GAZDASáG
- Philippe Aghion közgazdász szerint a mesterséges intelligencia (AI) jelentős gazdasági növekedési potenciállal bír.
- Az AI nemcsak feladatokat automatizál, hanem az ötletgyártást is felgyorsíthatja, tartós növekedést generálva.
- Aghion óvatosságra int a versenypolitika lassú adaptációja miatt, ami gátolhatja az innovációt és növekedést.
- Európának sürgősen fel kell zárkóznia technológiailag, és innovációorientált ipar- és versenypolitikát kell kialakítania.
- Kína példája azt mutatja, hogy az iparpolitika és verseny összeegyeztethető lehet, ami inspirációt adhat Európának.
- Philippe Aghion közgazdász szerint az AI jelentős növekedési potenciált rejt az ötletgyártás felgyorsításával, de Európa technológiailag lemaradt.
- Az euró hasznos eszköz, de „érzéstelenítőként” is hathat, gátolva a szükséges költségvetési reformokat a tagállamokban.
- Európának innovációorientált versenypolitikára és AI-infrastruktúra fejlesztésére van szüksége, hogy elkerülje a monopolhelyzetek kialakulását és felzárkózzon a globális versenyben.
Aghion professzor Simon Johnson kérdéseire válaszolva először a Brexit gazdasági és politikai következményeit vizsgálta. Elmondása szerint az Egyesült Királyság kilépésének egyik fő mozgatórugója az Európai Unió túlzott bürokráciája elleni panasz volt, amelyben szerinte „van némi igazság”. A közgazdász felidézte a gyakran hangoztatott kritikát, miszerint Európa „szabályozási óriás és költségvetési törpe”, ami pontosan tükrözte a britek frusztrációját. Említette Hayek azon nézetét, miszerint a tagállamok politikai mozgásterét a lehető legnagyobb mértékben korlátozni kell, amit szerinte a brit politikusok saját céljaikra használtak fel. Aghion szerint a brit közvéleményt félrevezették a Brexit gazdasági következményeivel kapcsolatban, és ma már sokan felismerik, hogy a kilépés költségei sokkal magasabbak a korábban elhitetettnél. Bár remélte, hogy a Brexit ébresztőként szolgál az EU számára, az igazi felismerés később érkezett Vlagyimir Putyin és Donald Trump fellépése, valamint az USA-val és Kínával szembeni növekvő technológiai lemaradás nyomán. Ebben a kontextusban vált különösen fontossá a Draghi-jelentés üzenete, amely hangsúlyozza Európa technológiai felzárkózásának szükségességét.
Az euró kettős áldása és innovációs lemaradás
Az euró jövőjével kapcsolatban Aghion professzor egyértelműen pozitívan nyilatkozott, „jó dolognak” nevezve azt. Példaként említette, hogy a Covid-járvány idején az eurózóna képes volt közösen hitelt felvenni, ami „nagyon hasznos lépés” volt. Kiemelte az erős valuta és innováció kombinációjának fontosságát, rámutatva, hogy az USA mindkettővel rendelkezik, míg Európa erős valutával igen, de nem innovál eléggé. Ez a kettősség ad erőt és befolyást. Az euró segített Európának abban is, hogy védve maradjon az olyan pénzügyi sokkoktól, mint amilyen az Egyesült Királyságban alakult ki nemrégiben, amikor az ország egy súlyos költségvetési és pénzügyi válság szélén állt. Azonban az eurónak van egy árnyoldala is: „érzéstelenítőként” hat, és arra ösztönözheti az olyan országokat, mint Franciaország, hogy halasszák el a szükséges költségvetési kiigazításokat és strukturális reformokat, bízva az Európai Központi Bank támogatásában. Ezért Aghion az eurót „kétoldalú áldásnak” tekinti.
Az AI: Növekedési motor vagy monopolhelyzet?
