GAZDASáG
- A magyarok a várakozásokkal ellentétben nem rohamozzák az euróért a pénzváltókat, inkább török lírát és dollárt keresnek.
- A Magyar Nemzeti Bank július 29-i adatai szerint 1 euró 361,35 forintot, 1 dollár pedig 317,06 forintot ért.
- Horvátország 2023. január 1-jén csatlakozott az euróövezethez, így a kuna már nem hivatalos fizetőeszköz.
- Az utazók jellemzően 50-100 ezer forint értékben váltanak, sokan előzetes tervezés nélkül érkeznek.
- A megtakarítási céllal vásárolt euró nem tömeges jelenség, de előfordul milliós összegek átváltása is.
- A magyarok nem euróért rohamozzák a budapesti pénzváltókat, hanem török lírát és dollárt keresnek a nyári utazásokhoz.
- Sokan felkészületlenül érkeznek, nem tudva, hogy Horvátországban 2023. január 1. óta már euróval kell fizetni.
- A megtakarítási céllal történő euróvásárlás nem tömeges, de előfordulnak milliós összegek, ahol az árfolyamkülönbség jelentős lehet.
A budapesti belvárosi pénzváltók előtt vegyes a kép: míg a külföldi turisták eurót adnak el, hogy forinthoz jussanak – egy fiatal például száz euróért mintegy 36 ezer forintot kapott, amiből egy estét tervezett –, addig a magyarok épp az ellenkező irányba mozdulnak. A nyári utazási szezonban a hazai ügyfelek nem tömegesen vásárolnak eurót, hanem más valutákat keresnek, miközben a pénzváltók munkatársai szerint a forgalom sem kiemelkedő. A Magyar Nemzeti Bank július 29-i hivatalos árfolyama szerint egy euró 361,35, egy dollár pedig 317,06 forintot ért, de a pénzváltók tényleges árfolyamai ettől eltérhetnek, és irodánként is különbözhetnek.
Milyen valutát keresnek a magyarok most a nyárra?
A magyar utazók körében a leggyakrabban keresett pénznemek a török líra és a dollár. Törökország továbbra is népszerű nyári úti cél, ami a körúti pénzváltók forgalmában is érzékelhető, ahol az egyik felkeresett irodában szintén ezt a két valutát nevezték meg a leggyakrabban keresett pénznemként. A magyar ügyfelek jellemzően nem visznek vagyonokat a pulthoz; a beszámolók szerint általában 50–100 ezer forint körüli összeget váltanak át, a rövidebb utazásra készülők pedig inkább kisebb címleteket kérnek. A váltók igyekeznek alkalmazkodni az igényekhez, de nem mindig áll rendelkezésre pontosan az a bankjegyösszetétel, amit az ügyfél szeretne. Gyakran előfordul, hogy a nagyobb összegből már arra következtetnek, az ügyfél a családi nyaralás készpénzigényét szeretné fedezni.
Miért tévednek még mindig a horvát kunával kapcsolatban?
Meglepően sok magyar utazó szeretne még mindig horvát kunát vásárolni, annak ellenére, hogy Horvátország 2023. január 1-jén csatlakozott az euróövezethez, és azóta az euró a hivatalos fizetőeszköz. Ez a jelenség rávilágít arra, hogy a pénzváltóknak nemcsak a bankjegyek átadásával, hanem alapvető utazási információk magyarázatával is foglalkozniuk kell. A pénzváltók szerint rendszeresen tőlük kérdezik meg azt is, mennyi készpénzre lehet szükség egy egyhetes horvátországi nyaraláson, amire ők utazási iroda lévén nem tudnak és nem is akarnak általános választ adni. Érdemes otthon átgondolni a várható kiadásokat, mielőtt a pénzváltóhoz érkezünk, ahogy azt az egyik munkatárs tanácsolta. Akadt példa arra is, hogy egy Görögországba készülő család a pultnál vitatkozott a szükséges összegről, miközben egyre hosszabb sor alakult ki mögöttük.
Az erősödő forint nemcsak a nyaralókat mozgatja meg. Bár nem tömeges jelenség, de találkoznak olyan ügyfelekkel is a váltósok, akik kedvezőnek ítélik a mostani árfolyamot, és megtakarítási céllal vásárolnak eurót. Ők nem 50–100 ezer forinttal érkeznek; alkalmanként akár milliós összegeket is átváltanak. Fontos tudni, hogy nagyobb összegnél már néhány forintos árfolyamkülönbség is komoly eltérést okozhat: egymillió forintnyi váltásnál egyetlen forint különbség is több ezer forinttal módosíthatja a kézhez kapott összeget. Emiatt nemcsak a kijelzett árfolyamot, hanem a kezelési költségeket és az egyedi feltételeket is érdemes ellenőrizni.
