MűVéSZET
- A Magyar Elektrográfiai Társaság (MET) 2001-ben alakult, mára 101 tagot számlál.
- Május 26-án nyílt meg a 4. Digitális Agora Triennálé Szekszárd-Budapest teljes anyagának kiállítása a Pesti Vigadóban.
- A kiállításon 180 művész alkotásai szerepelnek, köztük kínai és olasz résztvevők munkái.
- Első alkalommal jelenik meg a mesterséges intelligencia (AI) több mű alkotási folyamatában.
- A MET kiadott egy ingyenesen elérhető digitális kiadványt, amely a társaság elmúlt 20 évét és digitális művészet irányzatait mutatja be.
- A Magyar Elektrográfiai Társaság (MET) 4. Digitális Agora Nemzetközi Triennáléja a Pesti Vigadóban mutatja be 180 művész digitális alkotásait, hangsúlyozva az AI szerepét.
- A MET egy új, ingyenes digitális kiadványban összegzi 20 éves munkásságát, feltérképezve a számítógépes művészet fejlődését és hagyományos művészethez való kapcsolódását.
- A mesterséges intelligencia nem helyettesíti, hanem kiegészíti a művészek munkáját, új lehetőségeket és kihívásokat teremtve a kreativitás és alkotás területén.
A művészet és technológia közötti határvonal egyre inkább elmosódik, miközben a mesterséges intelligencia új dimenziókat nyit meg az alkotók előtt. Ezt a folyamatot vizsgálja és mutatja be a Magyar Elektrográfiai Társaság (MET), amely 2001 óta fogja össze a digitális eszközökkel kísérletező művészeket Magyarországon. A szervezet, amelynek közvetlen előzménye az 1989-ben létrejött Fény-Árnyék Művészeti Egyesület Árnyékkötők nevű avantgárd elektrografikai szekciója volt, kezdetben 19 alapító taggal indult, és mára 101 főre emelte taglétszámát, kiállításaik száma pedig meghaladja a kétszázat.
A MET elnöke, HAász Ágnes, alelnöke, Spitzer Fruzsina, és szakmai tanácsadója, Ruzsa Dénes szerint a technológia nem csupán eszköztár, hanem az alkotói folyamat szerves része, ami új feladatokat ró a művészekre. Ezt a paradigmaváltást tükrözi a május 26-án a Pesti Vigadóban megnyílt 4. Digitális Agora 2025-2026 Nemzetközi Triennálé Szekszárd-Budapest teljes anyagának kiállítása. Az eseményen 180 résztvevő művei láthatók, különlegessége pedig a kínai és olasz művészek részvétele, valamint az olyan új technológiák alkalmazása, mint a hang és kép szintézise. Bemutatásra került a felhasználóbarát Motívumalkotó applikáció adatbázis installációja is, amely több mint ezerötszáz darab vektorizált díszítményt és motívumot tartalmaz a Néprajzi Múzeum magyar és nemzetközi műtárgyainak mintáiból. A triennálé történetében első ízben jelenik meg a mesterséges intelligencia (AI) több mű alkotási folyamatában, ami jelzi a digitális művészet folyamatos evolúcióját.
A digitális művészet gyökerei és fejlődése
A MET elmúlt 20 évét feldolgozó digitális kiadvány részletesen tárgyalja a gépek szerepét a művészetben és különböző irányzatokat. A kiadványból kiderül, hogy a számítógépes művészet gyökerei nem csupán a modern technológiában, hanem a számítástechnika korát megelőző művészeti irányokban is fellelhetők voltak. Spitzer Fruzsina, a MET alelnöke kiemelte, hogy a „11≙ 1011 A Magyar Elektrográfiai Társaság / MET alkotóinak munkássága 2000-től napjainkig” című kötet tavaly jelent meg nyomtatásban, limitált példányszámban. Idén a Képírás Művészeti Alapítvánnyal együttműködve úgy döntöttek, hogy egy bővített, bárki számára ingyenesen elérhető digitális változatot is kiadnak. Ez a változat szövegében változatlan, de tartalmazza az összes művésztag munkásságát egy-egy reprezentatív reprodukcióban, így szélesebb közönség számára teszi hozzáférhetővé a társaság átfogó tevékenységét.
A tanulmányban szereplő több mint 90 alkotó rendkívül sokféleképpen viszonyul a technológiához. Vannak, akik az új eszközökön keresztül inkább a klasszikus képkészítési hagyományokat folytatják, mások kifejezetten a digitális médium sajátosságaira, működésére és logikájára koncentrálnak. A kiadvány áttekinti a digitális művészet számos formáját, mint például a kódolt és generatív művészetet, a fotóalapú munkákat, az elektronikus ceruza vagy ecset használatát, a digitális absztrakciót és glitch art különböző formáit, valamint az installációs, fényalapú és mozgóképes alkotásokat. Külön figyelmet kapnak azok az irányok, amelyek visszanyúlnak a digitális művészet korábbi formanyelveihez, miközben már a legújabb tendenciákat, köztük a gépi tanulásra épülő művészeti gyakorlatokat képviselik.
A hagyomány és innováció találkozása
Ruzsa Dénes, a MET szakmai tanácsadója hangsúlyozta, hogy a számítógépes művészet nem éles töréspontként jelenik meg a művészettörténetben, hanem egy folytonos változás, alakulás része. Ez az új ág számos korábbi irányzathoz kapcsolódik, mint például a konstruktivizmushoz, a konceptuális művészethez, a geometrikus absztrakcióhoz, a dadaista eljárásokhoz és általában a 20. századi kísérleti művészetekhez. A digitális alkotások ma ugyanúgy építenek a klasszikus kompozíciós elvekre és művészettörténeti hagyományokra, ahogy a korábbi grafikai vagy fototechnikai újítások is tették. A különbség abban rejlik, hogy a digitális technológia új vizuális dimenziókat nyit meg, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak.
