömeges megsemmisítése, a törvényi előírásoknak megfelelően. …
Szakképzés: megszűnik a kancellári rendszer, egyszemélyi vezetés
A magyar szakképzés irányításában alapvető változás jön: megszűnik a kancellári rendszer, helyette e…
Vége a kancellári rendszernek: átalakul a magyar szakképzés
A magyar szakképzésben a következő tanévtől megszűnik a kancellári rendszer, helyette egyszemélyi ve…
Jó tudni Pécsről — időtálló alapok
A négytornyú Székesegyház
A pécsi Szent Péter és Pál-székesegyház jellegzetes négy tornya a városkép egyik jelképe; alapjai a 11. századig nyúlnak vissza, a mai forma a 19. századi újjáépítésé.
Pécs ókeresztény sírkamrái
A pécsi ókeresztény temető (Cella Septichora és a sírkamrák) 2000 óta az UNESCO Világörökség része — a 4. századi, római kori Sopianae egyedülálló emléke Európában.
Magyarország első egyeteme
A Pécsi Tudományegyetem elődjét 1367-ben, Nagy Lajos király kérésére V. Orbán pápa bullája alapította — ez volt az ország első egyeteme.
Vélemények és visszajelzések
Még nincs hozzászólás.