Külön ügyfélkört alkotnak az úgynevezett „melósok”, akik külföldi munkájuk után készpénzben kapott eurójukat váltják forintra. Ők azonban viszonylag ritkán fordulnak meg a fővárosi irodákban; egy pénzváltó munkatársa szerint ez a jelenség sokkal gyakoribb a nyugat-magyarországi, határ menti városokban. Az Egyesült Államokban megrendezett idei labdarúgó-világbajnokság sem indított látványos dollárvásárlást a körúton. Egyik megkérdezett váltó sem érzékelte, hogy a torna idején megugrott volna az amerikai fizetőeszköz iránti kereslet. Emlékezetes eset volt viszont egy nászút előtt álló házaspár, akik rengeteg gyűrött, vegyes címletű készpénzt, vélhetően a menyasszonytáncból származó összeget hozták, és sok „apró dollárt” kértek. Az ilyen különleges igényeket a váltók lehetőség szerint teljesítik, de ritkább valuta, nagyobb összeg vagy meghatározott címletek esetében célszerű előzetesen telefonon érdeklődni. Sérült bankjegyekkel viszont nem érdemes próbálkozni, azokat nem vásárolják meg, az ügyfeleket sérülésmentes bankjegyre cserélésre irányítják.
Készpénz vagy digitális megoldás: mi a valós dilemma?
A hagyományos pénzváltók ma már nemcsak egymással és a bankokkal versenyeznek, hanem az egyre népszerűbb nemzetközi pénzügyi alkalmazásokkal, mint például a Revolut vagy a Wise. Ezek a digitális megoldások kényelmes alternatívát kínálnak, de a felhasználóknak érdemes figyelniük, hogy a devizaváltással járó tranzakciókra változó díjak rakódhatnak. A Wise magyarországi ügyfeleinél például változó díjakkal kell számolni, míg a Revolutnál a költség csomagtól, limittől és az átváltás időpontjától is függhet. A készpénz mellett szólhat, hogy előre tervezhető keretet ad, és olyan helyeken is használható, ahol a kártyás fizetés problémás. A kártya kényelmesebb lehet, de külföldi terminálnál vagy automatánál érdemes figyelni, milyen pénznemben kínálja fel az elszámolást. A Correct Change tájékoztatója szerint ritkább valuta, nagyobb összeg vagy konkrét címlet igénye esetén tanácsos előre érdeklődni, egyes váltóknál pedig előrendelésre és egyedi árfolyam egyeztetésére is van lehetőség.
Összességében megállapítható, hogy a budapesti pénzváltók körúti tapasztalatai alapján nem alakult ki általános euróroham az erősebb forint miatt. Inkább megfontoltabb, célzottabb vásárlások jellemzőek: ki a nyaralásra készül, ki pedig hosszabb távra tesz félre eurót. A pultoknál eközben nemcsak pénz, hanem sokszor hasznos tanácsok is gazdát cserélnek, még ha a pénzváltók nem is minden esetben készültek fel az utazási irodai szerepre. Az utazók számára továbbra is kiemelten fontos az alapos előzetes tervezés és tájékozódás, legyen szó akár valutaváltásról, akár a célország fizetőeszközéről.
Gyakori kérdések
Milyen valutát keresnek a magyarok leginkább a pénzváltóknál?
Mennyi forintot kap egy turista 100 euróért Budapesten?
Mi az euró és a dollár hivatalos árfolyama a Magyar Nemzeti Bank szerint?
Mióta euró a hivatalos fizetőeszköz Horvátországban?
Mekkora összeget váltanak át jellemzően a magyar ügyfelek?
Érdemes-e előre egyeztetni a pénzváltóval nagyobb összeg vagy ritkább valuta esetén?
Milyen digitális pénzügyi alkalmazásokat használnak az utazók a készpénz helyett?
Hol váltják be leginkább a külföldön dolgozó magyarok az eurójukat?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Pécs Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatGazdaság
- Megjelenés
- Terjedelem1 152 szó · ≈6 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
Két fiatal tehetség a válogatottban: Tóth és Minorics
Görögországi tűzvész: Két tűzoltó halt meg Réthimno közelében
Parlamenti bizottság utasította el az NMHH 2025-ös beszámolóját
Fordulat: Trump-közeli influenszer az orosz propagandáról vallott
Mandátumkorlát: Sok tisztség elérhetetlenné vált politikusoknak
A Pécs Blog Gazdaság rovatában az elmúlt 30 napban 8 cikk jelent meg.
Jó tudni Pécsről — időtálló alapok
Pécs ókeresztény sírkamrái
A pécsi ókeresztény temető (Cella Septichora és a sírkamrák) 2000 óta az UNESCO Világörökség része — a 4. századi, római kori Sopianae egyedülálló emléke Európában.
Magyarország első egyeteme
A Pécsi Tudományegyetem elődjét 1367-ben, Nagy Lajos király kérésére V. Orbán pápa bullája alapította — ez volt az ország első egyeteme.
Európa Kulturális Fővárosa, 2010
Pécs 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa volt, a németországi Essennel és a törökországi Isztambullal együtt — ez adta a Kodály Központ és a Zsolnay-negyed lendületét.






Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Pécs Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Pécsen vagy a környékén él. Tanulságos, és ami a legfontosabb: ellenőrizhető forrásokra épül, nem csak a szenzációra hajt. Ez adja a hitelességét.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Pécsről és Pécsnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.
Nagyon érdekes cikk, köszönöm! Jó látni, hogy a pécsi és baranyai szempont is hangsúlyt kap — sok országos lap átsiklik a helyi vonatkozásokon, itt viszont pont ez a rész a leghasznosabb.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.