2026. július 31. péntek 📍 Pécs ▾
🌤 23°C EUR 362,06 USD 314,13 KORAI HOZZÁFÉRÉS
AI a művészetben: Új korszak hajnala a Pesti Vigadóban MűVéSZET
Mit kell tudni 30 másodpercben?

  • A Magyar Elektrográfiai Társaság (MET) 2001-ben alakult, mára 101 tagot számlál.
  • Május 26-án nyílt meg a 4. Digitális Agora Triennálé Szekszárd-Budapest teljes anyagának kiállítása a Pesti Vigadóban.
  • A kiállításon 180 művész alkotásai szerepelnek, köztük kínai és olasz résztvevők munkái.
  • Első alkalommal jelenik meg a mesterséges intelligencia (AI) több mű alkotási folyamatában.
  • A MET kiadott egy ingyenesen elérhető digitális kiadványt, amely a társaság elmúlt 20 évét és digitális művészet irányzatait mutatja be.
A lényeg röviden:

  • A Magyar Elektrográfiai Társaság (MET) 4. Digitális Agora Nemzetközi Triennáléja a Pesti Vigadóban mutatja be 180 művész digitális alkotásait, hangsúlyozva az AI szerepét.
  • A MET egy új, ingyenes digitális kiadványban összegzi 20 éves munkásságát, feltérképezve a számítógépes művészet fejlődését és hagyományos művészethez való kapcsolódását.
  • A mesterséges intelligencia nem helyettesíti, hanem kiegészíti a művészek munkáját, új lehetőségeket és kihívásokat teremtve a kreativitás és alkotás területén.

A művészet és technológia közötti határvonal egyre inkább elmosódik, miközben a mesterséges intelligencia új dimenziókat nyit meg az alkotók előtt. Ezt a folyamatot vizsgálja és mutatja be a Magyar Elektrográfiai Társaság (MET), amely 2001 óta fogja össze a digitális eszközökkel kísérletező művészeket Magyarországon. A szervezet, amelynek közvetlen előzménye az 1989-ben létrejött Fény-Árnyék Művészeti Egyesület Árnyékkötők nevű avantgárd elektrografikai szekciója volt, kezdetben 19 alapító taggal indult, és mára 101 főre emelte taglétszámát, kiállításaik száma pedig meghaladja a kétszázat.

A MET elnöke, HAász Ágnes, alelnöke, Spitzer Fruzsina, és szakmai tanácsadója, Ruzsa Dénes szerint a technológia nem csupán eszköztár, hanem az alkotói folyamat szerves része, ami új feladatokat ró a művészekre. Ezt a paradigmaváltást tükrözi a május 26-án a Pesti Vigadóban megnyílt 4. Digitális Agora 2025-2026 Nemzetközi Triennálé Szekszárd-Budapest teljes anyagának kiállítása. Az eseményen 180 résztvevő művei láthatók, különlegessége pedig a kínai és olasz művészek részvétele, valamint az olyan új technológiák alkalmazása, mint a hang és kép szintézise. Bemutatásra került a felhasználóbarát Motívumalkotó applikáció adatbázis installációja is, amely több mint ezerötszáz darab vektorizált díszítményt és motívumot tartalmaz a Néprajzi Múzeum magyar és nemzetközi műtárgyainak mintáiból. A triennálé történetében első ízben jelenik meg a mesterséges intelligencia (AI) több mű alkotási folyamatában, ami jelzi a digitális művészet folyamatos evolúcióját.

A digitális művészet gyökerei és fejlődése

A MET elmúlt 20 évét feldolgozó digitális kiadvány részletesen tárgyalja a gépek szerepét a művészetben és különböző irányzatokat. A kiadványból kiderül, hogy a számítógépes művészet gyökerei nem csupán a modern technológiában, hanem a számítástechnika korát megelőző művészeti irányokban is fellelhetők voltak. Spitzer Fruzsina, a MET alelnöke kiemelte, hogy a „11≙ 1011 A Magyar Elektrográfiai Társaság / MET alkotóinak munkássága 2000-től napjainkig” című kötet tavaly jelent meg nyomtatásban, limitált példányszámban. Idén a Képírás Művészeti Alapítvánnyal együttműködve úgy döntöttek, hogy egy bővített, bárki számára ingyenesen elérhető digitális változatot is kiadnak. Ez a változat szövegében változatlan, de tartalmazza az összes művésztag munkásságát egy-egy reprezentatív reprodukcióban, így szélesebb közönség számára teszi hozzáférhetővé a társaság átfogó tevékenységét.