A mesterséges intelligencia gazdasági hatásairól szólva Aghion optimista nézetet képvisel, ellentétben kollégájával, Daron Acemogluval. Míg Acemoglu tanulmányában, amely 2025-ben jelent meg, a termelékenység növekedését négy tényezőtől tette függővé (az AI-nak kitett feladatok aránya; a nyereségesen automatizálható feladatok aránya; a munka jövedelemből való részesedése; a munkaerő-megtakarítás mértéke), Aghion Simon Bunellel közös tanulmányában másképp értelmezte az empirikus bizonyítékokat. Becslésük szerint az éves teljes tényezőtermelékenység növekedésében mintegy 0,7 százalékpontos többlet mutatkozott, szemben Acemoglu 0,07 százalékpontos becslésével. A vita tehát nem elvi, hanem empirikus kérdés. Aghion hangsúlyozza, hogy az AI nemcsak a termékek és szolgáltatások előállításához kapcsolódó feladatokat automatizálja, hanem az ötletek generálását is, megkönnyítve a régi ötletek újrakombinálását és új koncepciók kidolgozását. Jelenleg Párizsban tanulmányozzák ennek tartós hatásait, és úgy vélik, hogy ez a tétel önmagában legalább 0,2 százalékponttal növelheti az éves növekedést. Aghion azonban aggódik, hogy a meglévő intézmények, különösen a versenypolitika, nem képesek elég gyorsan alkalmazkodni. Félő, hogy megismétlődik az IT-forradalom idején tapasztalt jelenség, amikor olyan „szupersztár cégek” – mint a Google, a Microsoft és Amazon – dominanciája visszafogta az új szereplők piacra lépését, annak ellenére, hogy ma már léteznek új belépők, mint az Anthropic, és Elon Musk is aktívan foglalkozik a területtel.
Elemzés: Európa stratégiai lépései a jövőért
Az aggodalmak ellenére Aghion professzor szerint Európa kulcsfontosságú szerepet játszhat a versenybarát iparpolitika kialakításában. Az EU előnye, hogy nem egyetlen kormány irányítása alatt áll, ami lehetőséget ad egy innovációorientáltabb versenypolitika megvalósítására. Ez azonban azt jelenti, hogy az uniós versenypolitikának figyelembe kell vennie az iparpolitika szükségességét olyan kulcsfontosságú területeken, mint a védelmi ipar, az AI, a biotechnológia és energetikai átállás. Konkrét javaslatai között szerepel az adatmegosztás előmozdítása, a digitális piacokról szóló uniós jogszabály logikájának kiterjesztése az AI értékláncára. Fontosnak tartja az AI szabályozását, de túlzások nélkül, sőt, akár az uniós AI-jogszabály egyes részeinek felülvizsgálatát is javasolja annak érdekében, hogy ne akadályozzák az új cégek piacra lépését. Emellett kulcsfontosságú az AI-infrastruktúra kiépítése is, mivel Európában hatalmas mennyiségű adat áll rendelkezésre, de nincs elegendő számítási kapacitás azok elemzéséhez. Ezen a ponton a versenypolitika és egy DARPA-típusú iparpolitika kiegészítheti egymást, elősegítve a versenyt és új „unikornisok” megjelenését.
Ahogy L. Rafael Reif, az MIT volt elnöke is megjegyezte, Kína, amely az 1970-es évektől a 2000-es évekig tartó másolási és tőkefelhalmozási fázison ment keresztül, ma már számos technológiai szektorban az élen jár. Aghion novemberi kínai látogatásán tapasztalta, hogy ott a „teremtő rombolás” gondolata rendkívül népszerű. Meglepte, hogy Kínának sikerült összeegyeztetnie az iparpolitikát egy bizonyos mértékű versennyel, ami egy olyan modell lehet, amelyből Európa is meríthet. Ez a példa rámutat, hogy a technológiai élvonal célba vétele és innovációba való jelentős befektetés, megfelelő versenypolitikával párosítva, alapja lehet a globális vezető szerep megszerzésének.