Elemzés: Az AI és művészet jövője
A Magyar Elektrográfiai Társaság munkássága és Digitális Agora Triennálé egyértelműen bizonyítja, hogy a mesterséges intelligencia és digitális technológiák nem fenyegetést jelentenek a művészetre nézve, hanem sokkal inkább lehetőséget. Ahogy a forrás címe is utal rá, „a gép nem veszi el a művész szerepét, inkább új feladatokat ad neki.” Ez a megállapítás kulcsfontosságú, hiszen rávilágít, hogy az AI nem helyettesíti az emberi kreativitást, hanem kiegészíti és kibővíti azt. A művészek feladata mostantól az lesz, hogy megtanulják kezelni ezeket az új eszközöket, megértsék a működésüket, és saját víziójuk szolgálatába állítsák őket. Ez egyben azt is jelenti, hogy a művészet fogalma tovább tágul, és olyan alkotások születhetnek, amelyek korábban pusztán technikai okokból kifolyólag nem jöhettek volna létre.
A MET úttörő szerepe abban áll, hogy nemcsak bemutatja, hanem aktívan formálja is ezt az átalakulást. A kínai és olasz művészek bevonása a triennáléba, valamint a Néprajzi Múzeum motívumkincsének digitalizálása a Motívumalkotó applikáció révén jól példázza, hogy a digitális művészet képes hidakat építeni kultúrák és hagyományok között. Az ingyenesen elérhető digitális kiadvány pedig nem csupán a múltat összegzi, hanem iránymutatást is ad a jövőre nézve, democratizálva ezzel a digitális művészetről szóló tudást. A jelenlegi fejlődés, hasonlóan a gazdaság és technológia más területeihez – mint például a SpaceX innovációi, amelyekről korábbi anyagainkban is írtunk – azt mutatja, hogy a folyamatos megújulás és új technológiák adaptálása elengedhetetlen a fejlődéshez és releváns maradáshoz. A művészet terén ez különösen igaz, hiszen a digitális eszközök révén a kifejezésmódok tárháza szinte végtelenre tágul, és művészeknek lehetősége nyílik olyan alkotások létrehozására, amelyek reflektálnak korunk technológiai kihívásaira és lehetőségeire, miközben mélyen gyökereznek a művészettörténeti hagyományokban.
Gyakori kérdések
Mi a 4. Digitális Agora Nemzetközi Triennálé fő újdonsága?
Milyen témát dolgoz fel a MET frissen megjelent digitális kiadványa?
Hogyan viszonyul a mesterséges intelligencia a művészi alkotáshoz a MET megközelítésében?
Háttér és kapcsolódó tartalom
Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Pécs Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.
- RovatMűvészet
- Megjelenés
- Frissítve
- Terjedelem1 015 szó · ≈5 perc olvasás
Korábbi cikkeink ugyanebben a témában
- Aghion: Az AI hatalmas potenciál, de Európa lemaradt
- Zöld utat kapott az RSMG és a kicker svájci sportappja
- Nobel-díjas Aghion: Az AI forradalmasítja a gazdaságot, de
- Aghion: Európa lemarad az AI-ban, de van kiút
- Váratlanul jelent meg a qvik fizetés a Revoluton – Azonnalira vált a pénzmozgás
A Pécs Blog Művészet rovatában az elmúlt 30 napban 12 cikk jelent meg.
Jó tudni Pécsről — időtálló alapok
A négytornyú Székesegyház
A pécsi Szent Péter és Pál-székesegyház jellegzetes négy tornya a városkép egyik jelképe; alapjai a 11. századig nyúlnak vissza, a mai forma a 19. századi újjáépítésé.
Pécs ókeresztény sírkamrái
A pécsi ókeresztény temető (Cella Septichora és a sírkamrák) 2000 óta az UNESCO Világörökség része — a 4. századi, római kori Sopianae egyedülálló emléke Európában.
Magyarország első egyeteme
A Pécsi Tudományegyetem elődjét 1367-ben, Nagy Lajos király kérésére V. Orbán pápa bullája alapította — ez volt az ország első egyeteme.




Vélemények és visszajelzések
Olvasóink visszajelzései a Pécs Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.
Olvasásra ajánlom mindenkinek, aki Pécsen vagy a környékén él. Tanulságos, és ami a legfontosabb: ellenőrizhető forrásokra épül, nem csak a szenzációra hajt. Ez adja a hitelességét.
Az utolsó bekezdés különösen megfogott. Értékelem, hogy a szerkesztőség nem csak a hírt közli, hanem a hátterét és a helyi következményeit is felvázolja — így tényleg van értelme elolvasni.
Egyetértek a megállapítások többségével, bár egy-két ponton árnyaltabb képet is el tudtam volna képzelni. Mindenesetre jó vitaindító, és pont ettől lesz élő egy helyi közösségi oldal.
Tartalmas írás. Nagyon jó, hogy az Országos Média Hálózat regionális szemszögből is feldolgozza a témákat — végre valaki Pécsről és Pécsnek ír, nem pedig fővárosi nézőpontból magyarázza a vidéket.
Örülök, hogy a fiatalabb és az idősebb korosztály is megtalálja itt a magáét. A helyi programok, a közélet és a sport egyaránt terítéken van, és mindegyik olvasható, közérthető formában.
Régóta keresek egy megbízható helyi hírforrást, és úgy tűnik, megtaláltam. A cikkek jól strukturáltak, a lényeg gyorsan kiderül, mégis van bennük mélység. Így kellene ezt csinálni.