A tanulmányban szereplő több mint 90 alkotó rendkívül sokféleképpen viszonyul a technológiához. Vannak, akik az új eszközökön keresztül inkább a klasszikus képkészítési hagyományokat folytatják, mások kifejezetten a digitális médium sajátosságaira, működésére és logikájára koncentrálnak. A kiadvány áttekinti a digitális művészet számos formáját, mint például a kódolt és generatív művészetet, a fotóalapú munkákat, az elektronikus ceruza vagy ecset használatát, a digitális absztrakciót és glitch art különböző formáit, valamint az installációs, fényalapú és mozgóképes alkotásokat. Külön figyelmet kapnak azok az irányok, amelyek visszanyúlnak a digitális művészet korábbi formanyelveihez, miközben már a legújabb tendenciákat, köztük a gépi tanulásra épülő művészeti gyakorlatokat képviselik.

A hagyomány és innováció találkozása

Ruzsa Dénes, a MET szakmai tanácsadója hangsúlyozta, hogy a számítógépes művészet nem éles töréspontként jelenik meg a művészettörténetben, hanem egy folytonos változás, alakulás része. Ez az új ág számos korábbi irányzathoz kapcsolódik, mint például a konstruktivizmushoz, a konceptuális művészethez, a geometrikus absztrakcióhoz, a dadaista eljárásokhoz és általában a 20. századi kísérleti művészetekhez. A digitális alkotások ma ugyanúgy építenek a klasszikus kompozíciós elvekre és művészettörténeti hagyományokra, ahogy a korábbi grafikai vagy fototechnikai újítások is tették. A különbség abban rejlik, hogy a digitális technológia új vizuális dimenziókat nyit meg, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak.

Elemzés: Az AI és művészet jövője

A Magyar Elektrográfiai Társaság munkássága és Digitális Agora Triennálé egyértelműen bizonyítja, hogy a mesterséges intelligencia és digitális technológiák nem fenyegetést jelentenek a művészetre nézve, hanem sokkal inkább lehetőséget. Ahogy a forrás címe is utal rá, „a gép nem veszi el a művész szerepét, inkább új feladatokat ad neki.” Ez a megállapítás kulcsfontosságú, hiszen rávilágít, hogy az AI nem helyettesíti az emberi kreativitást, hanem kiegészíti és kibővíti azt. A művészek feladata mostantól az lesz, hogy megtanulják kezelni ezeket az új eszközöket, megértsék a működésüket, és saját víziójuk szolgálatába állítsák őket. Ez egyben azt is jelenti, hogy a művészet fogalma tovább tágul, és olyan alkotások születhetnek, amelyek korábban pusztán technikai okokból kifolyólag nem jöhettek volna létre.

A MET úttörő szerepe abban áll, hogy nemcsak bemutatja, hanem aktívan formálja is ezt az átalakulást. A kínai és olasz művészek bevonása a triennáléba, valamint a Néprajzi Múzeum motívumkincsének digitalizálása a Motívumalkotó applikáció révén jól példázza, hogy a digitális művészet képes hidakat építeni kultúrák és hagyományok között. Az ingyenesen elérhető digitális kiadvány pedig nem csupán a múltat összegzi, hanem iránymutatást is ad a jövőre nézve, democratizálva ezzel a digitális művészetről szóló tudást. A jelenlegi fejlődés, hasonlóan a gazdaság és technológia más területeihez – mint például a SpaceX innovációi, amelyekről korábbi anyagainkban is írtunk – azt mutatja, hogy a folyamatos megújulás és új technológiák adaptálása elengedhetetlen a fejlődéshez és releváns maradáshoz. A művészet terén ez különösen igaz, hiszen a digitális eszközök révén a kifejezésmódok tárháza szinte végtelenre tágul, és művészeknek lehetősége nyílik olyan alkotások létrehozására, amelyek reflektálnak korunk technológiai kihívásaira és lehetőségeire, miközben mélyen gyökereznek a művészettörténeti hagyományokban.