Összességében Philippe Aghion rávilágít, hogy Európának sürgősen felül kell vizsgálnia gazdasági és szabályozási megközelítéseit, ha nem akar végleg lemaradni a globális innovációs versenyben. Az AI forradalommal járó lehetőségeket csak akkor tudja kiaknázni, ha proaktívan alakítja versenypolitikáját, támogatja az adatmegosztást és kiépíti a szükséges infrastruktúrát, elkerülve az IT-forradalom idején kialakult monopolhelyzetek ismétlődését. Az európai döntéshozók előtt álló feladat nem csupán a szabályozás, hanem egy olyan ökoszisztéma megteremtése, amely ösztönzi a „teremtő rombolást” és új „unikornisok” felemelkedését.
Gyakori kérdések
Milyen kritikát fogalmazott meg Philippe Aghion a Brexit kapcsán?
Mi Philippe Aghion véleménye az euróról?
Hogyan látja Aghion a mesterséges intelligencia (AI) gazdasági hatásait Európára?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Pécs Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatGazdaság
- Megjelenés
- Frissítve
- Terjedelem1 062 szó · ≈5 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- bezár: Stratégiai döntés a Ringier Sports Media
- Sportmédia-óriások fúziója Svájcban: Új digitális ökoszisztéma
- Nobel-díjas Aghion: Az AI forradalmasítja a gazdaságot, de
- Aghion: Európa lemarad az AI-ban, de van kiút
- Szakképzés: megszűnik a kancellári rendszer, egyszemélyi vezetés
A Pécs Blog Gazdaság rovatában az elmúlt 30 napban 17 cikk jelent meg.
Ezeket is olvasta — pécsi és baranyai szögből
Inflációlassulás: mi drágul, mi olcsóbb Pécsett és Baranyában?
Jelentősen lassult az infláció Magyarországon, 2,1%-ra mérséklődött. Baranyában az élelmiszerek olcs…
Magnum: Kiszakadt az Unileverből, új utakon a veszprémi gyár
A The Magnum Ice Cream Company (TMICC) önállósodott az Unilevertől. Konecsni Péter ügyvezető a veszp…
Pécsi Kommunikációs Központ: Raktáros pozíció nyílt meg
A Pécsi Kommunikációs Központ Kft. raktáros / árukiadó pozícióra keres munkatársat Pécsett, erősítve…
Pécs pénzügyi válságban: 6,7 milliárdos hiány fenyegeti a várost
Pécs önkormányzata 6,7 milliárd forintos hiánnyal és 5 milliárdos szolidaritási teherrel küzd. Kormá…
Fordulat a tejpiacon: jelentősen olcsóbb az alapélelmiszer
Jelentősen csökkent a tej ára az első félévben a magyar boltokban. A KSH szerint több mint 10% az es…
Lakossági optimizmus: hétéves csúcson a fogyasztói bizalom
A GKI friss adatai szerint a magyar fogyasztói bizalmi index közel hétéves csúcsra emelkedett június…
Jó tudni Pécsről — időtálló alapok
Török kori emlék a főtéren
A Széchenyi téren álló Gázi Kászim pasa dzsámija a hódoltság korából maradt fenn; ma templomként működik, és Magyarország egyik legépebb oszmán-kori épülete.
A Mecsek a város fölött
Pécs a Mecsek déli lejtőjén fekszik; a Misina-tetőn álló tv-torony kilátója a város jelképe, a hegy pedig kirándulóutak és a mediterrán hangulat forrása.
Villány közelsége
Pécstől délre a Villányi borvidék hazánk egyik legrangosabb vörösboros tája; a Villányi Franc a térség védjegye lett — a helyi gasztronómia meghatározó eleme.
Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Pécs Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.
Pontos, alapos elemzés. Baranyai olvasóként pontosan ezt vártam: érthető nyelven, tényekre alapozva, felesleges túlzások nélkül. Ritka az ilyen kiegyensúlyozott helyi tájékoztatás.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Pécsen vagy a környékén él. Tanulságos, és ami a legfontosabb: ellenőrizhető forrásokra épül, nem csak a szenzációra hajt. Ez adja a hitelességét.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Pécsről és Pécsnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.