Gyakori kérdések

Mi a 4. Digitális Agora Nemzetközi Triennálé fő újdonsága?
A triennálé fő újdonsága, hogy első ízben jelenik meg a mesterséges intelligencia (AI) több mű alkotási folyamatában, valamint kínai és olasz művészek is részt vesznek.
Milyen témát dolgoz fel a MET frissen megjelent digitális kiadványa?
A kiadvány a Magyar Elektrográfiai Társaság elmúlt 20 évét, a gépek szerepét a művészetben és digitális művészeti irányzatokat dolgozza fel, bemutatva több mint 90 alkotó munkásságát 2000-től napjainkig.
Hogyan viszonyul a mesterséges intelligencia a művészi alkotáshoz a MET megközelítésében?
A MET álláspontja szerint a gép nem veszi el a művész szerepét, hanem új feladatokat ad neki, kiegészítve és kibővítve az emberi kreativitást, miközben új vizuális dimenziókat nyit meg.

2,9 (137 értékelés)
Pécs-környéki elkötelezett olvasó portréjaBelvárosi olvasó — a(z) Művészet rovat visszatérő látogatójaTettyei visszatérő olvasó portréjaPécsi olvasó — a(z) Művészet rovat elkötelezett látogatójaMecsekalji hűséges olvasó portréja
706 olvasó

Az értékelés és az olvasottság a Pécs Blog közösségének visszajelzését tükrözi. A cikkeket helyi szerkesztői szemlélettel, ellenőrzött források alapján állítjuk össze — a pontszám a tartalom hasznosságát és megbízhatóságát jelzi az olvasók szerint.

HÁTTÉR

Háttér és kapcsolódó tartalom

Ez a blokk a cikk saját adataiból és a Pécs Blog megjelent cikkeiből épül. Becslést, előrejelzést és szerkesztőségi kommentárt nem tartalmaz.

  • RovatMűvészet
  • Megjelenés
  • Frissítve
  • Terjedelem1 015 szó · ≈5 perc olvasás

Korábbi cikkeink ugyanebben a témában

  1. Aghion: Az AI hatalmas potenciál, de Európa lemaradt
  2. Zöld utat kapott az RSMG és a kicker svájci sportappja
  3. Nobel-díjas Aghion: Az AI forradalmasítja a gazdaságot, de
  4. Aghion: Európa lemarad az AI-ban, de van kiút
  5. Váratlanul jelent meg a qvik fizetés a Revoluton – Azonnalira vált a pénzmozgás

A Pécs Blog Művészet rovatában az elmúlt 30 napban 12 cikk jelent meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK

Vélemények és visszajelzések

2,9 / 5,0 · 💬 6 hozzászólás

Olvasóink visszajelzései a Pécs Blog helyi tartalmairól — lapozz a nyilakkal a további véleményekért.

Jó tudni Pécsről — időtálló alapok

ÉPÍTÉSZET

A négytornyú Székesegyház

A pécsi Szent Péter és Pál-székesegyház jellegzetes négy tornya a városkép egyik jelképe; alapjai a 11. századig nyúlnak vissza, a mai forma a 19. századi újjáépítésé.

VILÁGÖRÖKSÉG

Pécs ókeresztény sírkamrái

A pécsi ókeresztény temető (Cella Septichora és a sírkamrák) 2000 óta az UNESCO Világörökség része — a 4. századi, római kori Sopianae egyedülálló emléke Európában.

FELSŐOKTATÁS

Magyarország első egyeteme

A Pécsi Tudományegyetem elődjét 1367-ben, Nagy Lajos király kérésére V. Orbán pápa bullája alapította — ez volt az ország első egyeteme.

Rovatok